Magyarország a világ negyedik legjobban szétlopott gazdasága. Milyen most fiatal vállalkozónak lenni?
Egyre több fiatal gondolkodik vállalkozás alapításán itthon, ugyanakkor a siker receptje összetett. Kérdés, hogy lesz-e elég fiatal vállalkozó, aki céget csinál vagy átvesz, ugyanis a legnagyobb kihívást a KKV-szektor generációváltása fogja okozni, ugyanis 5-6 éven belül a kis- és közepes vállalkozások egyharmadát érinti a generációváltás kérdése.
Szerintem a vállalkozó szellemű fiatalok előtt nagy lehetőségek állnak, de a felelősségük is nagy, hogy miként alakítják Magyarország gazdaságát.
Ami azt illeti, elég nehéz dolguk lesz. Hazánk versenyképessége tartósan romlik, a feketegazdaság, a korrupció egész ágazatokat ejt foglyul. Chikán Attila szerint, a kialakult helyzetért az előző kormányok is felelősek, de a mostani kormány szerepe is tevőleges. Ahogy fogalmazott, az “uralkodó társadalompolitika az ország alacsony fejlettségi szintjét konzerválja“. Önök hogyan lendítenék fel az ország versenyképességét a következő 25 évben?
A vállalkozói szerepet újra kell definiálni, még ma is sokszor negatívan cseng ez a szó – bár szerencsére egyre kevéssé. Fontos különbséget tenni a fejlődési útban az innovatív, e-gazdaságban működő, és a hagyományos, induló vállalkozások között.
Egy olyan gazdaságban, amely versenyképesebbé válna nemzetközileg, nagyon fontos, hogy támogassuk az indulókat. Olyan eszközökre is szükség van, amelyek a vállalkozások indítását, mentorálását vagy átvételét is támogatja. Ennek jelenleg még nem fejlett a hazai eszközrendszere, a FIVOSZ elsősorban ebben kíván úttörő lenni.
Tagságuk hogyan érzékeli az ország versenyképességének romlását?
A mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány, és erről sokat is beszélünk. Néhány éve még a munkanélküliség volt a fő téma, ma pedig fiatal és tapasztaltabb vállalkozók is munkaerő hiánnyal küszködnek. Azt kell látni, hogy átalakulóban van a világgazdaság szerkezete.
Viszont egy csomó új lehetőség nyílik ezzel párhuzamosan. Szerintem ezt kell felismerni a fiataloknak, és ez lehet a versenyelőnye egy gazdaságilag nyitott és rugalmas országnak. A fiataloknak olyan piaci réseket kell felismerniük itthon és külföldön, ami hiányt jelent, vagy hiányként jelentkezhet a jövőben. A tájékozottság, főleg külföldi forrásokból és a személyes külföldi tapasztalatszerzés, nagyon fontos szempontok a sikerhez. Sajnos, a fiatalok közül azonban kevesen beszélnek jól angolul – a jó nyelvtudás pedig a növekedés egyik kulcsa lehetne.
Gazdasági konferenciákon gyakran elhangzik előadóktól, hogy egy komplett vállalkozói generáció nőtt fel úgy, hogy természetesnek veszik az uniós támogatások meglétét az üzleti tervben, vagy a politikai hátszelet. Ön találkozott ezzel a jelenséggel?
Nyilván hallani olyanról, amikor az uniós pályázatok motiválnak vállalkozásokat, de nekem inkább pozitív a tapasztalatom. A mi tagjaink főleg piaci alapon gondolkodnak, így szeretnének értéket teremteni, ugyanakkor érdemes minden támogatási lehetőséget is megfontolni. Hazánk az EU-s források 60 százalékát fordíthatja vállalkozásfejlesztésre, szemben a korábbi költségvetési ciklus 16 százalékával, ami óriási lehetőség.
Nekik az a fontos, hogy jól csinálják azt, amit csinálnak, és ebből szeretnének tisztességesen megélni. Ők abban hisznek, hogy az alapító személye határozza meg a sikert, függetlenül a körülményektől.
Ha gonoszkodni akarok, azt mondom, ez a vágyuk teljesült is, hiszen néhány fiatal vállalkozó személyes politikai hátszele következtében, és nem a piacról lehet egészen sikeres. Ez nem veszi el a vállalkozói kedvüket?
A mi közösségünkben piaci alapon működő és fejlődő vállalkozások vannak, akik szeretnének piacvezetőek lenni, és ezért keményen is dolgoznak. Mi elsősorban közösséget, üzletet, fejlődést és piacot nyújtunk – itt van a legnagyobb szüksége támogatásra a kisvállalkozásoknak. Egyébként rengeteg uniós program és lehetőség érhető el Magyarországon, ennek ellenére nagyon kevesen ismerik ezeket. Szerintem egy sikeres fiatal vállalkozó proaktív és tájékozott, keresi önmagától a lehetőségeket – amiből szerencsére egyre több nyílik induló cégeknek is.
A hazai üzleti-gazdasági környezet inkább támogatja vagy inkább akadályozza a vállalkozásokat a sikerben?
Szerintem a siker eléréséhez fontosabb az alapítók személye, mint a vállalkozás gazdasági-üzleti környezete.
Ráadásul mi az uniós közös piac részei vagyunk, és a felnövekvő generációk számára ma már természetes, hogy aki folyamatosan képzi magát, tanul, az kemény munkával érvényesülhet vállalkozóként is, akár itthon, akár külföldön.
Tagságuk körében mennyire jellemző az áttelepülés Nyugatra – akár kényszerűségből, akár a siker egy újabb lépcsőfokaként?
A tagságunk zömében itthon képzeli el a jövőjét, de sokan fontolgatják a külföldi piacra lépés lehetőségét. Alapvetően vannak jó példák, akik akár egy másik kontinens időzóna eltolódását kihasználva „két műszakban” dolgoznak tengerentúli partnerükkel. Ha már egy fiatal vállalkozik, akkor cégével tervezi a külföldi jelenlétet, itthonról termelve vagy szolgáltatva.
Egy ország felemelésének egyik kulcsa az oktatás fejlesztése. A kormány 2010-től százmilliárdokat vont ki az oktatásból, legutóbb a szakoktatást alakították át anélkül, hogy megkérdezték volna a tanárokat, a szakmát. Hogy látja az oktatás helyzetét?
Azt látjuk, hogy érzékelhető pozitív folyamatok indultak el például a pénzügyi tudatosság növelésében a fiatal korosztályban, mind iskolákban, mind piaci szereplők által. Ahhoz azonban, hogy egy fiatal ma megállja a helyét az élet bármely területén, praktikus szemléletre és életkompetenciákra is szükség van. Akár a vállalkozásban vagy a pénzügyek területén nagyon fontos, hogy el tudjunk igazodni, megtalálni, esetleg kiszűrni a hiteles információkat. Az oktatásnak pedig ezen kompetenciák elsajátításában komoly szerepe lehet. Ma egy fiatalnak megállni a helyét a világban kemény feladat, de szerencsére vannak olyan startup vagy vállalkozói közösségek, ahol a tapasztalat alapú fejlődésre is van lehetőség.
