Gazdaság

Chikán Attila: Az nem megy, hogy az állam állapítja meg a verseny nyerteseit

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 10. 07. 15:45

Chikán Attila közgazdász professzorral, a BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatójával beszélgettünk Magyarország versenyképességéről, korrupcióról, felsőoktatásról, a fiatalok külföldre vándorlásáról.
Korábban a témában:

Mintha az ország romló versenyképességét sokan a munkaerő-hiánnyal azonosítanák, holott előbbi sokkal többet jelent. Mit is pontosan?

A versenyképesség egy ország fejlődésének közép- vagy hosszú távú mutatója. A különféle versenyképességi rangsorok egy ország társadalmi és gazdasági jellemzőinek teljes körét  kívánják lefedni. A Világgazdasági Fórum például mintegy 110 tényezőt vesz figyelembe, az IMD hatvanvalahányat. Ezekben éppúgy benne van a munkaerő-piaci helyzet, mint az oktatás, az egészségügy állapota, vagy a kormányzati intézmények, az innováció fejlettsége.

Fotó: Berecz Valter

Magyarország versenyképessége tartósan romlik, amiből az előző kormányok is kivették a részüket. Miben más a mostani kormány tevékenysége?

A rangsorok alapján a kormányzati intézményrendszer – amibe beleértik a kormányzat egész teljesítményét – és az üzleti tevékenységek színvonala tekintetében áll a legrosszabbul az ország. A felmérés szerint különösen drámai a korrupció növekedése, és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága.

Fejlett piacgazdaságban az nem megy, hogy a piac helyett az állam állapítja meg a verseny nyerteseit.

A közvetlen gazdasági kár mellett felmérhetetlen az a negatív hatás, amit ez a gyakorlat a társadalom erkölcsi színvonalára, hangulatára gyakorol.

Névjegy

Chikán Attila (Budapest, 1944. április 4.) magyar közgazdász, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BCE Versenyképesség Kutató Központ igazgatója, a Svéd Királyi Mérnöki Akadémia külső tagja. Kutatási területe a vállalatgazdaság-tan, a versenyképesség. 1970-től a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatója. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere 1999-es menesztéséig (utódja Matolcsy György lett), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Számos rangos nemzetközi és hazai elismerés birtokosa. Pedagógiai, iskolateremtő tevékenysége is kiemelkedő, tanítványai rajonganak érte. Több mint kétszáznegyven tudományos publikációt írt, tizenöt magyar és angol nyelvű könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője. Idén életműdíjjal tüntették ki.

Korábban azt mondta, Magyarország esélye a felemelkedésre a kis- és közepes vállalkozásokon múlik. A vállalkozói réteg önmagában hogyan tudná növelni az ország versenyképességét?

Önmagában biztosan nem tudja. Nyilván ehhez kell a kormány szándéka is. Amire én gondoltam, az az, hogy egy gazdaság növekedésének alapját az egészséges vállalati struktúra adja. Nálunk viszonylag erős a külföldi tőke jelenléte, de ebben nem látok problémát. A gond a a kis- és közepes vállalatok csökkenő száma, és nem hatékony működése. Egyébként az exportképes hazai vállalatok sokkal jobban tudnának teljesíteni, ha a támogató kormányzati intézményrendszer hatékonyabb lenne.

Egy előadásában azt mondta, folytatódni fog az ország lecsúszása, ha nem lesz gazdaságpolitikai változás. Milyen fordulatot javasolna a kormánynak?

A társadalmi bizalom erősítése és a korrupciócsökkentés a legfontosabb. E mellett a tudásalapú fejlődést, a termelés és a szolgáltatások komplex kezelését javasolom. Nagyon fontos lenne a központosítás csökkentése és a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás is. De vannak még mélyebben lévő folyamatok, mint az oktatás vagy a lakosság általános kulturális színvonalának emelése. Ebből a szempontból drámai, hogy a Világgazdasági Fórum rangsorában tavalyhoz képest is visszaestünk 15 helyet a felsőoktatás és a szakképzés területén.

Fotó: Berecz Valter

A diákjai körében mennyire jellemző a rossz hangulat, a külföldre település, a kivándorlás igénye?

A közvetlen tanítványaim nagy része tanulni jár külföldre, de nem azzal a szándékkal, hogy kint is éljenek. Bár túl kevés idő telt el, hogy a kivándorlásról érdemben lehessen nyilatkozni, hiszen, aki tanulni megy külföldre, arról még nem tudjuk, hogy visszajön-e. Az egyetemisták tágabb körére már nagyon jellemző az elvándorlás igénye.

És köztudott, hogy az elvándorlás igénye már középiskolás szinten megjelenik. Ez pedig nagyon fontos, mert olyan érzelmeket fejez ki, amelyekből általános tendencia lehet.

Hogyan lehet megállítani a fiatalok elvándorlását? Magasabb bérekkel?

Béremeléssel biztosan nem lehet megállítani a kivándorlást, bár egyes területeken lehet csökkenteni. Egyrészt nem tudunk annyival emelni, hogy a fizetések közelítsék a nyugati szintet. Másrészt a fiataloknál, legalábbis nagyon sok területen, a munkahely választás fő szempontja a társadalmi légkör, az érdekes, megfelelő munka, nem egyszerűen a magasabb bér. Ezekben a dolgokban kellene változásokat megvalósítani. A politikai vezetésnek, a kormánynak olyan hangulatot kellene teremtenie, hogy Magyarország egy vonzó, érdekes, nyitott hely legyen.

Chikán Attilával a Portfolio Budapest Economic Forum 2016 konferenciáján beszélgettünk, ahol meghívott előadóként vett részt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.