Jövőre már csaknem 79 ezer forint lehet az álláskeresési járadék felső határa, a következő évben pedig csaknem 83 ezer forint. A korábbi évekhez képest már az idén is lényegesen magasabb a járadékos időszak első részében a járadék felső határa, 75 ezer forint.
A múlt év novemberéig, az erre vonatkozó törvénymódosításig legfeljebb 44 460 forint volt a járadék, függetlenül attól, hogy az adott személy korábban mennyit keresett.
A járadék aránytalanul alacsony felső összege nem tette lehetővé a nyugodt álláskeresést, illetve az átképzésben való részvételt. A tavaly novembertől hatályos törvénymódosítás alapján már az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka az álláskeresési járadék felső határa. Igaz, ez a magasabb összeg csak a járadékos időszak feléig, legfeljebb egy negyedévig jár az álláskeresőnek, ezt követően maximum két negyedévig egységesen a minimálbér 60 százaléka a járadék.
Korábban a legfeljebb három negyedéves járadékos időszak egészére járt az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál nem nagyobb összeg. Ez viszont jóval kevesebb volt, mint a minimálbér 120 százaléka. A törvénymódosítás szerint a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál. Azok, akik a járadékos időszak alatt sem tudnak elhelyezkedni, egy negyedévnyi segélyt igényelhetnek, de ez már csak a minimálbér 40 százaléka.
Az 50 év felettieknél a nehezebb elhelyezkedés miatt ez a segélyidőszak is több lehet. Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz négy év alatt legalább egyéves munkaviszonnyal, de legalább 200 napos munkaviszonyt igazolnak, szintén a minimálbér 40 százalékát jelentő segélyt vehetik igénybe három hónapig. A járadékos időt úgy számítják, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékra ad jogot.
A járadékot a járadékfizetés első időszakára a korábbi átlagkereset 60 százaléka szerint határozzák meg, a második időszakban egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az új szisztéma finanszírozása nem kerül többe a Munkaerőpiaci Alapnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
