A betegség a
leggyakoribb
Az utasbiztosítási károk 80 százaléka betegséghez kötődik, mind az esetek számát, mind pedig a kifizetett összegeket tekintve. Háromból egyszer ilyenkor haza is kell szállítani a betegeket. A kifizetett károk tizedét poggyász-biztosításra adják a társaságok.
Két éve 16,5 millió, tavaly pedig 18 millió honfitársunk lépte át a határt, és mindössze 35 százalékuk rendelkezett utasbiztosítással – mondta a Mabisz szerdai sajtótájékoztatóján Horváth Péter. A szövetség Utasbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a statisztika csalóka, mert a kiutazók jelentős része csak néhány órára hagyja el Magyarországot – vásárol, dolgozik a határ túlsó oldalán -, így nem is lesz a biztosítótársaságok ügyfele.
A nyugat-európai 90 százalékhoz képest alacsony hazai biztosítási arány okát Darvas Gábor, a szervezet elnökhelyettese elsősorban azzal magyarázta, hogy honfitársaink eddig nem szokhatták meg: az egészségügyi ellátásért fizetni kell.
Napi 300–500 forintért kínálják a biztonságot
Az utasbiztosítások nemcsak baleset-, hanem betegség- és poggyászbiztosítások is egyszerre, amelyek magyar nyelvű segítségnyújtással egészülnek ki; ez utóbbi vészhelyzet esetén jelentős könnyebbséget jelent a bajba kerülteknek – összegezte a biztosításkötés előnyeit Horváth Péter.
A szakértő elmondta: az utasbiztosítással foglalkozó társaságok háromféle díj- és szolgáltatáscsomagot kínálnak, amelyek közül az úti cél, az utazás időtartama és a poggyász értéke alapján célszerű választani. Horváth Péter azt tanácsolja: aki Európán kívüli országot keres fel, ne a legolcsóbb konstrukciót válassza.
A biztosítók képviselői úgy vélték, hogy az általuk kínált teljes körű szolgáltatásokért Európán belül kért napi 300–500 forint nem túl sok, különösen nem, ha összevetjük a nyugat-európai hasonló díjakkal, az ottani kórházi kezelés vagy a gyógyszerek árával.
Ingyen kevesebb jár
Nyernek rajta
A biztosítók képviselői sem kárhányadukról, sem pedig az üzletág nyereségességéről nem voltak hajlandóak beszélni. Darvas Gábor csak annyit közölt: az utasbiztosítással foglalkozó 11 hazai biztosító nyilván nem volna piacon, ha nem lenne nyereséges az üzletág, amihez véleménye szerint legalább 50-100 millió forintos éves forgalom szükséges. Ehhez képest 2004-ben 6,8, 2005-ben 7,4 milliárd forint volt a biztosítók utasbiztosításból származó bevétele.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a kártyát csak azok az orvosok fogadják el, akik az adott ország államilag preferált egészségbiztosítójával szerződésben állnak, így elvileg előfordulhat, hogy a betegnek aktívan kell keresnie az őt fogadó orvost.
A biztosítási plasztik betegszállításra is csak korlátozottan alkalmazható: csak kórházból kórházba szállítást fizet az állami egészségbiztosító.
Az utasbiztosítással rendelkezőket ezzel szemben bárhonnan hazaszállítják a biztosítók, mint ahogy kifizetik a biztosítottak szükséges gyógyszereinek árát csakúgy, mint a hegyi mentést, vagy a búvárbalesetek nyomán szükséges beavatkozások költségeit – ez utóbbiakat a társadalombiztosítás soha nem állja.
Kevés lehet a kártyás biztosítás
Ahány biztosító és bank, annyifajta bankkártyához kötött utasbiztosítást vásárolhatnak vagy kaphatnak ajándékba az ügyfelek, így a szakértők két dologra hívták fel a figyelmet. Egyrészt a biztosítottaknak maguknál kell tartaniuk a biztosítást igazoló papírt és telefonszámot, másrészt pontosan ismerniük kell, mire is szól a biztosítás. Példaként elmondták, hogy vannak kártyás biztosítások, amelyek csak Európán belül érvényesek, vannak olyanok, melyek csak két hétig használhatók, míg mások a bankkártya legalább egyszeri használatához kötöttek.
A Mabisz illetékesei elmondták: olyan esetekben, amikor a kártyás biztosítás nem fizet, az utasbiztosítás jótáll – feltéve, ha a bankkártya mellett utasbiztosítással is rendelkezik a kiutazó.
