Közvetlen és közvetett támogatásokkal egyaránt igyekszik ösztönözni az állam a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Ha pedig a munkaadók az előírt mérték erejéig nem alkalmaznak ilyen embereket, akkor rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. Mint Kovács Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozza, a közvetlen támogatásokat azért biztosítja az állam, hogy fedezze a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával járó többletköltségeket. A támogatási rendszer egyik fontos elemét még egy 1983-as rendelet szabályozza. E szerint a megváltozott munkaképességűeknek munkát adó cégek az adóhatóságtól normatív módon költségvetési támogatást igényelhetnek. A dotáció progresszív: a létszám és a megváltozott munkaképesség vagy fogyatékosság mértékének függvényében, valamint a kifizetett munkabér alapján igényelhető. A Pénzügyminisztérium felmérése szerint az elmúlt év végén a kizárólag megváltozott munkaképességűeket alkalmazó úgynevezett célszervezetek több mint 31 ezer embernek adtak munkát. Ezeknek jutott a 2002-ben kifizetett közel 38 milliárd forintra rúgó dotáció 90 százaléka. Ez év szeptember végéig már több mint 34 milliárd forintot áldozott az állam ilyen célokra, jövőre pedig csaknem 41 milliárd forint a tervezett összeg.
REHABILITÁCIÓ. Hasonló célokat szolgál a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének decentralizált és központi kerete is. Az idén közel 2,93 milliárd forint a szóban forgó alaprész kiadási előirányzata, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg 2002-höz képest. Az elmúlt évben a decentralizált keretből rehabilitációs munkahelyteremtésre, illetve munkahelymegőrzésre 1,6 milliárd forintnyit költöttek (a fennmaradó összeget központi programokra fordították). Ily módon tavaly csaknem 2100 munkahelyet támogatott az állam: ezeknek közel 62 százaléka új volt. Az idén a központi keret mintegy 1 milliárd forint, decentralizált büdzsére pedig közel kétszer ennyi jutott.
A rehabilitációs célú munkahelyteremtő és -megőrző beruházási pályázatokon bárki részt vehet: egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, költségvetési intézmények, önkormányzatok, alapítványok, társadalmi szervezetek egyaránt. A pályázatokat a megyei munkaügyi központok írják ki abból a keretből, amelyet a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete állapít meg minden megyei (fővárosi) munkaügyi központ számára. A foglalkoztatási kötelezettség általában 3 év. A pályázatokról a megyei munkaügyi tanácsok javaslatára a munkaügyi központok igazgatói döntenek.
ELLENŐRZÉS. Az állami támogatásról hozott döntés előtt a munkaügyi központok szakemberei ellenőrzik a pályázatok szakmai és formai minőségét, illetve előzetes helyszíni vizsgálatot is tartanak. Mint Kovács Gábor kiemeli: a döntés során elsődleges cél, hogy új munkahelyek létesítését támogassák, ám azért jut a meglévők megőrzésére is. Egy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását szolgáló munkahelyteremtésre általában 1,2 millió forint támogatást nyújt az állam, munkahelymegőrzés esetén pedig ennek fele az “apanázs”.
A pályázatoknak tavaly mintegy 40 százalékát utasították el, mégpedig többnyire valamilyen formai vagy szakmai hiba miatt. A biztosított támogatás megyénként eltérő: volt, ahol a szakmailag kevés megfelelő színvonalú pályázat miatt még maradt is a támogatásból, máshol viszont szűkösnek bizonyultak a források. A kevés érdeklődő miatt az idén például kétszer is pályázatot kellett kiírni Zala, Heves, valamint Békés megyékben, Győr-Moson-Sopronban pedig háromszor próbálkoztak, 30 millió forintot azonban még így sem tudtak felhasználni. A pénzt Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékhez csoportosították át, ahol viszont forráshiány mutatkozott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
