Gazdaság

Foggal-körömmel védi Merkel a Gazprom helyzetbe hozását

24.hu
24.hu

2016. 04. 20. 20:06

A balti és a visegrádi országok se örülnek túlzottan, hogy a németek és az oroszok újabb gázvezetéket építenek a Balti-tenger alatt, kikerülve Ukrajnát.
Korábban a témában:

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése a politikától független, “vállalkozói döntés” – mondta a vitatott beruházásról Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.

A Dalia Grybauskaite litván elnökkel folytatott megbeszélése után arra a kérdésre, hogy veszélybe sodorhatja-e a balti térség energiabiztonságát a fejlesztés, elmondta, a német kormány tudja, hogy a balti országoknak vannak fenntartásai a beruházással kapcsolatban, és tárgyaltak is az ügyről a litván államfővel.

A német kormány pusztán üzleti megfontolások alapján hozott döntésnek tartja a beruházást, és “teljes mértékben elkötelezett az európai energiabiztonság iránt”. Németország “mindent megtesz az energiapolitika partnerségen alapuló továbbfejlesztéséért” – mondta Merkel.

Sokak szemét szúrja a projekt

Azt mondta, hogy amint Litvánia, úgy Németország is törekszik a diverzifikációra, és Németország elsősorban a megújuló energiaforrásokra helyezi a hangsúlyt. A három balti ország mellett a visegrádi négyek is kifogásolják az Északi Áramlat 2 tervét, szerintük meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.

Az Északi Áramlat 2 részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, aminek kiindulási pontja Viborg és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. (MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.