Gazdaság
Budapest, 2015. március 22.
Bevásárlókocsik a vasárnap zárva tartó bécsi úti Tesco áruháznál Budapesten 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Ha a dolgozók fele utcára menne, nagy bajban lenne a Tesco

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 06. 29. 07:03

Korábban a témában:

Belengették a sztrájkot, a munkalassítást is a tescós szakszervezetek, ehhez képest elég óvatosnak látszó akciót hirdettek meg jövő szombatra: a Fogarasi úti áruház előtti demonstrációt, 500-1000 ember részvételével, ahol petíciót adnak át a követeléseikről, amiket elvileg már ismer a cég.

Mit várnak ettől, ha a multilánc eddig elzárkózott a további béremeléstől? Lesz-e folytatás? A nagyobbik tescós dolgozói érdekképviselet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét kérdeztük.

Sáling József szerint lehet úgy minősíteni, hogy „óvatos” a július 8-ra meghirdetett demonstráció a korábbi nyilatkozatokban megszellőztetett lépésekhez képest. De figyelembe kell venni azt is, mi az, amit a szakszervezet meg tud szervezni, és mi az, amit a dolgozók is bevállalnak.

A szakszervezetek előzetesen körbeküldtek a Tesco-dolgozóknak egy kérdőívet, amelyben megkérdezték, támogatnának-e egy demonstrációt. Hétezren válaszoltak igennel.

Az jó lenne, ha ez a hétezer ember mind meg is jelenne, amikor a tüntetés lesz. Ha így lenne, vagyis a létszám fele utcára menne, akkor nagy bajban lenne a Tesco. Egy ilyen akciónak előbb-utóbb biztosan lenne hatása. De az embereket megmozdítani egészen más, mint aláírást gyűjteni. Sokan úgy gondolják ugyanis, hogy a kérdőívvel le is tudták a dolgot.

Sáling hozzátette: még az egy áruház elé meghirdetett demonstrációt sem könnyű megszervezni, az egész apparátusuk ezen dolgozik. Vidékről autókkal, buszokkal fogják Budapestre szállítani a résztvevőket.

Meglátjuk, hányan leszünk. És azzal is kalkulálni kell, mit fog tenni ellenlépésként a cég. A hónap második szombatja lesz, sokan megkapják akkorra a fizetésüket, szóval egy elég erős forgalmú napon vonulunk ki a lánc egyik legnagyobb áruháza elé. Ez azért is fontos, hogy minél több vevő lássa az akciót.

Könnyen előfordulhat Sáling szerint, hogy a Tesco „nem érti meg” majd a követeléseket, mivel a magyarországi lácnak egy ideje már csak „pro forma” vezetője van (nem ügyvezető, hanem üzemeltetésért felelős igazgató). Az ő főnökei pedig Prágából irányítanak. De azért a szakszervezetek bizakodnak.

Nemigen láttak még közelről sztrájkot

A folytatásról elárulta: meglátják, szükség lesz-e még egy, esetleg egy nagyobb demonstrációra. Azonban a sztrájk vagy a munkalassítás megszervezése időigényesebb lehet, mert az embereket nem könnyű rávenni arra, hogy részt vegyenek. Hiszen nem látott, tapasztalt a dolgozók közül senki még hasonlót. Nemigen tudják elképzelni, hogy a főnöküknek azt mondják, én ma nem dolgozom, akkor sem, ha utasítasz, vagy fenyegetsz.

Idegenkednek a dolgozók, ezt látta már a szakszervezet a tavalyi OBI-s akció előkészítésénél is. Nálunk ugyanis nemigen vannak hagyományai sem a (figyelmeztető) sztrájknak, sem a munkalassításnak.

Ha azt mondom egy pénztárosnak, hogy ha csak a szabályok körültekintő betartásával is, de lassítsa a munkát, akkor is tízszer meggondolja, hogy bevállalja-e az ideges vevők dühét. Hiszen rajta csapódik le minden. Lassítson, miközben eddig arra ösztökélték, hogy minél gyorsabban dolgozzon? Ehhez még áruszkennelő versenyeket is tartanak! Nehéz a megszokottal ellentétes kéréssel azonosulniuk.

Sokat kell még beszélgetni erről, meg kell tanítani az embereket, hogy vállalják fel, amit el szeretnének érni. Támogatni kell őket, és ehhez az egészhez idő kell.

Azt se felejtsük el, hogy közben a cég is bombázza őket: a vezetők felmérik a hangulatot, beszélgetnek a dolgozókkal, próbálják nyugtatni őket, beosztani, és nem elengedni a tüntetésre. De a fenyegetés is játszik.

Ezért is döntöttek a szakszervezetek elsőre a demonstráció mellett, ahova kizárólag a szabadnapos dolgozókat várják. Hiszen nem sztrájkról van szó.

Taktikázott a Tesco

Sáling szerint a létszámhiány állandó a Tescónál, megjelenik egyes szakmáknál is és területileg is. A helyi vezetőknek meg azt mondják:

Oldd meg, cseszd meg, ahogy tudod.

Aztán vagy talál embert, vagy nem.

A Tesco egyébként a bértárgyalások során megfontolta, melyik az a réteg, amelynek mindenképpen kell adni fizetésemelést munkaerő-piaci megfontolások miatt. Így például az e-kereskedelem kiszállítóinak 30 ezer forintos bérpótlékot adnak július elsejétől, mert félő volt, hogy nem lesz, aki házhoz vigye a megrendelt árut. De az átlagnál nagyobb emelést, 8 százalékot kapnak azok is, akik a raktárból kirakják a termékeket az eladótérbe, hogy a vevők megtalálják, amit keresnek.

Úgy gondolták, idén kevesebbel is beérik a dolgozók

A szakszervezetek azért demonstrálnak, mert elfogadhatatlannak tartják, amit a Tesco beígért, és további béremelést akarnak.

Tavaly egyébként az áruházlánc ebből a szempontból kitett magárét: mindhárom regionális bérzónában megemelte a cégnél a bérminimumot, a kötelező 129 ezer forint helyett 143 ezer forintot adott. Idén viszont már csak a 161 ezer forintos bérminimumot adták meg például a a pénztárosoknak is, akiknek egyébként nem kötelező. Csakhogy a dolgozók 25 százalékos emelést vártak (ennyi volt a növekedés a kötelező bérminimumnál), azaz legalább 179 ezer forintos bruttóra számítottak.

Most a Tesco mindössze plusz 4 ezer forintos emelést ad, így a legkisebb fizetés 165 ezer forint lesz.

Ami a szakszervezetek szerint jelentős visszalépés ahhoz képest, hogy tavaly 14 ezer forinttal haladta meg a céges minimum a kötelezően előírtat.

Ott van az a kulcspozíciókban dolgozó ötezer ember is (akik a pultban állnak, csoportvezetők, pénztárosokat felügyelnek és így tovább), akik már tavaly is többet kerestek a bérminimumnál – ők  januártól egyáltalán nem kaptak emelést. Nekik most 2,3 százalékot akarnak adni, miközben az országban az volt a jellemző, hogy megadták ennek a körnek is azt a 32 ezer forintos emelést, ami a bérminimumnál volt.

Az áruházak vezetői is csak jelképes emelést kaptak. A központban pedig mindössze 140 embernek akarnak emelni, miközben ezren dolgoznak ott. Máshol ezeknél a pozícióknál odaadták azt az 5 százalékot pluszban, amit megspóroltak a 27-ről 22 százalékra csökkentett munkáltatói közterhen – sorolta Sáling.

Nem tartható

Ez a kis emelés a bérminimumnál magasabb kereseti sávokban nem tartható, és főleg nem lesz az jövőre, amikor 181 ezer forintra emelkedik a bérminimum. A két év alatti 40 százalékos emelés helyett pár százalékot adni, az nem elfogadható – szögezte le a szakszervezeti vezető. Sáling szerint a kemény munkát végző középvezetők nemigen fognak így a cégnél maradni.

A Tesco egyébként azzal érvelt, hogy nem volt akkora a forgalom, mint szerették volna. Ezen jobb szervezéssel, a dolgozók tehermentesítésével, létszámbővítéssel is lehetne segíteni – jegyezte meg az érdek-képviseleti vezető. De nemcsak a munkaerőhiány gond (ezt átlagban 10 százalék fölöttire becsülte Sáling), hanem a magas, időnként és helyenként akár 60 százalékos fluktuáció is – a jelentősebb emelés mindkettőt képes egy időre csillapítani.

Nem hagyják magukat

Kiderült, a petíciónak azért van értelme, mert a bértárgyalásokon a cég részéről nem voltak ott a vezetők, hanem csak szakértők. Ezért tartják szükségesnek a szakszervezetek az írásos dokumentum átadását, amiben világosan rögzítik, mit várnak el. És némi célzást is elhelyeznek majd arra vonatkozóan, hogy nem állnak le, ha nem teljesítik a követeléseiket.

A petíciót eljuttatják a cég vezetéséhez és arra számítanak, hogy a prágai központ és a brit anyacég is komolyan elgondolkodik rajta. Azon is, hogy, mennyit árthat nekik egy esetleges sztrájk. Az ezzel járó károkozást egyébként a szakszervezetek szeretnék elkerülni, ezért is folyamodtak először a figyelemfelhívás eszközéhez. Ehhez számítanak más kereskedelmi cégek, szektorok szolidaritására is, ezért más körökben is mozgósítanak.

Ha viszont nem lesz eredmény, akkor nem tartják kizártnak, hogy a nagy nyári szabadságolások után sztrájkbizottságot alakítanak, munkaügyi vitát kezdeményeznek, és az alatt figyelmeztető sztrájkot indítanak. De ehhez mindent meg kell beszélni, el kell fogadtatni a dolgozókkal. Országos szinten 17 ezer emberrel számolva ez rengeteg munka. De nem tágítanak, komolyan gondolják, hogy tovább kell lépni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Stressed out businesswoman on her computer.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.