Transportation business: Big truck on a German highway, Autobahn. Daylight with blue sky.
Gazdaság

Több tízezer eurós kárt okoztak a magyar kamionosnak Szlovéniában

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 08. 11. 19:17

A lerobbant kamiont 350 ezer forintért vontatták el, úgy hogy azt nem kérték, azután nem engedték el a járművet, amíg az átutalás be nem érkezett. A kamionos cégnek hatalmas kárt okoztak. Ha a fuvarozók által ismert konzuli tájékoztatóját nézzük: ez túlkapás. Ha a szlovén szabályokat: az ügy rendben lehetett. Ez ott bárkivel előfordulhat, akár személyautóssal is.
Korábban a témában:

Hétfő este kaptunk levelet az Extra Light Fleet Trans kamionos cég felháborodott és elkeseredett vezetőjétől, Hanó Ferenctől. Leírta, mekkora bajba került az egyik meghibásodott járművük Szlovéniában vasárnap. Amikor a sofőr az autópályán haladva észlelte, hogy gond van, kiállt egy SOS-parkolóba, beszólt a központba, ahonnan meg is rendelték a mentést, a javítást. Szerencsére nem volt nagy hiba, csak az ékszíj szakadt el. Már úton volt Nagykanizsáról a szerviz, amikor az autópálya-felügyeletre hivatkozva megjelent egy vontató, és elhúzta a kamiont. Hiába mondta a sofőr, hogy úton a mentés, és nem kérik a vontatást. Amin meglepődött a kamionos, hogy nem a legközelebbi parkolóba húzták el, hanem annál jóval messzebb, a vontatócég telephelyére. Márpedig a sofőr és a cég is úgy tudta, hogy uniós szabály szerint ilyen esetben a legközelebbi parkolót kell célba venni.

A vontatócég megbontotta a kamion hajtását (kivették a kardántengelyt). Ez mint megtudtuk, szükséges lépés, különben milliós kár is keletkezhet a  vontatott járműben. Csakhogy miután megérkeztek a telephelyre, az alkatrészt nem adták vissza, mégpedig azért nem, hogy a jármű addig ne tudjon elmenni, amíg a vontatás díját, 1120 eurót (csaknem 350 ezer forintot) ki nem fizeti a cég. S bár a cégvezető sokallta az összeget, úgy döntött, átutalja. Hiszen az, hogy ha a több százezer eurós rakományú kamion vesztegel, nem érkezik meg időre, és nem tudja teljesíteni a többi megrendelt fuvart sem, jelentős, több tízezer eurós kárt okoz a cégnek. És nem csak nekik, hanem a megrendelőknek is. Az eset miatt például a szállítmányt váró gyárnak le kellett állnia – mondta el Hanó Ferenc a 24.hu-nak.

Az összegről nagy könyörgésre hétfő délután kapott proforma számlát, amit azonnal el is utalt. Elküldte az igazolást, amire válaszul megkapta a végleges számlát, azzal a megjegyzéssel, hogy teljesített az összeg. Azt hitte, minden rendben lesz. Ám a kamiont továbbra sem engedték ki a telephelyről (a hiányzó alkatrésszel zálogban tartották), mondván, amíg a pénz ténylegesen nem érkezik be, addig nem mehet tovább. Jelezték azt is, hogy a sofőr mehet, ha akar. Csakhogy kamionoséknál alapvető szabály, hogy a rakott járművet nem hagyhatják őrizetlenül.

A cégvezető pedig hiába ágált, hogy egy magyar állampolgárt, és egy nagy értékű eszközt is korlátoznak a szabad mozgásban, ettől nem tágított a szlovén cég. Megfordult a fejében, hogy elindulnak „kimenteni” a járművet és a sofőrt, de végül erről letett, mert nem akart nagyobb konfliktusba keveredni, szabályt szegni. Felhívta viszont Magyarország Szlovéniai Főkonzulátusát. Elmondása szerint onnan nem kapott érdemi segítséget. Csak annyit mondtak neki, hogy sajnos ilyen a rendszer, nem egyedi az eset.

Több szálon is próbáltuk kibogozni, hogy végül is szabályosan járt-e el a szlovén vontatócég, vagy sem.

A külügy tévedésben

Kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de kiderült, hogy ők teljes tévedésben vannak: úgy tudták, a szlovén cég szervizelte a kamiont, ezért kért díjat. A külügy szerint a konzul közvetített (a kamionos cég vezetője szerint ez enyhe túlzás), de addig ő sem tudott semmit elérni, amíg a pénz be nem érkezett. A minisztérium azt is írta, hogy a fuvarvállalat vezetője saját maga egyeztette a kamion továbbhaladásának feltételeit a szervizzel (ami ugye nem szerviz, hanem vontatócég) és a szlovén hatóságokkal is. Hanó Ferenc szerint viszont az „egyeztetés” erős túlzás. Inkább csak próbáltak alkalmazkodni a helyzethez.

Az egyeztetésről annyit, hogy nem kérdezték meg tőlük, mikorra lesz kijavítva a kocsi, és hogy meg tudják-e oldani maguk az elvontatást. És azt sem közölték velük előre, mennyi lesz a költség, illetve hogy addig nem mehet el a kamion, amíg nem fizetnek. Ha ezt tudták volna, akkor bankkártyával elintézik, vagy a helyszínre küldtek volna készpénzt.

Az utalás végül szerdán reggel érkezett meg, amit a konzulnak is jelentett az autómentő cég. A konzul a külügy szerint úgy tudta, reggel el is engedték a kamiont. Hanó Ferenc szerint azonban ez csak dél körül történt meg, ami újabb kiesést jelentett nekik, mert már nem ért oda a szállítmány a címzetthez munkaidőben, így le sem tudták aznap pakolni. Vagyis összesen 4 nap késedelembe esett a fuvar érkeztetése.

A minisztérium levele végén még ezt írta:

Megjegyezzük, hogy tisztában vagyunk a szlovén autópályákon alkalmazott gyakorlattal, amely ellen több alkalommal, több formában tiltakozott ljubljanai nagykövetségünk.
Amennyiben a vontató nem a szlovén állami autópálya-kezelővel konkrét szerződésben álló cég volt, úgy fenn áll annak az esélye, hogy a cég kamionját a szlovén autópályákon koncessziós engedéllyel működő három magánvállalat egyike vontatta el.

De hogy milyen gyakorlat ellen tiltakoztak, azt nem közölték. Valamint azt sem, hogy szabályos volt-e a szlovén fél eljárása.

refinery worker talking in phone, large fuel-truck waiting for cargo
Fotó: Thinkstock

Nincs uniós szabály

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét (MKFE)  is megkerestük. Nevükben Mohácsi Anikó, az AutóKözlekedés főszerkesztője adott a konkrét eset ismeretének hiányában általános tájékoztatást.

Kiderült, hogy Hanó Ferencék rosszul tudták, mert nincs uniós jogszabály a műszaki hibás gépjárművek elvontatásáról. A válaszban azt is hozzátették, hogy a szlovén jogszabályokat viszont nem ismerik.

Megírták továbbá, hogy Magyarországon a KRESZ rendelkezik a műszaki hibás járművekről. A magyar jogszabály szerint az elromlott járművet – lehetőség szerint – az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A leállósáv és az “SOS-parkoló” az úttest részét képzi. Baleset-megelőzési okokból az úttesten tartózkodó műszaki hibás gépjárműveket a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani az úttestről.

Véleményük szerint az ehhez hasonló esetekben az áru átrakását nem tiltják meg, így az áruk szabad mozgásának alapelve nem sérül, illetve a gépkocsivezető sincs korlátozva, hiszen szabadon távozhat. Hozzátették: ilyen esetben a fuvarozó dolga és felelőssége az átrakás megszervezése.

Azt is írták, hogy a visszatartásról nemzeti szabályok rendelkeznek, a vonatkozó szlovén jogszabályokról azonban nem tudtak tájékoztatást adni.

Az átutalással kapcsolatban megjegyezték: nemzetközi vagy akár belföldi jogviszonyokban is gyakori, hogy az átutalást akkor tekintik teljesítettnek, mikor a címzett bankszámlájára megérkezik az átutalt összeg. Ennek oka, hogy az átutalást kezdeményező visszavonhatja átutalási kezdeményezését számlavezető bankjánál. Ilyen esetekben az szokás, hogy a megbízó bankjától egy visszavonhatatlan átutalási megbízási igazolást kérelmez (irrevocable), amiért általában a bank pluszköltséget számít fel, ezért ezt nem szokták preferálni az ügyfelek, illetve az sem biztos, hogy a kedvezményezett félnek ez elegendő biztosíték – tették hozzá.

Hanó Ferenc megkérdezte a bankot, és azt a tájékoztatást kapta, hogy az online indított tranzakciók visszavonhatatlanok abban a pillanatban, ahogy a státusza folyamatban lévőről teljesültre vált. 

Azt is megtudtuk az MKFE-től, hogy más országokban is szervizbe vontatják a lerobbant járművet, többek között forgalombiztonsági okokból. Ez függhet a jármű márkájától is, hiszen egyes márkák olyan szervizhálózatot tartanak fenn, amely az ügyféllel kötött szerződés alapján akár a helyszínre is kiküldi a szerelőit. Ilyen esetben elegendő a legközelebbi parkolóba vontatni a járművet, de ez csak egyedi szerződés alapján, ügyfél és márkaképviselet közötti megállapodás szerint történik, tehát nem általános gyakorlat.

A témával kapcsolatban végül a következőt fűzték hozzá levelükhöz:

Sajnálatos módon előfordulhatnak visszaélések, esetleges túlszámlázások mind belföldön, mind külföldön. Ezek elkerülése érdekében a rendelkezésre álló szabadidő függvényében érdemes lehet akár országonként begyűjteni, hogy az autópálya-kezelővel szerződésben álló társaságoknak mennyi a vontatási díja kilométerenként.

Szlovéniában a DARS az autópályakezelő, és a vele szerződésben álló autóklub az AMZS. Amennyiben a nevezett szolgáltatók alvállalkozónak adják ki a mentést, minden esetben a gépjárművükön megtalálható a logójuk. Akik sérelmezik a más szolgáltató magasabb díjait, panaszt tehetnek a DARS-nál illetve az AMZS-nél, a számla bemutatásával.

Műszaki hiba esetén az 1987-es telefonszámon lehet segítséget kérni az AMZS-től, ahol angolul és németül is beszélő kollégák fogadják a hívásokat.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének van Szlovéniában egy partnere, amely az egyesület tagjait (az Extra Light Fleet Trans nem tagja az MKFE-nek), illetve a lenti céggel szerződött ügyfeleket tudja segíteni a fentihez hasonló esetekben is.

Az AsistencA 4U elérhetőségeit is megadták, felhívva a figyelmet a magyar nyelvű szolgáltatásra:

Ügyvezető: Kepe Zsuzsi

Telefon: 00386 51 488 100

Fax: 00386 25 742 377

Weboldal: www.asistenca4u.si

Szabályos lehetett a szlovén eljárás

Azt, hogy milyen szabályok érvényesek Szlovéniában a hasonló esetekben, végül a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületétől (NiT Hungary) tudtuk meg.

A NiT megerősítette, hogy a közúti járműmentésre, azaz a sérült, meghibásodott jármű elszállítására vonatkozó egységes uniós szabályozás nincs, a tagállamok eltérő módon és eltérő mélységben rendelkeztek.

Mint írták, alapvető közlekedésbiztonsági érdek, hogy autópályán, gyorsforgalmi úton műszaki hibás jármű ne vesztegeljen, s mint az MKFE is jelezte, ilyen szempontból nincs különbség a forgalmi sáv, a leállósáv, vagy SOS-parkoló között. Az EU-ban általánosnak mondható, hogy az adott autópálya kezelője a legrövidebb időn belül eltávolíttatja az ilyen járműveket a veszélyes zónákból – nyomatékosította a Nit Hungary válaszában.

A konkrét ügyben konzultáltak az érintett magyar fuvarozóval, és a szlovén szabályozással kapcsolatban megkeresték szlovén társ-érdekképviseletüket, a Szlovén Kézműves Kamara (O.Z.S.) Szállítási Tagozatát is. A tőlük kapott szóbeli tájékoztatás szerint Szlovéniában a következő a szabály (a korábbi kaotikus állapotok felszámolása érdekében 2016 őszétől hatályos):

Ha a jármű üzembentartója 2 órán belül nem gondoskodik az üzemképtelen jármű elszállításáról, akkor a DARS-sal (a szlovén autópálya-kezelő), vagy az ő megbízásából az AMZS-vel (a helyi autóklub) szerződésben álló közúti járműmentő elszállítja a meghibásodott járművet. Szlovéniában a korábbi túlszámlázások okán van egy hivatalos szállítási tarifa, amelyet a DARS (AMZS) szerződött járműmentő partnere köteles betartani.

A konkrét ügyben tehát – amennyiben az a hatályos szlovén szabályok szerint történt – álláspontjuk szerint a jármű elszállítása nem kifogásolható.

Azt is közölték továbbá, hogy a magyar üzembentartótól beszerzett számla szerint alkalmazott tarifák (vontatás, kísérés díja, autópályadíj, stb.) megfeleltek a szlovén tarifatáblázatnak. Az, hogy a szállítást végző telephelyére vitték a járművet, a tájékoztatás szerint szintén megfelel a szlovén előírásoknak.

Viszont hozzátették, ennek némileg ellentmond a kormányzati portálon e témában közzétett tájékoztatás tartalma. Hanó Ferenc is erre a tájékoztatásra hivatkozott egyébként, amikor azt mondta, hogy szerinte nem volt jogszerű, hogy nem az első parkolóba, hanem a vontatócég telephelyére húzták el a kamiont.

A konzuli tájékoztatóban egész pontosan ez szerepel:

A szlovén autópályákon az utóbbi időszakban többször előfordult, hogy a műszaki hibás kamiont elvontató cég kirívó összeget kívánt elkérni a magyar kamionostól, majd a kamiont addig nem engedte útnak, amíg az összeget ki nem fizetik. Ennek elkerülésére fontos, hogy csak a szlovén autópályakezelő (DARS), illetve a vele szerződésben lévő szlovén autóklub (AMZS) által megbízott alvállalkozókra bízzuk a jármű elvontatását. Az ilyen alvállalkozók járművein minden esetben szerepel a DARS és az AMZS logója is. Műszaki hiba esetén általában a DARS (narancssárga) autója ér először a helyszínre, aki körbebójázza az autót és értesít egy hivatalos vontatót, aki elvontatja a járművet a sofőr által kért helyig (parkoló, szerviz). A hivatalos alvállalkozók tarifái nem lehetnek magasabbak az AMZS honlapján szereplő összegeknél, amelyekről ezen a linken lehet tájékozódni. Amennyiben magasabb a számla, úgy javasoljuk az itt szereplő árakra való hivatkozást. Utólag is van lehetőség panaszt tenni a DARS-nál vagy AMZS-nél a számla bemutatásával.

Mint Hanó Ferenc a 24.hu-nak elmondta, sofőrük nem kérte a vontatást, és nem kérdezték meg tőle, hogy hova húzzák el a járművet.

A Nit a szlovén érdekképviselet tájékoztatására hivatkozva azt is írta válaszában, hogy a jármű visszatartása sem volt jogszerűtlen.

A szállítócég a szabályozás szerint (a korábbi gyakori visszaélések miatt) a járművet visszatarthatja és kizárólag a szolgáltatás ellenértékének a számlára történő beérkezését követően adja ki a járművet, ugyanakkor lehetőséget biztosít a készpénzes fizetésre is. (Az utalási megbízás bemutatását a korábbi gyakori hamisítások miatt nem fogadják el.)

Truck rushes down the highway in the background the Alps. Truck Car in motion blur.
Fotó: Thinkstock

Fontos szempont kellene hogy legyen

Az eset kapcsán kitértek arra is, hogy a közúti járműmentés egész Európában az a fuvarozási szakmai részterület, ahol nagyon ritka a konszenzus és egyetértés a szolgáltató (járműmentő) és a szolgáltatás igénybe vevője (a műszaki hibás vagy karambolos jármű üzemben tartója) között. Meglátásuk szerint a szlovén szabályozás nyilvánvalóan a rendteremtést célozza a helyi közúti járműmentésben, amit üdvözlendőnek tartanak. Mint megjegyezték, Magyarországon is kívánatos lenne ez. 2011-ben egy munkabizottság létrehozásával és egy konkrét jogi szabályozásra tett javaslat kidolgozásával ők is tettek erre kísérletet. Ugyanakkor az egy fontos szempont kell hogy legyen a szabályrendszer kialakításakor, hogy a közlekedésbiztonsági érdekek érvényre jutása mellett a kényszerhelyzetben lévő fuvarozót ne érje méltánytalan hátrány, és az áruszállításhoz fűződő gazdasági érdek lehetőleg ne, vagy csak minimális mértékben sérüljön – szögezték le.

Arra, hogy a konkrét esetben ez a szempont miért nem érvényesült, a részletek pontos ismeretének hiányában nem tudtak reagálni. A szlovén szakmai szervezet tájékoztatása szerint számos esetben kommunikációs problémák állnak a nézeteltérések hátterében. E tekintetben – mivel az ipartestület kapcsolatban áll a szlovén kamara szállítási tagozatának munkatársával – a NiT Hungary támogatást, segítséget tud nyújtani tagjai részére, írták. Szerintük a magyar üzembentartó mérlegelheti, hogy az őt ért közvetlen vagy közvetett károk miatt él-e bármilyen jogérvényesítés lehetőségével.

Végezetül közölték a 24.hu-val, hogy hasonló esetekről nem kaptak fuvarozói jelzést, emiatt azonban nem zárták ki azt, hogy más fuvarozók a járműmentésre vonatkozó általános szlovén szabályok miatt nem kerülhettek hasonló helyzetbe.

Nem egyedi eset

Beszéltünk még a nagykanizsai szerviz vezetőjével (ő azt kérte, hogy a nevét ne írjuk le). Mint a férfi elmondta, mivel közel vannak a határhoz, gyakran mennek Szlovéniába mentésbe, így van tapasztalatuk bőven. Gerinctelennek nevezte az eljárást. Elmondása szerint ha egy kamion lerobban, akkor pár órán belül ott van egy vontatócég, amelyik elviszi a járművet egy magán telephelyre, ami nem ritkán nagy távolságot jelent. Ahelyett, hogy a legközelebbi parkolóban tennék le. (Ő is arra hivatkozott, hogy az előírások szerint az első parkolóba kellene vontatni, de mint kiderítettük, nincs ilyen előírás, csak a konzuli tájékoztató utal erre.) És mindezért horrorösszegeket kérnek el, 1500-3000 de akár 5000 eurót is. Megerősítette azt is, hogy amíg nem perkálnak a kamionosok, addig nem adják vissza az elvontatás miatt kiszerelt kardántengelyt, így a megjavított jármű nem tud továbbmenni. A konkrét eset pedig szerinte egyáltalán nem indokolta a behúzást, mert nem volt nagy a hiba, gyorsan megtörtént a javítás.

Hanó Ferenc elmondta még, hogy csak abban az időszakban, amíg az ő kamionjuk a vontatócég telephelyén volt kénytelen várakozni, beérkezett még két másik szerelvény is, egy török és egy másik magyar kamion. Úgy érzi, a szlovén fél hozzáállása egyáltalán nem volt korrekt, hiszen ő rögtön fizetett. Azt pedig nem tartja méltányosnak, hogy őt büntették azért, mert mások esetleg nem rótták le a vontatócégnek a szolgáltatás díját. Amit egyébként továbbra is sokall, mert mint mondta, a piaci árnál jóval drágább volt.

Bár Szlovénia UNIÓS tagállam, a jelen esetből tisztán látszik, hogy nagyon messze van az “nyugat-európai” normáktól, és a külügy válaszából sajnos kiderül, hogy Magyarország is – jegyezte meg.

Cégvezetőként továbbra sem tud megbékélni a velük szemben alkalmazott eljárással, azzal, hogy jelentős kárt okoztak nekik, ezért jogi lépésre készül.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.