A Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának szerdai ülésén kifejtette, hogy 2010-ben megindulhat a gazdaság lassú növekedése. A pénzügyi stabilitás folyamatos megőrzése érdekében csak folyamatos kamatcsökkentés valósítható meg – hangsúlyozta Simor András.
Magyarország ugyanis nem esik azonos kockázati megítélés alá az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Svájccal, ahol radikális kamatcsökkentést hajtottak végre. A magyar monetáris politika mozgástere korlátozott – mondta Simor.
A kockázati prémiumot meg kell fizetnünk
“Magyarország kockázati megítélését ma a befektetők abba a kategóriába sorolják, ahol Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Törökország, Horvátország, Bulgária, Észtország és Lettország van, s ezekben az országokban legalább olyan magas a kamat, mint nálunk, s radikális kamatcsökkentést sem hajtottak végre” – mondta a jegybank elnöke.
Nekünk ezt a kockázati prémiumot meg kell fizetnünk – közölte Simor András, aki érzékeltette azt is, hogy ha egy radikális kamatcsökkentés nyomán 10 százalékkal gyengülne a forint árfolyama, akkor a bankok tartalékképzési kötelezettségük miatt 430-450 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósíthatnának.
Nincs pénzhiány a magyar bankrendszerben
Ezermilliárd forinttal több likviditás áramlott a magyar bankrendszerbe az utolsó negyedévben a megelőző negyedévihez képest, a bankok azonban a vállalatok helyett inkább a lakosságot hitelezik, mivel ott több profit érhető el – mondta Simor.
Magyarországon a jegybanki kamatcsökkentéssel úgy lehet haladni, ahogy az ország kockázati megítélése javul – felelte képviselői kérdésre a jegybank elnöke, hozzátéve azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitele az MNB devizatartalékait növelte.
“Nincs semmiféle titok az IMF megállapodás mögött, a leírt szándéknyilatkozat tartalmazza az összes lényeges feltételt” – hangsúlyozta Simor András.
