Gazdaság
Salary variation.

Csúcson a keresetünk: bruttóban elhagytuk a háromszázezer forintot áprilisban

24.hu
24.hu

2017. 06. 21. 09:03

Korábban a témában:

2017. áprilisban a bruttó átlagkereset (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél, teljes munkaidőben) 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset szintén 14,6 százalékkal emelkedett áprilisban, és családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülte a KSH.

Egy hónapja még a bűvös határok alatt voltunk:

Budapest, 2013. november 27.
Fotómontázs a "sárga csekk" - készpénzátutalási megbízás - illusztrálására.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Már majdnem nettó 200 ezer az országos átlagkereset
A fővárosban és vonzáskörnyékén még több.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, illetve a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással a statisztikusok szerint.

Január – áprilisban

2017. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 287 100 forint, az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított –nettó kereset 191 000 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 198 800 forintra becsülték. Az év első négy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – áll a friss jelentésben. (A közfoglalkoztatottaknál a növekedés mindössze 3 százalékot tett ki.) A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,5 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett.

  •  A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).
  • A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint.
  • A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6% volt.
  • A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőttek.
  •  A munkajövedelem 11,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az NGM a bérek további felzárkózására számít

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációnak is köszönhetően a bérek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, ezzel 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – tette hozzá Varga Mihály.

Szerinte a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak és a kialakult bérfeszültségeket is enyhítheti, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől fokozva a magyar munkaerő megtartását. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása is.

A minisztérium a hatéves novemberi bérmegállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülésére és a bérek felzárkózására számít a következő időszakban.

Elemzők: továbbra is két számjegyű béremelkedés lehet az idén

A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa. Az év első négy hónapjában tapasztalt bérnövekmény alapján valóban két számjegyű lehet a teljes éves béremelkedés is a szakértők szerint.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint idén a 13 százalékot megközelítő mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.