Tired businessman in the office
Gazdaság

5 milliós bírságot kapott, pedig nem is csalt adót

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 09. 08. 07:00

Korábban a témában:

Egy vidéki nagyvárosban működött az a bt, akinek vezetője, nevezzük Józsefnek csúnyán megjárta a NAV-val. Első körben 1,86 millió forint adóhiányt állapítottak meg nála, amire a maximális, 200 százalékos adóbírságot is kiszabták, azaz 3,72 millió forint. Plusz 85 ezer forint késedelmi kamatot. Aztán magát az adóbírságot elengedték, de a büntetést nem. Így a kamatokkal együtt jelenleg 4,7 millió forintos fizetési kötelezettség lebeg fenyegetően József feje felett.

A vállalkozás vezetője azért keresett meg minket, mert igazságtalannak érzi a bírságot. Ő ugyanis nem csalt adót, esze ágában sem volt. Legfeljebb hibázott. Ügye megjárta a bíróságot és a Kúriát is, de vele szemben minden fórumon a NAV-nak adtak igazat. Az adószakértő hasonló véleményen van, mint József – felháborító szerinte, hogy ilyen előfordulhat.

De nézzük, mi is történt.

Nem volt nagy biznisz

A betéti társaságban három sofőr-értékesítő dolgozott, egy franchise-lánc termékeit árulták házhoz hordva, kisteherautóval, bizományosi konstrukcióban. Utóbbi azt jelenti, hogy nem kellett megvenniük a készletet, hanem csak azt kellett kifizetni, amit már eladtak.

Minden nap volt elszámolás, le kellett adni a franchise-központba a fogyás ellenértékét, vagyis a mobil pénztárgépbe is beütött napi bevételt. Hónap végén pedig a lánctól kaptak egy számlát az értékesített árukról, egyben.

A termékeket ugyanannyiért kellett értékesíteni, amennyit a központ a bt-nek felszámolt érte. Vagyis klasszikus árrés nem volt, viszont az értékesítés után jutalékot kaptak – ebből fedezték a dolgozók bérét és a költségeket. Nem volt nagy üzlet, de elmuzsikált alapjáraton.

Csak annyit hibázott, hogy nem ellenőrzött

Az egyik sofőr azonban úgy döntött, külföldre megy szerencsét próbálni, és a hazai munkát már nem végezte olyan lelkiismeretesen, mint addig. Ez abban nyilvánult meg, hogy bő két hónapig nem ütötte be a pénztárgépbe a tételeket. Viszont a napi elszámolás ugyanúgy megvolt, hiszen a pénzt le kellett adni az eladott áruk után. József megbízott a fiúkban, nem ellenőrizte őket, így nem is tudott róla, hogy az egyikük hanyagolta a pénztárgépet.

Éves áfabevallók voltak – akkor derült ki, hogy a pénztár-bizonylatok hiányoznak. De ott volt az ellen oldal, a franchise-partnertől kapott számlák.

Ha József adót akart volna csalni, akkor ezt az összesen 9,1 millió forint értékű bizonylatot beteszi a könyvelésbe, és (elsunnyogva, hogy ugyanennyi bevétel is volt) visszaigényli utána az 1,86 millió forint áfát. Csakhogy ő nem akart adót csalni, így nem is tette ezt. Hanem megkérdezte a könyvelőjét, mit lehet tenni, hogyan korrigálják a pénztári hiányosságot.

Sajnos a könyvelő nem a legjobb tanácsot adta – azt mondta, ne tegye be a számlát a könyvelésbe. Ami akár rendben is lehetett volna, hogy a lényeg (az áfafizetési kötelezettség) nem változott. Hiszen a bevétel és a leszámlázott összeg egyenlege is nulla lett volna. József elfogadta ezt a könnyű megoldást. Azóta már tudja, hogy nem kellett volna. Mert jött a NAV, ellenőrzött és büntetett, vastagon.

Pharmacy cash register
Fotó: Thinkstock.com

Hiába nem volt adócsalás, mégis annak vették

Az adóhatóság persze kikérte a partnertől a számlákat, és rögtön kiderült, hogy három bizonylat hiányzott a könyvelésből. És rögtön firtatták, hol van a bevételi oldal. A pénzárba be nem ütött tételeket pedig eltitkolt bevételnek tekintették, és azok után megállapították az áfafizetési kötelezettséget, ahogy írtuk, 1,86 millió forint értékben, plusz az ennek több mint duplájára rúgó büntetést.

Vagyis a NAV által megtalált költségszámlákat nem vették figyelembe (azok ugyanúgy nem szerepeltek a könyvelésben, mint a NAV által figyelembe vett „eltitkolt bevétel). Azaz nem járultak hozzá, hogy azok után utólag (a vizsgálat során) érvényesítse a vállalkozás adólevonási jogát, és így megússza a több milliós büntetés helyett néhány százezer forintos szabálysértési bírsággal.

Viszont annak nem látták akadályát, hogy a bt. a következő adózási évben levonásba helyezze a számlák után az 1,86 millió forint áfát. Ezt meg is tette a vállalkozás, így az adóhiányt egy év múlva törölték is.

Ezzel kvázi elismerve, hogy az adóhiány nem volt valós. De mivel az adóhiányt korábban megállapították, a bírság maradt, és a kamatokkal növelve idén májusra már 4,7 millió forintot tett ki.

A Kúria és a bíróság is a NAV-nak adott igazat

József nem akarta elhinni, hogy nincs számára kímélet. Bíróságra ment, és az ügy megjárta a Kúriát is. Mindenhol a NAV-nak adtak igazat, kijelentve, hogy szándékos adóeltitkolásról, adócsalásról volt szó, vagyis jogos a 200 százalékos bírság.Annak ellenére is, hogy már számos cikk jelent meg róla: a NAV áfalevonási gyakorlata hibás. Például tavaly az Adózónában. A Magyar Idők pedig arról írt idén év elején, hogy a Kúria bírája jelezte, hasonló ügyben kérték az Európai Unió Bíróságának (EUB) véleményét.

Beadványukban Józsefék hivatkoztak is erre, de a Kúria ítéletében nem utalt az EUB-állásfoglalásra. Az egyébként nem szolgált volna támpontul, mert egyszerűen annyit ír, hogy a felek egyező álláspontot képviseltek a vitatott kérdésben.

Kérdeztük Ruszin Zsolt adószakértőt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét, tudja-e, mit jelent ez az „egyező álláspont”, de nemleges választ kaptunk. Mint írta, a Kúria hallgat a dologról, közleményt nem tettek közzé.

Felháborító

Az adószakértő többek között ezzel a szóval jellemezte egy júliusi Adófórumon megjelent cikkében a NAV gyakorlatát, mely szerint ha az adózó nullákat vallott be, akkor „nyilvánvalóan” nem kívánt élni áfalevonási jogával, így azt utólag sem változtathatja meg. Még akkor sem, ha adminisztratív hiba, vagy más objektív okból nem voltak a bizonylatok feldolgozva. A NAV nevüket nem vállaló munkatársai szerint az ilyen adózó „magára vessen”. A Kúria pedig nem fordított ezen a gyakorlaton. Kitér az EUB-állásfoglalásra is, amellyel szerinte az Európai Bíróság is megfutamodott az áfa-önellenőrzés minősítése elől.

Reménysugár?

Ruszin augusztusi cikkében (szintén az Adófórumon) hivatkozik A NAV Fellebbviteli Igazgatóságának egy konkrét határozatára is, amely többek között a következőket írja:

A másodfokú adóhatóság megítélése szerint amennyiben az adólevonási jog személyi, tárgyi és tartalmi feltételei teljesülnek, az elsőfokú adóhatóság nem tagadhatja meg a társaság levonási jogát az utólagos ellenőrzés során, feltéve, hogy az adózó egyértelműen nyilatkozik arról, hogy kéri a levonható adó figyelembe vételét, és hogy azt másik bevallási időszakban nem érvényesítette.

Mit jelent ez? Ruszin szerint azok is kérhetik a bírságalap csökkentését, akiknél az ügyet bíróság még nem bírálta el, hiszen a NAV Központi Irányításához be tudnak nyújtani a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet még elévülési időn túl is és kérhetik a korábbi jogerős határozat hatályon kívül helyezését, elévülési időn túl pedig annak elenyésztetését.

Ahogy megkeresésünkre írta, a NAV-nak sajnos jelenleg a Józseféhez hasonló durva döntéshez is joga van, meg az előbb idézett fellebviteli határozat alapján a felmentő álláspont is lehetséges, mert a kérdés szabályozatlan.

Halottnak a csók

Józsefnek azonban már a fellebbviteli határozat teremtette lehetőség sem lenne vigasz, hiszen ő már túl van a bírósági ítéleten. Azok számára azonban elvileg megoldást jelenthet, akik eddig még nem jutottak el.

Kérdeztük, hogyan viselte ezt az egészet, mi lett a vállalkozásával. Kiderült, tönkre ment, elküldte a sofőröket. József lelkileg is kikészült. Egyedül gyerekei iránt érzett felelőssége élteti. Mindig rájuk gondolva teszi túl magát elkeseredésén.

A bírságot, mint mondta, nem tudja kifizetni. Csak úgy tudná, ha eladná a házát, amiben a gyerekeivel lakik. Más vagyontárgya ugyanis nincs. Azt a tanácsot kapta, kuporgassa össze legalább az adóbírság felét, és próbáljon meg „alkudni”. Ami persze korántsem lesz olyan egyszerű, mint ahogy azt ezzel az egy szóval leírtuk. Meg titkon abban is reménykedik, hátha végre tisztába teszi a törvényhozás a hasonló helyzeteket, és visszamenőleg őt is felmentik az adócsalás vádja alól.

Businessman analyzing business data and using calculator
Fotó: Thinkstock.com

Bárkivel előfordulhat

Ruszin Zsoltot arról kérdeztük még, hogy vajon József esete, illetve a NAV gyakorlata mennyiben jelenthet veszélyt más vállalkozásokra. Vagyis milyen életszerű, vétlen ügyek / szituációk lehetnek, amikor hasonlóan bajba kerülhet az adózó, ha (valamilyen okból) nem került be sem a bevételi, sem a kiadási oldal az áfabevallásba, illetve nem érvényesítette a levonási jogát? Vagyis kik (milyen tevékenységgel foglalkozók) kerülhettek (kerülhetnek) hasonló bajba?

Az adószakértő válasza szerint bármilyen olyan ügyben előfordulhat hasonló méretes adóbukta, ahol pl. az ügyvezetés és a könyvelés terén együttműködési problémák vannak, és szándékosan, vagy véletlenül üres bevallásokat küldenek be. Vagyis lényegében bármely tevékenységnél belefuthatnak hasonló csapdába a vállalkozók. Azért, mert nem egyértelműek a szabályok.

Jó lenne, ha ezzel párhuzamosan sikerülne jobban érvényesíteni azt a 2016-os ellenőrzési brosúrában lefektetett elvet, miszerint:

a NAV a szabályosan tevékenykedő adózókat védi a tisztességtelen versenytársakkal szemben. A szabályokat szándékosan megszegők a NAV szigorú fellépésére, a jogkövetők és esetleges apróbb szabálytalanságokat vétők méltányosabb hozzáállásra számíthatnak.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.