Gazdaság
AppleMark

Simán kiválthatnánk Paks II-t zöld energiával, és még olcsóbb is lenne

24.hu
24.hu

2016. 05. 19. 13:24

Magyarország jövőbeli energiagényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Az összes energiafelhasználás akár 50 százaléka, a termelt áramnak pedig 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is biztonságosan elláthatóak maradnak – ez derül ki a német Wuppertal Institut és az Energiaklub most elkészült energetikai modelljeinek eredményeiből. A zöld forgatókönyv követése nemcsak a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából, hanem gazdaságilag is egyértelműen kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út.
Korábban a témában:

Az európai Zöldek által megrendelt kutatás célja az volt, hogy megismerjük Paks II alternatíváit, hogy Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak, és tényleg Paks II lenne-e a legjobb megoldás.
Magyarország jövőbeli energiarendszerének teljes körű, összes szektorra kiterjedő vizsgálata során jelentős energiaigény-csökkentési és megújulós potenciált azonosítottak, és négy különböző energia-forgatókönyvet dolgoztak ki, modelleztek és vizsgáltak meg részletesen.

A 4 lehetséges út

A hivatalos magyar, a Nemzeti Energiastratégiára alapuló jövőkép az ATOM nevet kapta. Ebben Paks II és jelentős gázerőművi-kapacitások megépítésével, mérsékelt megújulóenergia-felhasználással, és az energiaigény kismértékű növekedésével számoltak.

A ZÖLD forgatókönyv azt vizsgálta, milyen lenne a jövő, ha a technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható megújuló és energiahatékonysági potenciál jelentős részét kiaknáznánk, több mint 40 százalékos végső energiamegtakarítást elérve 2050-re.

A két KÖZTES forgatókönyv pedig arra fókuszált, hogy egyik esetben a megújulókra, a másikban pedig inkább az energiatakarékosságra koncentrálva milyen következményekkel járna Paks II kiváltása.

Zölden jobban eloszlanának a beruházási költségek

Abban az esetben, ha az ország az ATOM-szcenárió, azaz elsősorban a fosszilis és nukleáris kapacitások fejlesztése mellett dönt, akkor már a következő években, 2030 előtt magas beruházási költségek jelentkeznek az új paksi atomerőművi blokkok felépítése kapcsán. Ha az ország inkább a ZÖLD- vagy a KÖZTES-modellek, azaz a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság mellett teszi le a voksát, akkor a költségek később, időben jobban elosztva jelentkeznek.

Az ATOM-forgatókönyvben az új atomerőmű beruházási költségei mellett jelentős tüzelőanyag-költséggel kell számolni hosszú távon, amelyhez a szén-dioxid-kibocsátások magas költsége kapcsolódik. A még működő hagyományos erőművek tüzelőanyag-költsége 2030-ban még a ZÖLD forgatókönyvben is jelentős összeget tesz ki, 2050-re viszont ennél a tételnél jelentős különbségek várhatóak az ATOM és a ZÖLD forgatókönyv között.

Olcsóbb is lenne zölden

2030 és 2050 között a ZÖLD forgatókönyv beruházási és a hálózatfejlesztés költségei ugyan magasabbak, mint az ATOM-szcenárióban, összességében azonban jelentős költségcsökkentés érhető el a kisebb tüzelőanyag-igény illetve a szén-dioxid-kibocsátás költségének alacsony szintje miatt.

Így a villamosenergia-rendszer összes költsége – beleértve az erőművi beruházásokat, a hálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, a szén-dioxid-kibocsátás költségét és a tüzelőanyag-költségeket is – az ATOM szcenárióban 2030-ig 52 milliárd euró, a ZÖLD szcenárióban pedig 41 milliárd eurót tesz ki, míg a 2030-2050 időszakban 130, illetve 87 milliárd euró becsülhető. Látható, hogy ha a két időszak költségeit összesítjük, akkor a mától 2050-ig terjedő időszakban az ATOM-forgatókönyv teljes költsége több mint 180 milliárd, míg a zöld úté kevesebb mint 130 milliárd euró.

A zöld forgatókönyv követése tehát nem csak a klímavédelem és az energiabiztonság szempontjából, hanem gazdaságilag is egyértelműen kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út. Az irány egyértelmű.

A kutatás részletes eredményei ebben a tanulmányban olvashatók. További információk a projekt weboldalán érhetők el.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.