Gazdaság

SIEMENS VÁLLALATOK – Lépésről lépésre

A Siemens elektronikai nagyvállalatot két cég képviseli Magyarországon. Az egyik a Siemens Telefongyár Kft., amely az anyavállat 17 üzletágából hármat fog össze, a másik a Siemens Rt., a többi üzletág gazdája.

A Siemens Telefongyár Kft. a budapesti Gizella úton lévő Telefongyár jogutódjaként, 1991 szeptemberében jött létre. A társaság üzleti felfutásában nagy szerepet játszottak a Magyarországon akkoriban megindult intenzív telefonfejlesztések, a koncessziós telefontársaságok megalakulása. A Siemens Telefongyárnak ma szinte minden nyilvános telefontársaság partnere. Főbb termékei az EWSD-telefonközpontok, az átviteltechnikai berendezések, a szöveg- és adatkommunikációs berendezések, illetve a távközlési hálózatok és kábelek. Az utóbbi években számos új termékkel jelent meg a piacon. Ezek közé tartoznak például SDH- és ISDN-rendszerek, optikai szálas berendezések.

A cég forgalma ma már meghaladja a 14 milliárd forintot. Legnagyobb vevője a Matáv Rt., amelynek nemcsak telefonközpontokat szállít, hanem hálózatokat is létesít számára. A optikai szálas kábeleket a Matáv és a koncessziós telefontársaságok mellett a nagy magánhálózatok üzemeltetői – így a MÁV, a Mol, az MVM – is vásárolják.

A hagyományos tevékenységen túl a Siemens Kft. 1995 januárjától az adatátviteli rendszerek tervezésébe, kivitelezésébe is bekapcsolódott. Olyan rendszereket kínál, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kábelhálózat egyszeri telepítésével és annak elektronikus eszközökkel történő bővítésével kielégítsék a vállalatok lépcsőzetesen vagy ugrásszerűen növekvő igényeit. Az elmúlt időszak beruházásaira alapozva a cég keresi azokat az utakat, amelyeket bejárva tovább tudja javítani nemzetközi versenyképességét. Ebben segítségére van az anyavállalat, amely a világon mindenütt egységes rendszerként kínálja a hozzá tartozó cégek termékeit, szolgáltatásait.

A másik hazai Siemens-cég a Siemens Rt. Azon belül a telefon-alközponti ágazat a kisebb testvér. Ez a szervezet 64 munkatársával méretét tekintve is viszonylag kicsi. Ezzel a létszámmal azonban 2,4 milliárd forintnyi forgalmat kell lebonyolítania évente, ami egy közepes méretű magyar vállalat teljesítményének felel meg. Az ágazat alközpontokat forgalmaz, a kicsiktől a korlátlan felső kiépítésű berendezésekig. Rendszerei egymással kompatíbilisek, vagyis tetszőleges felépítésű, méretű, csomóponti számú hálózatok alakíthatók ki segítségükkel. A Hicom 100-as és 300-as rendszerekből az idén háromnegyed év alatt annyit adtak el, mint tavaly egész évben. Ez a siker részben annak köszönhető, hogy a Siemens igyekszik lassítani a berendezések erkölcsi avulását. Például egy két évvel ezelőtt vásárolt rendszert egy fővonali kártyacserével, valamint egy szoftver telepítésével át lehet alakítani olyanná, amely már ISDN-szolgáltatások nyújtására is képes.

Az ágazat kész arra is, hogy a régebben leszállított hálózatokat átszervezze, alkalmazkodva a vevőknél történt változásokhoz. Például, ha egy költözködés során sok telefontulajdonos helye megváltozik, azt a korábbi alközpontok csak nehezen tudták követni. A Siemens által kínált rendszer lehetővé teszi, hogy egy kódszám alkalmazásával mindenki megtartsa telefonszámát és telefonálási jogosultságait, függetlenül attól, hogy éppen hol van az irodája az épületeken belül.

A modern alközpontok pontosan követik a telefonhasználatot; segítségükkel megállapítható, hogy melyik készülékről milyen összeget telefonáltak el egy-egy időszakban. Az ilyen nyilvántartás ma már elengedhetetlen a komoly költségkalkulációt végző vállalatoknál. A cég berendezései megtalálhatók minisztériumokban, bankokban, villamosipari területen, a Paksi Atomerőműben és olyan Magyarországon működő cégeknél, amelyek nemzetközi partnereikkel egyebek mellett műholdas kapcsolatot tartanak. Jelentős fejleménynek tartják a cég vezetői, hogy a vártnál sokkal több kisvállalkozás vásárol ISDN-alközpontot.

Közös feladatot jelent a Siemens Kft. és a Siemens Rt. telefon-alközponti üzletága számára az a keretszerződés, amelyet a kapcsolástechnikai berendezések szállítására írtak alá idén február 27-én a Matávval. A késői kezdés miatt a megrendelt beruházások zömét csak a harmadik negyedévben fogják átadni, további kötelezettségeiknek pedig az év végéig felelnek meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik