Gyengült a forint
A piacon nem volt érezhető hatása annak, hogy a Monetáris Tanács nem változtatott a szeptember óta érvényben lévő 6 százalékos jegybanki alapkamaton.
A forint hektikus piacon hétfőn a zlotyval együtt gyengült. Az eurót fél négy tájban 262,20/30 forinton jegyezték, 3,50-el erősebben a pénteki 258,80/90 forintnál. A hazai valuta 7,12 százalékon állt a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán, 121 bázisponttal gyengébben, mint péntek délután. A dollárral kora reggel 213,50 forint körül kereskedtek, délután 215,20/30 forinton állt a kurzus, szemben a pénteki 212,60/80 forinttal. Kereskedők a hét további részében is 261,5-263 forint között várják a forint jegyzését.
A forint csütörtökön délután magához tért, pénteken tovább erősödött, így a pénteki és hétfői piaci várakozások már a hatszázalékos alapkamat szinten maradását vázolták. A jelek szerint a hétfői újbóli forintzuhanás sem ijesztette meg a jegybankot, amely hivatalos indoklásában az infláció továbbra is kedvező trendjével magyarázta döntését. Az ülésen felmerült, hogy mikor kell kamatot emelni, de az volt az álláspont, hogy árfolyamkilengésnél még akkor sem kell, ha az elmúlt napok forintgyengülése messze túl van azon, ami régiós hatás – mondta a jegybankelnök.
Sebezhető a gazdaság
„A múlt hét csak múló rosszullétnek tekinthető, de a magyar gazdaság a világon a legsebezhetőbbek között van – mondta Járai. A sebezhetőség ellenszere elsősorban a költségvetés rendbetétele” – hangsúlyozta délutáni sajtótájékoztatóján a jegybankelnök.
Az MNB úgy látja, hogy az árfolyamnak egyre kisebb hatása van az inflációra, egyre inkább az inflációs várakozások gyakorolnak hatást. A jegybanknak inflációs célja van, ha ezt veszélyeztetik nemzetközi vagy belföldi folyamatok, akkor változtat – hangsúlyozta az elnök. Ez nem, vagy nagyon nehezen köthető árfolyamszinthez, mondta Járai arra a kérdésre, hogy van-e olyan árfolyamszint, amely a bankot kamatlépésre indítja.
Középtávon jók a kilátások
Az elmúlt hetek friss makrogazdasági adatai megerősítették a Monetáris Tanácsnak a konjunktúráról kialakított képét: mind a külpiaci, mind a belföldi konjunktúrális kilátások kedvezőek. Bár az év eleji adócsökkentések vártnál kisebb árcsökkenést eredményeztek és emiatt az idei évre számított fogyasztói infláció a korábban vártnál magasabb lehet, a bér- és fogyasztóiár-adatok, valamint a piaci szolgáltatások körében év elején megindult dezinfláció összességükben nem változtattak a kedvező középtávú inflációs kilátásokon.
Az infláció a gyengébb forint miatt valamivel magasabb lehet az idén és jövőre is, de nem veszélyezteti a 3 százalékos árstabilitási cél elérését. Az MNB-ben úgy számolják, hogy az áfacsökkentés mintegy 50 százaléka ment csak át az árakba, ennél többet, 70 százalékot vártak. Az infláció így is kedvező, az inflációs célt nem fenyegeti.
Változás a tőkepiacokon
A korábbi hónapokhoz képest határozott változás történt márciusban a nemzetközi tőkepiacokon. A szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutató jelek váltak meghatározóvá a fejlett országokban, ami – a globális kockázatvállalási hajlandóság romlásán keresztül – a feltörekvő piacokra is nyomást gyakorolt.
A Monetáris Tanács korábbi közleményeiben többször felhívta a figyelmet a rendkívül kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat megváltozásából fakadó hazai kockázatokra. A jelenleg egyre kézzelfoghatóbbá váló kockázatok felerősítik a költségvetési hiánycsökkentés szükségességét. A magyar gazdaság egyensúlytalanságának csökkentésével lehet tompítani a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását.
A Monetáris Tanács legfontosabb feladatának a középtávra kitűzött árstabilitási cél elérését tekinti. Amennyiben a nemzetközi tőkepiaci környezet változása, vagy a hazai egyensúlyi helyzet tartós hatást gyakorol az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokra, azokat a Monetáris Tanács döntéseiben figyelembe fogja venni.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. április 14-én 14 órakor jelenik meg.
