A nagyobb, ismert élelmiszerláncok között óriási a különbség az alkalmazottaknak fizetett bérekben – írta a Blokkk.com. A portál a cégek mérlegbeszámolói alapján adott áttekintést.
Így számoltak
Az összevetés egy-egy lánc esetében valamennyi alkalmazott számát és bérköltségét tartalmazza, mivel nem minden vállalkozás különíti el a szellemi és a fizikai állományt a nyilvános adatokban, továbbá a teljes és részmunkaidősök adatait sem, így egységes az összehasonlítás.
A fizikai és a szellemi, továbbá a teljes és a részmunkaidősök aránya egyébként döntő versenyképességi kérdés, hiszen a háttérben az eltérő értékesítési módszer és technika, továbbá a létszámgazdálkodás rugalmassága húzódik meg – jegyzi meg a portál.
A boltok kiválasztásában a döntő kérdés az volt, hogy a nemzetközi áruházak kivétel nélkül benne legyenek az összehasonlításban. (A legnagyobb hazai láncok önálló vállalkozásokból állnak, így közülük csak néhányat lehetett kiragadni a vizsgálathoz, egy-egy tömörülésen belül is lehetnek kisebb-nagyobb bérkülönbségek.)
Hol lehetett a legtöbb fizetést kapni?
Az áttekintésből az derült ki, hogy tavaly legjobban az Aldi fizette meg alkalmazottait: az átlagos havi bruttó keresetet nézve (308 ezer forint), a tavalyi kiskereskedelmi átlag (148 ezer forint) kétszeresét adta. Második helyezett volt a Lidl (248 ezer forint), és dobogós volt még a Metro is (222 ezer forint).
A legkisebb havi átlagkereset az összehasonlítás szerint 93 ezer forint volt egyébként, egy Manna boltban.
Idén már kicsit mások a számok
Tavaly óta azonban már sok víz lefolyt a Dunán, és számos boltláncnál hajtottak végre béremelést. A Lidlnél például márciusban 5, júliusban 15 százalékos béremelés volt az összes dolgozó kilenctizedét adó bolti dolgozóknál. Így az idei évre már 313 ezer forint lett egy-egy bolti dolgozó teljes jövedelme bruttóban (pótlékkal, cafeteriával). A Lidl mellett egyébként többek között az Auchan, a Spar és a Tesco is megemelte az alkalmazottak bérét – ahogy a Napi.hu korábban összesítette.
Az Auchan tavaly októbertől jelentett be két számjegyű béremelést, áruházi dolgozói mintegy háromnegyede átlagosan 10 százalékos bérfejlesztésben részesült 2015 októberétől.
Idén már a Sparnál is átlagosan 10 százalékos béremelésről állapodtak meg, a minimálbér és a szakképzettek bérminimuma pedig az országos megállapodás szerint 8,5 százalékkal nőtt a láncnál.
A Tesco 2016 július elsejétől átlagosan 11 százalékos fizetésemelést helyezett kilátásba, mind a 14 ezer nem vezető beosztású dolgozójának. Emellett, a hálózat összesen 3,5 milliárd forintnyi bérfejlesztési csomagja keretében az egész bérezési struktúrát átalakítják – így azonos munkakörökben azonos alapbért biztosítanak a nem vezetői pozícióban dolgozó munkatársaknak.
A Kika januárban egységesen 12,3 százalékkal emelte meg dolgozói fizetését, míg az IKEA-nál 2016 szeptemberétől növelik a bónuszokat, amely átlagosan 11 százalékos béremelkedésnek felel majd meg.
Létkérdés volt az emelés
A kereskedelmi láncok főként az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt tették meg e lépéseket. A kereskedelemben dolgozók munkajövedelme pedig az év első öt hónapjában átlagosan 251,9 ezer forint volt.
Szakértők szerint a béremelések az utóbbi évek adatait nézve is indokoltnak tűnnek. Ugyanis korábban viszonylag szűkmarkúak voltak a boltláncok a dolgozókkal szemben – igaz, ebben szerepe van a plázastop miatti nehéz terjeszkedésnek, a veszteségtiltó szabálynak, valamint annak, hogy a korábbi években a kiskereskedelem sem pörgött olyan szinten, mint most.
