Gazdaság

Horvát tőzsdék: van bennük szufla

admin
admin

2005. 07. 23. 08:00

Horvátország nemcsak ideális turisztikai és ingatlanbefektetési célpont, de érdemes körülnézni a tőkepiacain is. Déli szomszédunknál ráadásul két tőzsde üzemel: a zágrábi és a varasdi.

A zágrábi tőzsde számokban

A Zágrábi Értéktőzsde múltja hasonlít a budapestihez: a horvát fővárosban már 1918-tól működő börzét ugyanis 1946-ban – a kommunista hatalomátvételt követően – bezárták, majd 1991 júniusában 25 bank és biztosítótársaság részvételével nyitották újra, nem állami, nonprofit intézményként. A jelenleg 45 tőzsdetag által egyenlő arányban tulajdonolt börzén 189 részvénnyel folyik a kereskedés (bár közülük csak 5 forog a legmagasabb kritériumoknak megfelelő “hivatalos” kategóriában). A teljes részvényforgalom tavaly 2,6 milliárd kuna (90 milliárd forint) volt, ez mintegy 40 százaléka a Budapesti Értéktőzsde forgalmának, a részvénypiac összkapitalizációja pedig idén júniusban 68,8 milliárd kuna (2400 milliárd forint) volt, ami alig harmincada a mi adatunknak.

A varasdi tőzsde számokban

Az 1993-ban OTC-piacként alapított, hivatalos tőzsdévé csak 2002-ben alakult Varazdinska Burza (Varasdi Értéktőzsde) 32 tőzsdetaggal működik, akik jelenleg 418 értékpapírral kereskednek. A piac összesített tőkeértéke június végén 51 milliárd kuna (harmada a BÉT-ének), forgalma pedig 2004-ben 700 millió kuna volt, ami egy százalékát tette ki a hazainak.

Miért vonzó Horvátország?

Ha csak azt nézzük, hogy az egy főre jutó GDP a horvátoknál tavaly 6280, míg idehaza 7960 euró volt, akkor könnyen megjósolható, hogy az adriai ország igen jó adottságokkal rendelkező gazdasága a következő években komoly növekedésre számíthat. Az okok közt elég, ha az előbb-utóbb bekövetkező EU-csatlakozásra gondolunk – még akkor is, ha a korábban márciusban megkezdeni tervezett tárgyalások egyelőre csúszni látszanak. A horvát gazdaságot az utóbbi években látványosan fejlesztett autópálya-építések, az idegenforgalmi potenciál, továbbá a nagy strukturális lépésekben – a privatizációban vagy a költségvetés rendbetételében – rejlő lehetőségek igen perspektivikussá teszik. Igaz, mostanában a napsütötte tájakról is nehézségekről hallani, hiszen a horvát GDP a 2002-es 5,2 és a 2003-as 4,3 százalékos bővülési ütemről tavaly 3,8 százalékra, majd az idei év első negyedében 1,8 százalékra lassult, de a kormány és az elemzők még bíznak a 3,5-3,75 százalékos éves szint teljesíthetőségében. A hitelminősítők pedig az ország költségvetési és fizetésimérleg-deficitje miatt aggódnak kicsit: előbbi tavaly 4,9, utóbbi pedig 4,6 százalékát tette ki a horvát GDP-nek, ám az idei évben mindkét értéknél romlást valószínűsítenek, s nem nagyon várják a 88 százalékára rúgó külső adósság csökkenését sem. A tartósan 3 százalék alatti inflációval és a devizatartalékok révén meglehetősen stabil nemzeti valutával bíró ország helyzete ezzel együtt aligha ad okot komoly aggodalomra.

A horvát tőkepiac ugyan lényegesen kisebb forgalmat bonyolít a hazainál, ám a fejlődése tagadhatatlan, már ha csak az árfolyamokat tekintjük is. A Zágrábi Értéktőzsde hivatalos indexe, az 1997. július 1-jétől kalkulált, a 17 legnagyobb tőzsdecég papírjainak árfolyam-alakulását jelző CROBEX a 2003-as stagnálást követően tavaly 32 százalékkal, 1565,81 pontra emelkedett, majd az árfolyamok térségbeli alakulását követve idén március 1-jén elérte eddigi abszolút csúcsát 2121,42 ponton. A két hónap alatt elért 35 százalékos nyereség nagy részét azóta “ledolgozta” az index, de a június 30-i 1807,54 pontos érték még így is jelentős (15,4 százalékos) növekedést mutat a tavaly év végi állapothoz képest.

Ennél is jobban teljesített a varasdi piac indexe, a VIN: az 1997 októberétől kezdve, jelenleg épp nyolc részvényből álló kosár alapján számított mutató 2004-ben 127 százalékkal, idén az első félévben pedig további 22 százalékkal, egészen 1706,9 pontig emelkedett úgy, hogy február 3-án 2046,2 ponton is járt.

Banki fölény

Ami a kibocsátókat illeti, a nagyobbakat inkább a zágrábi tőzsdén jegyzik. A legértékesebb, vagyis a legnagyobb kapitalizációval bíró horvát kibocsátó egyértelműen a Zagrebacka Banka (ZABA), amelynek július végi 10,8 milliárd kunás tőkeértéke csaknem egyhatodát tette ki a teljes piacnak. Más kérdés, hogy az 1914-ben alapított, a horvát bankpiac mintegy negyedét, leánybankján keresztül pedig a bosnyák piac mintegy 14 százalékát magáénak tudó pénzintézet közkézhányada meglehetősen kicsi, tekintettel arra, hogy a HVB-vel való egyesülését nemrégiben bejelentő olasz UniCredito 81,9 százalékos, míg a német Allianz 13,7 százalékos részesedést birtokol benne. Ennek megfelelően a ZABA-részvények forgalma kevesebb mint a tizedét teszi ki a legnagyobb forgalmú papírokénak.

A mérlegfőösszegét tavaly 10, nettó eredményét pedig 19 százalékkal növelő bank részvényesei 2004-ben háromszorosára (1354-ről 3600 kunára) emelkedő árfolyamnak örülhettek, idén március elejéig pedig további csaknem 50 százalékkal (4500 kunáig) került feljebb a papírok jegyzése. Más kérdés, hogy az utóbbi egy hónapban megint inkább a tavaly év végi szintre került a kurzus.

Hasonló a helyzet a tőzsde második legértékesebb cégével, a Privredna Bankával is, amely egyben a második legnagyobb horvát bank, ám részvényeinek csupán 2,6 százaléka forog a parketten. (A társaságot ugyanis 76,3 százalékban egy másik olasz bankcsoport, az Intesa tulajdonolja, 20,8 százalékban pedig az EBRD.) A papírok árfolyama ez esetben is látványosan emelkedett az utóbbi időben: tavaly 222 kunáról 501 kunára emelkedett, majd idén márciusban elérte a 650 kunát is, hogy aztán június végére 560-ig ereszkedjen.

Amiben a legtöbb pénz forog

A legnagyobb kereskedési volumennel bíró papír a rovijni Adris Grupa d. d. részvénye, mely az idei első félévben a teljes tőzsdei forgalom negyedét adta Zágrábban. A dohányiparban és a turizmusban érdekelt csoport anyacégét ugyan csak 2003 decemberében alapították, de eredete 130 évvel régebbre nyúlik vissza. A cég elődje Tvornica duhana néven még az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének igényeit elégítette ki. Azóta szélesedett a profil: a 90-es években a vezető horvát dohánygyártóvá vált cég 2001-ben döntött a turizmusba való befektetésről, és létrehozta az Adria Resorts d. o. o. nevű leánycéget.

A társaság – melynek kontrollpakettje a menedzsment birtokában van – részvénye 2004-ben 2830 kunás árról indult, majd év végéig 3499 kunáig, vagyis 23,6 százalékkal erősödött. A papír ára aztán idén év elején rakétaszerűen emelkedett tovább: február 3-ára már az 5470 kunás szintet is elérte, ami 56 százalékos nyereséget jelentett. Ez azóta szép lassan elolvadt: június végén már csak 3476 kunán jegyezték a részvényt. Maga a csoport 2004-ben az előző évinél némileg kevesebb, 2,666 milliárd kunás árbevételt és 752,6 millió kunás nettó profitot könyvelt el, amiből 2,083 milliárdot, illetve 692 milliót a dohányipar hozott.

Ingadozó gyógyszerpapír

A második legaktívabb papírnak számító Pliva-részvény (mely Zágrábból egyedüliként a Közép-európai Blue Chip Indexben, azaz a CETOP-ben is szerepel) tavaly nem teljesített valami fényesen. A gyógyszergyári papír év elején még 500 kuna körül nyitott, sőt áprilisban egy ideig még az 550-et is átlépte, de aztán a második félévben ennek csaknem 40 százalékát elveszítette, s végül 360 kunával búcsúztatta a tavalyi évet. Idén aztán folytatódott a volatilis szereplés: a papír március elejéig 447 kunára erősödött, májusra viszont 300 kunáig ereszkedett, majd a júniust 380-on zárta.

A heves ingadozásnak persze megvan a magyarázata. Az 1921-ben (a zágrábi Ísis és a magyar Chinoin által) alapított, 1996 óta a zágrábi és a londoni tőzsdén egyaránt szereplő generikusgyógyszer-gyártó, amely mára 60 százalékban nemzetközi pénzügyi befektetők tulajdonában van, tavaly nehéz évet zárt. Forgalma mindössze 5 százalékkal (1,13 milliárd dollárra) bővült, míg nettó profitja 12 százalékkal (129,3 millió dollárra) esett vissza 2004-ben. Az idei év már biztatóbb, hiszen a bevételek az első negyedévben 23 százalékkal nőttek, bár a nettó profit csökkenése tovább folytatódott – ezúttal 16 százalékkal. A jövedelmezőség növelése érdekében a cég nemrégiben értékesítette Sanctura nevű termékét az USA-beli Espritnek, amiből összességében mintegy 140 millió dolláros bevétele és 47 milliós nyeresége származott.

Egy jól ismert név

A harmadik legnagyobb forgalmat az idei első félévben a Podravka d.d. mondhatta magáénak Zágrábban. Az elsősorban a Vegeta és a Podravka ételízesítőkről ismert cég ma már bébiételeket, édességeket, snackeket és ásványvizet is gyárt (illetve 2002-től a Nestlé termékeit forgalmazza) tavaly 5 százalékkal (3,414 milliárd kunára) növelte árbevételét, nettó eredménye viszont több mint a nyolcszorosára (10-ről 84,2 millió kunára) ugrott.

A 13,6 százalékban még a Horvát Privatizációs Alap tulajdonában álló (egyébként igen szórt tulajdonosi struktúrával bíró) társaság papírja – melyet 1998 óta jegyeznek a zágrábi börzén – a tavalyi évet még 171 kunás áron kezdte, ahonnan a második félévben egészen 239 kunáig emelkedett. Az idei február elején egészen 350 kunáig száguldó árfolyam június végéig ugyan 280-ig ereszkedett vissza, ám a fél év alatt 17 százalékos nyereséget elkönyvelő befektetők így is aligha panaszkodhatnak.








vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.