Néhány hét alatt visszaadta 2006-os nyereségét a tőzsde, imbolyog a forint, még az ingatlannal is bukni lehet – nem könnyű ma jó befektetési döntést hozni. Ráadásként a múlt hétvégén megérkezett a tortára a hab: hamarosan szinte teljesen mindegy lesz, mibe fektet a magyar, a hozamot úgyis megadóztatják.
Egyelőre még nem világos, pontosan mi minősül olyan hosszú távú megtakarításnak, amit megkímél az adótól a kormány, de az már biztos, hogy az egyéni tőzsdei és ingatlanbefektetés mindenképpen az áldozatok között lesz, miként a jó öreg bankbetét is. Ez azonban nem változtat azon, hogy akinek megtakarítása van, azt érdemes valahova fektetnie, akár adózik a nyereségből, akár nem.
Bankbetét: átmenetileg negatív reálhozam?
A legkézenfekvőbb befektetési forma a banki lekötés, amely kórosan nagy súlyt képvisel a hazai megtakarítási szokásokban. Meglepődni ugyanakkor mégsem lehet ezen, hiszen a kockázatosabb és hosszabb távon nagyobb megtérülést biztosító formák a rendszerváltozás óta eltelt idő rövidsége miatt még nem bizonyíthattak.
Persze az már látszik, hogy a tőzsde a sokszorosára emelkedett tíz év alatt, de egyrészt a hosszú táv sokak szerint ennél is hosszabb időszak, másrészt se szeri, se száma azon magyar részvényeknek, amelyekkel rövid és középtávon is csak bukni lehetett. Ezzel szemben a betét már régóta tisztes reálhozamot kínál – persze nem az emberek által érzett, hanem a hivatalosan kimutatott inflációhoz viszonyítva.
A jelenlegi várakozások szerint a most bejelentett megszorító csomag nyomán jövőre megugrik az infláció, korántsem biztos azonban, hogy a jegybank kamatemelésre kényszerül, ami felfelé mozdíthatná a banki kamatokat is. Ez önmagában is arra utal, hogy a banki megtakarításokon elérhető reálhozam a közeljövőben csökken, ha pedig a kamatadót is bekalkuláljuk, akár a teljes reálhozamtól is búcsút vehet az, aki a bankbetétre tesz. Igaz, ez csak egy nagyon szűk időszakra vonatkozik majd, az infláció ugyanis az adóemelések okozta megugrás után visszasüllyedhet 3 százalék körüli szintre.
Ezzel együtt valószínűleg jobb lóra tesz az, aki közepes és hosszú futamidejű magyar államkötvényeket vásárol, vagy kötvényalapba fektet. A rövid távú trendekkel ellentétben – feltételezve, hogy a külpiaci klíma nem marad tartósan negatív – a Gyurcsány-csomag középtávon már a stabilizáció, forinterősödés és állampapír-piaci hozamcsökkenés irányába hat. Az alapok mellett szólhat az, hogy ezekre talán nem vonatkozik majd az árfolyamnyereség-adó, igaz, azt még nem tudni, milyen hosszan kell ehhez megtartani a befektetési jegyeket.
Az, hogy lesz-e kamatemelés, nagyrészt attól függ, miként alakul a forint árfolyama a következő hónapokban. Jelenleg a külpiaci hangulat rendkívül rossz. Nem véletlen, hogy a szakértői ajánlásokban rövid távon szerepelnek a devizaalapú befektetések, hosszabb időhorizonton viszont nem, vagy kisebb súllyal számolnak azokkal.
Semmi drámai
A tavaly év végi tippek és lehetőségek sorában a devizabefektetés központi helyen szerepelt, helyesen: a forint az idén gyengült. A tőzsde viszont december végén szinte ugyanott állt, ahol most, mégis, mekkora a különbség az akkori és a jelenlegi hangulat között! Akkor a piac egyértelműen optimista volt, most pedig mindenki borúlátó.
Pedig semmi drámai nem történt a magyar cégekkel, sokat kellene gondolkodni, amíg 5 rossz hírt összeszednénk. Azt már hosszasabban lehetne sorolni, hogy a mostani kiigazítási csomag mely cégekre hat a kedvezőtlenül, de nincs sok értelme, mert a piacon szinte senkit sem érdekel. Valóban sokat veszíthetnek a gyógyszergyártók, de bizonytalan, hogy mennyit. Komolyan sújtja az OTP-t is a csomag, és ugyancsak rosszul járhat valamelyest a Mol. A lényeg azonban nem változott: a folyamatokat továbbra is a feltörekvő piaci hangulat és az e szegmensben zajló pénzmozgások határozzák meg.
Márpedig az utóbbi napokban az eladók egymás sarkát taposták, akkor is, ha éppen nem volt értékelhető pénzkivonás a régiós részvényalapokból. Egyre inkább elkönyveli mindenki, hogy nincs olyan ár, aminél ne lehetne pár nap múlva olcsóbban vásárolni. Akkor pedig minek ma venni?
Hosszú távon számítanak a fundamentumok
Ami a rövid távú játékosoknak rémálom, az a közép- és hosszú távon gondolkodó befektetőknek öröm. Ma senkit sem érdekelnek az értékeltségi szintek, de ha a pánik csillapodik, ezek újra előtérbe kerülnek. A hazai részvények pedig végre újra kezdenek vonzónak tűnni. A piac a túlzott optimizmusból már nemcsak a realitásig szakadt vissza meglepően gyorsan, de sok elemző szerint elindult az irreális pesszimizmus felé vezető, előrejelezhetetlen hosszúságú úton. Az okos befektető pedig ilyenkor vár, majd a legnagyobb eladási hisztiben csendben vásárolni kezd.
A jelenlegi piaci helyzet azoknak kedvez, akik közép- és hosszú távon tudnak gondolkodni. A tőkepiaci konstrukciók közül tovább erősítheti ez a bizonytalanság a garantált alapokat is: ezek kezelői most meglehetősen olcsón tudják azokat az opciókat megvenni, amitől az alap három-négy év múlva kifizetendő hozama függ, bukni viszont – a tőkegaranciának köszönhetően – továbbra sem lehet velük. Jelenleg 8 garantált alap jegyeit lehet jegyezni, amire eddig még soha nem volt példa, s őszig valószínűleg nem is lesz.
Ingatlantippek
Van, akinek viszont csak egyetlen törhetetlen befektetési forma létezik: az ingatlan. Valószínű, hogy amíg Magyarország nem él át egy olyan időszakot, amikor összeomlanak az ingatlanárak, e forma népszerűsége nem csökken drámaian.
Néhány milliós, legalább két-három éves távra nélkülözhető összeg birtokában az építési telek vásárlása lehet a legjobb megoldás. Négy-hatmillió forintig elsősorban vidéken, vagy az agglomeráció távolabbi zugaiban érdemes szétnézni. A legjobb, ha mind autóval, mind – a várhatóan egyre többfelé kiépülő – elővárosi vasúttal könnyen megközelíthető a hely, hiszen a fővárostól való távolságot ma már talán többen mérik percekben, semmint kilométerekben. A Buda környéki slágertelepülések telekárai azonban éppen arra mutatnak példát, hogy akár bukni is lehet egy ilyen befektetésen. Pálinkás Csaba, az Otthon Centrum telekpiaci tanácsadója szerint mára egyértelművé vált: jóval többen költöznek vissza a fővárosba, mint ahányan kiköltöznének.
Ez tetten érhető abban, hogy például Telkiben vagy Érden szinte minden ötödik házon ott díszeleg az eladási szándékot jelző tábla. Az építési telkek pedig az egy-két éve jegyzett árnál akár 20 százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók, még az új parcellázásúak is. A főváros közelében 6-8 millió forint alatt legfeljebb rossz adottságú telket lehet venni: nehezen megközelíthető, többnyire északi lejtőn, nyeles telken található, átsorolásra kevéssé esélyes, és nehezen beépíthető zártkertek tartozhatnak ebbe a kategóriába. Az ilyen ingatlanok ára jó, ha az inflációt elérő mértékben tud emelkedni. Érdemes ezért nemcsak kiválóan megközelíthető, de csendes, ideális alakú és lehetőleg panorámás telket beszerezni, például az egyre felkapottabb Dunakanyar, vagy éppen a Velencei-tó környékén, ahová sok idősödő, de jómódú fővárosi költözik ki, akár egész nyárra is.
Akinek 15 vagy 20 millió körüli, ingatlanra szánt összege van, annak a főváros ma még lerobbant, de hatalmas fejlődés előtt álló belvárosi területein – az V., VI., VII., és VIII. kerületben, vagy éppen az épülő 4-es metró vonalán – érdemes szebb lakásokat keresgélnie. Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a régi slágerek (megújuló környékek, például a Corvin sétány, a Király utca) mellett érdemes az újonnan tervezett kormányzati negyed helyszíne körül vásárolni. A hírek szerint a Csepel-sziget csúcsa, a lágymányosi Kopaszi Gát, illetve a XIII. kerület egyik külső része merült fel a lehetséges helyszínek közt. További sláger lehet az épülő 4-es metró Rákóczi téri, Népszínház utcai, vagy éppen az amúgy is megújuló Bosnyák téri megállójához közel eső használtlakások vásárlása.
Az olcsóbb földszinti és udvari használt lakásokat ma már szinte senki sem keresi (leszámítva a felkapott környékeket), s az egyszobás vagy hatalmas és alaktalan előszobákról megismerhető leválasztott lakások ára is nyomott, csak mélyen „ár alatt” értékesíthetők. Négyzetméteráruk akár a fele is lehet ugyanabban a házban lévő, felsőbb emeleti, nívós otthonnak. Vállalkozóként gondolkodva, az 50 milliós és afeletti nagyságrendben szóba jöhetnek a régi nagy üzletláncok lerobbant belvárosi üzlethelyiségei, amelyek bankfiókként, étteremként vagy éppen márkaruházati üzletként hasznosíthatók. Ezekből azonban nagyon kevés van. A Balaton-parton azonban ilyen árkategóriában szocreál üdülőtelepek vásárlása is szóba jöhet, amelyekre várhatóan a második Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
