Cork, Ireland
Gazdaság

A kis cégeket simán megfojthatja a béremelés

24.hu
24.hu

2016. 11. 22. 15:06

Korábban a témában:

LMP: Igazságos adórendszer nélkül csak rossz alku születhetett

  • A zöldpárt szerint lehet, hogy a felek elmentek a falig, de a falat maga a kormány húzta föl. Az igazságtalan egykulcsos adórendszer eleve rossz kompromisszumra ítélte a feleket. A bértárgyalásoknak nem arról kellett volna szólnia, hogy hogyan lehetne kompenzálni a munkáltatókat a béremelésért, hanem hogy hogyan lehetne egy igazságos adórendszert létrehozni, ami a kis-és középvállalkozások terheinek további növelése nélkül képes nagy arányban emelni a dolgozók bérét.
  • Úgy vélik, a megállapodással a minimálbéresek jövőre sem fognak a létminimum fölötti bért keresni, miközben a dolgozók 75 százalékát foglalkoztató kis-és középvállalkozások terhei mintegy 15 ezer forinttal nőnek a minimálbéres dolgozók után.
  • Meggyőződésük továbbá, hogy a társaságiadó-csökkentésnek a bérmegállapodáshoz semmi köze, az a béremelés ürügyén adott újabb százmilliárdos ajándék a külföldi nagyvállalatoknak.
  • Összegezve: igazságos többkulcsos adóra, a minimálbér adómentességére és a munkavállalói járulékok csökkentésére van szükség szerintük

A kormány kedden megállapodott a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Itt azt is megnézheti, ez konkrétan mennyit jelent bruttóban és nettóban. 

A munkaadók azt mondták az MTI-nek, hogy számukra ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat. Néhányan azonban attól tartanak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Az adószakértők hasonló véleményen vannak: a járulékcsökkentést kedvezőnek ítélik, de úgy vélik, a béremelés a kis cégeknél problémát jelenthet.

Bérpolitikai fordulat

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható, hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban  a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országokhoz, és a nyugat-európai viszonyokhoz képest.

A munkaadók is érdekeltek a tisztességes bérezésben

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása, hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés – tette hozzá.

Egálba kerülhetnek a kkv-k jövőre

Az iparszövetség elnöke szerint a helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia-csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre.

Mindez eredményezheti majd, hogy minden érintett elégedett lehet az intézkedéssel, a szövetség számítása szerint 2017-ben “egálba kerülhetnek” a kisvállalkozások, 2018-ban pedig erősödik az uniós pályázatok kedvező hatása.

Erősödhet a feketemunka

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. Hozzátette: a munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő, ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a fekete munka erősödni fog. Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a munkáltatói járulék csökkentése (=szociális hozzájárulási adó) nem elég a béremelés többletének kompenzálásához – mondta Németh László. Ez valóban így van, mert mint kiszámoltuk, egy 10 százalékos béremelés 5,7 százalékkal növeli a vállalkozók költségét, a szochocsökkentés mellett is. 

Sok veszéllyel jár

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár.

A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a “túlhúzott” minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet.A tárgyalófelek közül egyébként a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást. Ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak – fejtette ki a főtitkár.

A Világgazdaságnak pedig egyenesen ezt mondta:

Kényszeredetten… és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írta alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) mai bérmegállapodást.

Dávid Ferenc szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.

Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Kedvezőnek tartják az MTI által megkérdezett adószakértők is a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

Pluszok és mínuszok

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál – 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál – nem fog igazi hatást kiváltani.A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó és a tao-csökkentése a jelenleg 16 százalékos kiva kisvállalati adónem versenyképességét csökkentheti, így kérdésként merül fel ennek esetleges módosítása is.

Legalább 8,8 százalékos átlagos béremelés kell jövőre

Hegedüs Sándor kifejtette: legalább 8,8 százalékos átlagos béremelkedés szükséges jövőre ahhoz, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel ne járjon rosszul a költségvetés. Azt is megjegyezte, hogy a kormány nagy szerepet vállal a bérfelzárkóztatásban, ugyanakkor a környező országok bérszínvonalához, munkaerő-piaci helyzetéhez mérve ez bizonyos mértékig kényszer, de mindenképpen pozitív irány.

Hozzátette, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz,   a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek.

A minimálbéres kkv-knál baj lehet

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja ugyan a jövő évi 5 százalékpontos, illetve a 2018-as 2 százalékpontos járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Az MTI-nek kifejtette, Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest.

A járulékok csökkentése javítja a versenyképességet, főként a nagyobb cégek esetében – mondta a szakértő.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések hátrányosak lehetnek azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek – fejtette ki.
Hozzátette: lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások.

MSZP: az urizáló fideszes elit a multik oldalára állt

  • A szocialisták szerint nem a multik adóját kellene csökkenteni, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások terheit kell mérsékelni, mert így lehetne érdemi fizetésemelést adni a dolgozó embereknek.
  • Szerintük az urizáló fideszes elit gazdaságpolitikája a felső 10-20 százaléknak kedvez, miközben agyonadóztatja a bérből és fizetésből élőket, az így elvett adóforintokból a gazdagok és a multicégek adóját csökkenti. Hozzátették azt is: nincs még egy olyan ország, ahol az állam elveszi a minimálbér több mint harmadát.
  • Az ellenzéki párt nyomatékosította: a dolgozó emberek, a nyugdíjasok és a nők pártján állnak. Mint írták, a biztos megélhetés érdekében azért küzdenek, hogy legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, csökkenjenek a munkaadókat terhelő járulékok, az ország térjen vissza a korábbi nyugdíjemelési rendszerhez, csökkentsék az energiaárakat és folytatódjon az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése.

Felidézte azt is, hogy a társasági adó jövő évi csökkentése szintén a nagy nyereséggel működő vállalatoknak kedvez.
Szmicsek Sándor szerint az intézkedés a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni; képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve garantált bérminimumon fizetnek – közölte.

A lehető legjobb hír

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint a gazdaság számára jó hír, hogy gyorsan megszületett a megállapodás a bérekről és az adócsökkentésekről. A döntés alapján egyértelmű, hogy mind a munkaadók, mind a kormányzat tenni kívánnak a munkaerő-elvándorlás ellen, és abban érdekeltek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló álljon rendelkezésre a hazai termelő és szolgáltató szférában. A kormány jelentős és érezhető segítséget nyújt a munkaadók számára a vállalt béremelés végrehajtásához a társasági adó és az élőmunka közterheinek csökkentésével – fejtette ki az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.