A gazdaság ide-oda rángatásai is kiütköznek a romló magyar versenyképességi mutatókban annak ellenére, hogy közben igen jelentős uniós források érkeznek az országba, foglalta össze a lényeget röviden Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központ igazgatója, a Portfolio Uniós források 2015 szakértője. Íme részletesebben is a véleménye.
Előbb dönteni kellene
„Amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát. Tragikus hatásúnak tartanám, ha úgy döntenénk; hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk” – véli a jobboldalinak tartott közgazdász.
Őt is meglepte a tavalyi eredmény
A nemrég közzétett egész éves GDP-adatokat illetően a volt gazdasági miniszter is meglepődött; a többi elemzőhöz hasonlóan ő is alacsonyabb értékre számított. A pozitív eredmény meglátása szerint jórészt megmagyarázható azzal, hogy az EU-s források tovább áramlottak az országba, ezek jórészt állami fejlesztési csatornákhoz is kapcsolódtak. Az állam szerepe jelentős volt: csaknem 300 milliárd forintot osztottak ki decemberben az európai uniós források maradék részéből. Megjelenik a magas növekedésben a fogyasztói kereslet növekedésének hatása, részben a rezsicsökkentés következményeként, illetve a jegybanki hitelprogram is. Az év végi gyorsulást örvendetes jelenségnek tartja, de a sok egyszeri hatás miatt nem vonna le belőle hosszabb távú következtetéseket.
De milyen lesz a folytatás?
A valódi kérdés szerinte inkább az, hogy ebben az évben milyen módon tud folytatódni a növekedés. Szerinte a lassulás valószínűleg be fog következni. Az uniós forrásokkal kapcsolatos áthúzódás mértéke nem lesz olyan hatású, mint az előző évi felhasználás, illetve még nem fognak eléggé beindulni azok a támogatások, amelyek az új ciklusra vonatkoznak. Ugyanakkor a gazdaság problematikus elemei megmaradtak, bár egyelőre csak a növekedés lassú csökkenését okozzák. „Kettő-négy év múlva jelentkeznek azok a hatások, amelyeknek a következtében megtorpan a magyar gazdaság növekedése” – vetíti előre Chikán Attila.
Leszakadóban az ország
Míg 2013-ban és 2014-ben igen jelentős (a GNI 5-6%-a körüli) nettó uniós forráslehívásra volt képes Magyarország, aközben a legtöbb versenyképességi, fejlettségi felmérés szerint folytatódik a leszakadásunk a régiós országok mezőnyétől. A Portfolio Uniós források 2015 szakértője szerint az ok a magyar gazdaság általános működési hatékonyságában rejlik: azokat a pénzügyi és egyéb erőforrásokat, amelyek bekerülnek a gazdaságba, nem olyan hatékonysággal használják fel, mint a többi ország.
Fontos jelzés például szerinte, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokban Magyarország helyezése az intézményi rendszerek szempontjából – ez alatt értendő a kormányzat struktúrája és működése, a jogi feltételrendszer, a kiszámíthatóság – hihetetlenül kedvezőtlen.
Ugyanakkor, nemzetközi összehasonlításban nagyon rosszul állunk a termelékenység tekintetében is: egy OECD-adatsor szerint a vezető nyugat-európai országoknak alig több mint a felét, a teljes OECD országcsoport mintegy 60 százalékát teljesítjük.
Chikán Attila szerint több más tényező mellett a szerződéskötésekkel kapcsolatos bizonytalanság és a vállalkozókra rakódó adminisztratív teher is szerepet játszik ebben, azaz a rosszul működő intézményrendszer.
A kilábalás egyik lehetősége: a kkv-szektor
Az elmúlt évek alapján hiányos a kkv-k megsegítése, hogy meg tudjanak jelenni a külpiacokon – véli a volt gazdasági miniszter. „A kis- és középvállalati szféra nem kapott olyan intézményi támogatást, amilyet kellett volna, és itt nemcsak a pénzügyekre gondolok, hanem azokra a szakmai és szervezeti támogatásokra is, amelyeket a külpiacokra jutás, az innováció fejlesztése vagy a tudásfejlesztés jelentett volna” – gondolja Chikán Attila. „Katasztrofális állapotban van például az oktatás a kkv-szférában, nincsenek olyan oktatási programok, amelyek az ő tevékenységükre lennének szabva. De felfokozott várakozás is van a levegőben, és ez talán valamennyire növeli a kkv-k vállalkozási hajlandóságát” – tette hozzá a Portfolio Uniós források előadója.
A szakértő a gazdasági kilábalás egyik lehetőségét mégis bennük látja; úgy véli, hogy minden ellenkező hatás ellenére a kkv-szektor még mindig meglehetősen életképes, próbálgatja megtalálni az útját ebben a nehéz helyzetben. Ugyanakkor Chikán szerint továbbra is égető probléma, hogy a kkv-k még mindig nem rendelkeznek elég önerővel az uniós források lehívásához. Úgy véli, többféle eszközzel lehet segíteni, hogy az önerőhöz hozzájussanak vagy fel tudják őket használni, a KAVOSZ tevékenységétől kezdve a banki rendszerig. Az önerő kérdése mindenképpen komoly probléma marad, de ezek a konstrukciók talán valamit segítenek – tette hozzá Chikán Attila.
