Gazdaság

Bolond lesz, aki jövőre nem katázik

Több ponton is változtatna a kormány az őszi adócsomag tervezete szerint a katás adózáson, ezek:

  • A jelenlegi 6 millió forintról évi 12 millió forintra emeli a bevételi határt, amin túl életbe lép a 40 százalékos büntetőadó. Vagyis évi 12 millió forintos bevétel alatt él a kedvezményes adózás. Fő- és mellékállású katásnál is.
  • Már nem két évre, hanem csak egy évre maradnak ki azok a katázásból, akiket kizártak. Vagyis akiket korábban kizártak, hamarabb visszatérhetnek a katázáshoz.
  • Aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, az is lehet másodállású katás.
  • + A katázást is befolyásolja, hogy az alanyi áfamentesség bevételi határát felemelnék 6-ról 8 millió forintra.

Ráadásul a bevételi határokat úgy emelnék, hogy a kisadózó által fizetendő adót (alapesetben havi 50 ezer forint, ami 81 300 forintos nyugdíjalapot jelent, de egyéni választás alapján lehet 75 ezer forintot is fizetni, ami 132 500 forintos nyugdíjalapnak fele meg) nem emelnék.

Elképesztően alacsony lehet a katás adóterhe

Tehát ha a tervezetet elfogadják, akkor a legjobb esetben a katás jövőre 12 millió forint bevétel mellett mindössze 600 ezer forint kata-adó megfizetésére lesz köteles. Plusz az iparűzési adó (ami településenként eltérő, nulla és 2 százalék közötti mértékű lehet, illetve háromféle módon fizethető meg).

Ez azt jelenti, hogy minimális mértékű adózás mellett is lehet legális a tevékenység.

  • A főállású katázóknál a jelenleg legjobb esetben 10 százalékos mértékű a kataadó lenne leszorítható 5 százalékra ha az adózó éppen hogy eléri az évi 12 millió forintos árbevételt.
  • A mellékállású katázóknál az eddigi 5 százalékos teher csökkenhet 2,5 százalékra a legoptimálisabb esetben. (Iparűzési adóval együtt is legfeljebb kb. 3 százalékra.)

Ahogy Ruszin Zsolt adószakértő kommentálta a tervezett lépést: ez már szinte offshore. Akárcsak az egykulcsos adónál vagy a gyerekkedvezménynél, most sem szociális jellegű lépésről van szó, hanem arról, hogy a jól keresők még kedvezőbben adózzanak. Szerinte az a cél, hogy a katázás vonzóbb legyen a felsőbb körökben is.Hozzátette azonban azt is: nem baj, hogy van ilyen olcsó adózási lehetőség, mert különben sosem lesz eléggé vonzó. Főleg, ha azt a célt szeretnénk elérni, hogy fehéredjen a gazdaság. Hogy ne a számlagyáraknak “adjanak munkát” egyes vállalkozások. Ilyen kedvező adózás mellett teljesülhet, hogy a vállalkozás annak fizessen, aki beszállít neki – és aki beszállít, az adózzon, adjon számlát.

Katázva eddig is egyszerű volt elindítani és fenntartani a vállalkozást (kevés adminisztráció), jövőre pedig még inkább igaz lehet, hogy sokat lehet számlázni és alig kell adót fizetni – tette hozzá.

Kata kontra alanyi áfamentesség

Az adószakértőt arról kérdeztük, nem zavarhat-e be / milyen következménnyel járhat, ha a bevételi értékhatárt évi 12 millió forintra emelik, viszont az alanyai áfamentesség határát csak évi 8 millió forintra.

(A katát, mint korábban írtuk, leginkább alanyi áfamentesség mellett éri meg választani, mert ez esetben marad a legtöbb bevétel az adózónál, és adminisztrációs szempontból is ez a legegyszerűbb verzió, valamint abban az esetben is határozott előnyt jelent, ha a lakosság felé szolgáltat a katás, hiszen olcsóbb lehet az ára áfa nélkül.)

Ha ezt megszavazzák, akkor az lenne a helyzet, hogy 8 millió forintig nem lenne kötelező áfázni, fölötte viszont igen.

  • Azoknak lehet ez jó, akiknek lehet minimum 8 milliós bevételük, és az ügyfelük (ügyfeleik – cégek) vissza tudják igényelni az áfát. És élvezheti a katás, hogy havi 50 ezer forint adó megfizetése mellett félelmetesen sokat (max. havi egymillió forintot) számlázhat ki.
  • Akiknek viszont nem előnyös az áfa felszámítása (pl. az előbb említett kör, akik a lakosságnak szolgáltatnak), azoknak valójában csak 8 millió forintig értelmezhető a bevételi határ emelése – mondta az adószakértő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik