Gazdaság
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Nem csak a Tescónál van baj, jövőre bedőlhetnek a kisboltok

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 09. 22. 06:35

Korábban a témában:

A Tesco-sztrájk után megjelentek hírek, hogy más áruházláncokra is hatással lehet a munkabeszüntetés, illetve hogy a munkavállalói követelések nyomán létszám- és béremelés következhet máshol is, miután a dolgozók megkeresték a szakszervezeteket a közös megoldás reményében. Nevesítették az Auchant, a Spart, a Coopot, az Obit, a Praktikert, az Aldit és a Lidlt is.

Úgy tűnt, mintha beijedtek volna a láncok.

Körbekérdeztük az áruházláncokat, hogy valóban így van-e, számolnak-e azzal, hogy náluk is lehet sztrájk, emelnek-e létszámot és bért a Tescónál történtek hatására, egyáltalán megbolygatja-e az életüket a versenytársuknál kialakult helyzet. Van-e realitása a Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződésnek? A válaszokban nemigen fedeztük fel ijedtség vagy lépéskényszer nyomát. Ha eltérő megfogalmazásban is, de a láncok mind azt sugallták, náluk aztán igazán jó dolgozni. Persze ez nem csoda, munkaerőhiány van, jó képet kell festeniük magukról. Egyedül a Coop vezetője mondta ki: alacsonyak a bérek, és több ember kellene.

Nálunk? Minden rendben

Az Ikea azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben kétszer, tehát összesen négy alkalommal emelték a béreket, ebből kétszer teljesítményalapon, de minden dolgozót érintve, a másik kettő a piac lekövetése volt. Összesen átlagosan 20 százalék volt az emelés mértéke. A Tesco-sztrájk miatt nem emelnek külön, csak ha szükségét látják.

Azt írták még, hogy a bútoráruházakban nincs jelentős létszámhiány, de vannak olyan területeik, ahol magasabb a fluktuáció, így a logisztika területén és az éttermekben, amelyeket sokan „belépési pontként” használnak, mielőtt bekerülnek egy-egy másik osztályra.

Fotó: 24.hu/Bielik István

A Spar azt emelte ki, hogy már 2016-ban 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, az idén pedig további 7 milliárdosat, amit csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzált a járulékcsökkentés, az emelés nagy részét saját forrásból fedezték. A kevesebbet keresők kapták a legnagyobb emelést, de a magasabb jövedelműek fizetése is emelkedett.

A cégnél összesen 13 ezeren dolgoznak, közülük 4 ezren minimálbéren vagy bérminimumon, és mindenkinek jár a 2017-ben bevezetett évi 100 ezer forintnyi készpénzes béren kívüli juttatás. Aki több mint 5 éve náluk van, az évi 40 ezer forint értékű SZÉP-kártya-juttatást kap. Mindezeken felül

megmaradt a dolgozók 13. havi juttatása is, amely egyedülálló a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban – tették hozzá. A szakszervezet ennek ellenére úgy látja, lépnie kell a Sparnak is a béremelés érdekében.

Az Auchan Retail Magyarország közölte, hogy a vállalat az elmúlt két év alatt összesen 2,7 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, átlagosan 24 százalékkal növekedett áruházi dolgozók bruttó bére. Mindkét évre bérmegállapodás született az érdekképviseletekkel, és a jövőre nézve is bizakodó a vezetőség, noha a szakszervezet szerint épp az Auchannál a legforróbb a helyzet.

A létszámhiányról annyit írtak, hogy a nyitott pozíciók aránya az elmúlt években lényegesen nem változott, de ezek egyre inkább bizonyos szakmákra koncentrálódnak. Egyébként úgy érzik, a cégnél stabil a munkáltatói háttér, a bérezés, és a részvényesi program mellett a munkatársak képzésére is hangsúlyt helyeznek, hosszú távú karrierutat kínálva.

Az Aldi szintén elégedett magával. Mint írták, 2006-os magyarországi megjelenésük óta olyan előre eltervezett, tudatos és szuverén humánpolitikát folytatnak, amely hosszú távon a leginkább illeszkedik a diszkont filozófiához – jelentsen ez akármit. Az már konkrétabb közlés, hogy nemcsak a magyarországi kereskedelmi átlagot jóval meghaladó bérezéssel, továbbképzési lehetőségekkel, hanem részmunkaidőben végezhető pozíciókkal, rugalmas munkaidővel, egyes munkakörökben pedig külföldi munkavégzési lehetőséggel teszik vonzóbbá a munkahelyeket.

A szakszervezet szerint viszont hiába jók a fizetések az Aldinál, ha kicsi a létszám.

A CBA kiemelte, hogy franchise rendszerben működő üzletlánc, amely egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel. Így mindenhol saját hatáskörben döntenek arról, hogy hány munkavállalót alkalmaznak, és a bérezésükről is. A központ információi alapján azonban úgy tudják, hogy partnereik az elmúlt időszakban is végrehajtottak béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak adni.

Budapest, 2015. március 22.
Egy vasárnap is nyitva tartó CBA üzlet a Fény utcai piac bezárt boltjai között 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A DM Kft. a béremelésekkel kapcsolatban azt írta: az idén a járulékcsökkentésből megmaradó összeget bérfejlesztésre fordította a cég, így az értékesítésben 9 százalékkal, a központi irodákban dolgozóknál 7 százalékkal tudtak emelni, a bolthálózatban dolgozóknál pedig csaknem 40 százalékkal növelték a fizetéseket az előző években.

A Lidl Magyarország szintén meg van győződve arról, hogy náluk minden rendben. Azt írták, a vállalat a hazai piacra lépése óta évről évre emeli a béreket, 2016-ban 5+15 százalékos, 2017-ben 8 százalékos emelést adtak a fizikai dolgozóknak. Tavaly óta ingyenes egészségügyi szakellátások, szűrővizsgálatok vannak, illetve élet-és balesetbiztosítást tartalmazó, minden dolgozó számára elérhető egészségprogram, valamint cafeteria. A szektorban egyedülállóan minden üzletvezetőnek vállalati autó jár korlátlan magyarországi használattal, üzemanyaggal. Mindezek alapján szerintük elmondható, hogy a szektor átlagbéreinél magasabb fizetéssel és egyéb béren kívüli juttatásokkal az élen járnak a dolgozók javadalmazásában.

Csakhogy az Aldihoz hasonlóan a Lidlnél is azt mondta a szakszervezet, hogy megkeresték őket a dolgozók a munkaerőhiány okozta gondokkal.

Nem ijedtünk meg, de tudjuk, hogy kevés a bér

Az Áfeosz-Coop elnöke, Zs. Szőke Zoltán vállalta, hogy a 24.hu minden kérdésére válaszol. Azt mondta, figyelemmel kísérik a kereskedelemben zajló eseményeket, de nem ijedtek meg a Tesco-sztrájktól. És bár napi kapcsolatban vannak a dolgozóik java részét tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Munkástanácsok és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) vezetőivel is, nem tudnak arról, hogy a Tesco-ügy miatt a dolgozóik megkeresték volna az érdekképviseleteket segítséget kérve.

De mivel a KASZ nagy országjárásban van éppen (a kongresszusukat készítik elő), és sok szakszervezeti funkcionáriussal beszélnek vidéken is, ezért Zs. Szőke Zoltán azt sem tartja kizártnak, hogy a dolgozók panaszkodtak nekik, akár a bérekre is. Sztrájkkezdeményezésről azonban nincs tudomása. És arról sem, hogy a Tesco-sztrájk miatt emelnék náluk a béreket és/vagy a létszámot.

Hozzátette:

azt nyilván a dolgozók is látják, hogy a teljesítőképességnek van határa. És ez igaz nemcsak a dolgozókra, hanem a munkáltatókra is.

Szerencs, 2015. március 22.
Vásárlók lépnek ki az Uni Coop élelmiszerlánc szerencsi üzletéből 2015. március 22-én. A világörökségi területnek számító Tokaj-hegyaljai borvidék három településén, Sátoraljaújhelyen, Tarcalon és Szerencsen vasárnap is kinyitnak az Uni Coop boltjai.
MTI Fotó: Vajda János
Fotó: MTI/Vajda János

A Tescónál azért sztrájkoltak, mert kevés embernek sok munkát kell elvégeznie, és ezt nem is fizetik meg túl jól – emlékeztetett. Azt, hogy mennyire más a két lánc helyzete, a következő számokkal illusztrálta: a Tesco bruttó éves árbevétele körülbelül 800 milliárd forint, amit 16,5 ezer dolgozó termel ki, míg a Coopnál a 600 milliárd forintos árbevételért 32 ezer ember dolgozik.

A számok alapján azért érthető, hogy a Tescónál nagy a feszültség – jegyezte meg Zs. Szőke. Igaz, nekik teljesen más a kereskedelmi struktúrájuk: zömében nagy alapterületű áruházakban, hatalmas árukészlettel dolgoznak, összesen 207 helyen, míg a Coopnak nagyjából háromezer boltja van, jelentős részben olyan kistelepüléseken, ahol a brit multilánc nincs is jelen. Márpedig a kistelepüléseken sokkal kevésbé tud hatékony lenni a kereskedelem, mint a városok nagyáruházaiban.

A Coopnál januárban volt béremelés – mint Zs. Szőke Zoltántól megtudtuk, de ez a dolgozók 70-80 százaléka számára csak a kötelező bérminimum-emelést jelentette. Tisztában van vele, hogy az egész kereskedelemben alacsonyak a bérek, így náluk is.

És egyetért azokkal a dolgozókkal, akik azt mondják, hogy ennél jóval többet kellene keresniük. De még a kötelező emelés kitermelése is hatalmas terhet jelentett a hazai kisbolthálózatnak. A kistelepüléseken lévő boltokat nagyon nehéz veszteség nélkül üzemeltetni, amikor ilyen méretes béremelésekre kényszerülnek – jegyezte meg.

Ráadásul azoknak a fizetését is emelték, akik nem bérminimumon vannak, hogy ne torlódjanak össze a fizetések. Mivel a Coop-lánc hétszáz vállalkozásból áll, az emelés mértéke a magasabb bérkategóriákban nem volt egységes, minden cégvezető a saját helyzetét ismerve döntött.

És az idén lesz még egy emelés: néhány nagyobb egységük az év vége előtt időszakra tervezi. A mértéke a legnagyobb egységnél 15 százalékos lehet. Az ok egyszerű: szeretnék megtartani a dolgozóikat, nyugdíjasaikat pedig szeretnék visszacsábítani az új, kedvezőbb adózási feltételek mellett. Mint kiderült, a Coopnál már megalakult az első nyugdíjas szövetkezet, és továbbiak jöhetnek létre a közeljövőben, ehhez a cég technikai segítséget nyújt.

Zs. Szőke nem tagadta, hogy náluk is van létszámhiány, ha nem is akkora, mint másoknál, de legalább 10 százalékos. Emiatt sokszor nehéz kiadni a szabadságokat, különösen a kisboltokban, ahol pár ember dolgozik.

A Munkástanácsok által javasolt ágazati kollektív szerződés ötletét nem tartja reálisnak Zs. Szőke Zoltán. Mint kifejtette, ezt a megállapodást az ágazatipárbeszéd-bizottságban kellene tető alá hozni. De a bizottságban a munkaadói oldalról nagyon különböző érdekeltségű vállalatok képviselői vannak jelen.

Nehezen tudom elképzelni, hogy legalább mi munkáltatók megállapodásra tudnánk jutni. És akkor még a szakszervezetekkel is meg kellene egyezni.

Megemlítette, hogy úgy 15 éve volt már erre kísérlet, de akkor sem jött össze. Ettől függetlenül nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljanak róla.

A megkérdezett láncok közül az IKEA reagált még erre a felvetésre. A nagyjából ezer embert foglalkoztató svéd bútoráruház szerint azért nincs realitása a dolognak, mert nagyon különbözők a piac szereplői, az országos lefedettségű, alapvetően élelmiszer-kiskereskedelemre szakosodott áruházláncoktól a kisebbekig. Mint írták, náluk egyértelmű, hogy az áruházaikban azonos területen azonos bérsávban vannak kollégáik.

Kormányzati segítség nélkül bedőlnek jövőre a kisboltok

Zs. Szőke Zoltán a 24.hu-nak beszélt a jövővel kapcsolatos aggodalmaikról is. Mint emlékeztetett, azt már tudni lehet, hogy jövőre is emelni kell 12 százalékkal a bérminimumot, ami ismét jelentős pluszteher lesz kistelepüléseken működő üzleteikben.

Kisboltjaink tevékenységét vagy át kell gondolnunk, vagy az ellátási kötelezettség teljesítéséhez különmegállapodást kell kötünk a kormánnyal. Különben a kistelepüléseken bezárhatnak a boltok, és nem lesz hol vásárolniuk az embereknek.

Mint ahogy nem kevés kisbolt megszűnt már eddig is a KSH adatai szerint.

A különmegállapodáson már dolgozunk, folyamatos egyeztetésben vagyunk a kormánnyal. Érdemi megállapodás még nincs. De számítok rá, hogy lesz, mert a kistelepülések ellátása a kormánynak is érdeke.

Kitért arra is, hogy a Coop-boltok árbevétel-arányos nyeresége átlagban 1 százalék. A nagyobb boltokban a nyereség elérheti a 3 százalékot, viszont vannak olyan kisboltok, amelyekben már most is mínuszos az eredmény. Noha a nagyobb településeken jó eséllyel nőtt a vásárlóerő az egész gazdaságot érintő bérkiáramlás révén,

a kisebb településeken, ahol zömében nyugdíjasok és közfoglalkoztatottak élnek, nem, hiszen a nyugdíj mindössze 1,6 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak bére pedig semennyivel.

Az árrésüket is elárulta: az átlagosan mindössze 20 százalék körül van – ebból kell kigazdálkodniuk a költségek 70 százalékát kitevő bérköltségeket.

Nem gonosz emberek a cégvezetőink, nem azért nem emelnek jobban bért, hogy kitoljanak a dolgozókkal. Ők is tudják, hogy jobb lenne, ha a mostaninál magasabb bért tudnának adni. Csak egyszerűen nincs meg erre a fedezet.

Megemlítettük, hogy tavaly év végén is voltak olyan vélekedések, hogy az idei béremelést sem fogják tudni már kitermelni a kisebb cégek. És mint a Coop példája is mutatja, valahogy mégis kitermelték. Erre a felvetésünkre Zs. Szőke megismételte, hogy a jövedelmezőbb, nagyobb boltokban, ahol van rá keret, idén is adnak még emelést. De megjegyezte: a 2016-os 129 ezer forintról 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 százalékkal kell emelni a garantált bérminimumot.

Mikor volt olyan Magyarországon, hogy két év alatt 40 százalékkal nőttek csak a kötelező bérek? Soha. Ha valaki most elégedetlen, akkor az nem is teljesen érthető. Mégis vannak, akik a mieink közül is átmentek a multikhoz, nagyobb fizetésért. Aztán meg szinte kivétel nélkül vissza is jöttek, mert a munka is jóval több volt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 27.
ByeAlex (Márta Alex) lép fel az Élj tisztán! elnevezésű drogellenes világnapi rendezvény gálakoncertjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2015. június 26-án este.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.