Gazdaság

ÚJ ÜGYVEZETŐ AZ MVA ÉLÉN – Súgó szerepben

admin
admin

1996. 10. 16. 00:00

Több hónapos interregnum, hosszú huzavona után új ügyvezető igazgatója van a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA). A nemrégiben újraválasztott kuratórium a 14 pályázat közül Molnár Mihályét tartotta a legmegfelelőbbnek.

Az MVA első számú emberének lenni az alapítvány eddigi története alapján nem éppen “nyugdíjas állás”. Különböző okok miatt eleddig minden ügyvezető igazgató hamarabb távozott állásából, mint azt szerette volna. Marosán György és Holló Zsuzsa egyaránt bő másfél évig volt hivatalban, a legutóbbi ügyvezető, Kustos Lajos munkaviszonya pedig – a kuratóriummal való közös megegyezés nyomán – három és fél esztendő után, idén augusztusban szűnt meg. Utódja, Molnár Mihály tisztában van azzal, hogy nem akármilyen pozíciót vállalt el: “Öt évre kötöttem szerződést, s remélem, ezt az időt becsülettel ki is töltöm. Azt szeretném, ha a sajtó sokat cikkezne az MVA-ról, de nem olyan kontextusban, mint eddig – nem botrányokról tudósítana, hanem sikereinkről adna hírt.” Az új igazgató – aki október 15-től látja el teendőit az alapítvány élén – többek között annak tulajdonítja megbízását, hogy a kurátorok “belső embert” kívántak kinevezni. Olyan szakembert, aki – amellett, hogy jól beszél angolul – belülről ismeri az MVA működését, s a jövő stratégiáját illetően is van elképzelése.

Az MVA működésének első hat évében összesen 17,2 milliárd forinttal támogatta a vállalkozások fejlesztését. A legnagyobb összeget, 4,4 milliárd forintot az indulás évében, 1990-ben fordították a programokra, de kiadásaik némiképp tavaly is meghaladták a 4 milliárdot. Molnár Mihály szerint a szervezetnek az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kell vállalnia az európai integrációs folyamatban. Lényegesnek tartja, hogy a központ és a megyei alapítványok közötti párbeszéd új alapokra helyeződjék. A kuratóriummal egyetértésben mihamarabb új kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiát szeretne kidolgozni, újragondolván a különféle hitelprogramokat is – ezek ugyanis (a mikrohitel kivételével) meglehetősen rossz hatékonysággal működnek. Ugyancsak újra kell gondolni a bankokkal és a különböző finanszírozó intézményekkel kötött szerződéseket. Molnár Mihály úgy látja, hogy az MVA – amely mind a 20 regionális alapítvány létrehozói között ott van – olyan struktúrát alakított ki, amelyet már nem tudott menedzselni. Ez a hálózat kissé túlnőtt az alapítványon, s a megyék által indított törekvéseket a központ nem mindig tudta határozottan képviselni. A megyékben kidolgozott gazdaságfejlesztési programok sok esetben átfedésben voltak egymással, nem illeszkedtek egységes rendszerbe. Az új ügyvezető szerint arra kell törekedni, hogy az MVA ne csak végrehajtó funkciókat töltsön be, hanem visszacsatoló szerepe is legyen: ha úgy tetszik, “súgjon” a kormánynak, illetve a különféle európai szervezeteknek. Ez a tanácsadói, elemzői, visszacsatoló szerep azért is lényeges, mert a közeljövőben várható a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről szóló törvény megalkotása, s az egyes alapítványoknál felhalmozódott tapasztalatok a kodifikációt is segíthetik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.