Gazdaság

EX-JUGOSZLÁVIA: KÍSÉRLETEK ÉS KOCKÁZATOK – Adósok egymás között

admin
admin

1996. 07. 10. 00:00

A magát Jugoszláviának nevező maradékállamban a jegybank kormányzójának felmentése után visszatért a hiperinfláció és a tartós nemzetközi elszigeteltség veszélye. Közben Horvátország Belgrád bosszúságára kiegyezik a nemzetközi bankvilággal és így Milosevics is kompromisszumra hajlik.

Dragoszlav Avramovicsot, a jegybank első emberét a belgrádi parlament a kormánnyal a gazdasági reformokról folytatott hosszadalmas és heves vitát követően mentette fel. A gazdaság megmentéséhez az ENSZ-szankciók, valamint a Boszniával és Horvátországgal folytatott háború 42 hónapja után égető szükség lenne ugyan a reformokra, de éles nézeteltérés alakult ki a piacgazdaság hívének számító Avramovics és a Szlobodan Milosevics elnök által vezérelt kormány között.

A készpénzhiányban szenvedő szerb kormány nyomást gyakorolt Avramovicsra, hogy a mezőgazdaság, a nyugdíjak és a bérek finanszírozásához egy, a kormánytisztviselők által “kontrollált inflációnak” nevezett folyamat keretében nyomasson új pénzt. Válaszképpen Avramovics bejelentette, hogy elfogadja a Nemzetközi Valutaalap által szabott feltételeket, amelyek megegyeznek a többi egykori jugoszláv köztársasággal szemben támasztottakkal. Hozzátette, hogy csak külföldi tőke bevonásával kerülhető el a csillagászati mértékű infláció újbóli megjelenése.

Ezzel szemben Milosevics csak abban az esetben lett volna hajlandó beleegyezni az IMF-csatlakozásba, ha Kis-Jugoszláviát (Szerbia és Montenegró) az egykori kommunista konföderáció egyetlen utódjaként nevezik meg, nem pedig az öt közül az egyikként (Jugoszlávia erőszakos széthullása után az Európai Unió 1991-ben, majd később az ENSZ úgy döntött, hogy az összes utódállamot egyformán kezeli).

A 78 éves Avramovics több mint két évtizedet dolgozott a Világbanknál, és 1993 végén tért haza Belgrádba szülőhazája megsegítésére. Széles körű támogatást élvezett szakmai körökben, miután restriktív monetáris politikával megállította a hiperinflációt és stabilizálta a dinárt. Tavaly ősszel olyan reformprogramot terjesztett elő, amiben szerepelt a privatizáció, a külkereskedelem liberalizációja és a bankrendszer átalakítása. Milosevics az egész csomagtervet elvetette. (Avramovics felmentése óta növekszik a feszültség a munkahelyeken. Noha a szankciókat tavaly novemberben felfüggesztették, a dolgozók több mint fele munkanélküli, a legtöbb üzem zárva van, és az átlagbér 140 márka körül mozog.)

Közben a legnagyobb belháborús ellenfél, a horvát kormány a londoni és New York-i bankoknak prezentált ambiciózus menetrendnél is gyorsabban nyélbeütött egy átfogó adósság-megállapodást. Horvátország megszerezte mintegy 350 külföldi bank és pénzintézet jóváhagyását a Londoni Klubbal kötendő átmeneti megegyezéséhez, amelynek értelmében az egykori Jugoszlávia külföldi kereskedelmi banki adósságának 29,5 százalékát vállalná magára. Hasonló megállapodást kötött a klub Szlovéniával, amely 18 százalékot vett át.

A horvát miniszterelnök-helyettes Londonban kijelentette, hogy Zágráb a rá eső adósságért cserébe 1,6-1,7 milliárd dollár értékben kötvényt fog kibocsátani.

Az adósságot az egykori Jugoszlávia az 1988-as úgynevezett Új Finanszírozási Szerződés (New Finances Agreement, NFA) – a szövetségi állam 1991-es felbomlása előtti utolsó hitel-átütemezési megállapodás – keretében halmozta fel.

A hitelezők jóváhagyásával Horvátország megszabadulhat a szerződésben szereplő “egyetemleges felelősség” cikkely hatályától, s ezáltal elvághatja az egykori Jugoszlávia adósságaihoz kötődő utolsó szálat. A gyorsaságra azért volt szükség, hogy Horvátország önállóan jelenhessen meg a nemzetközi tőkepiacokon.

Emellett Zágráb azért is szeretné rendezni kapcsolatait az egykori Jugoszlávia kereskedelmi banki hitelezőivel, mert ez az egyik alapfeltétele az első, szeptember-októberre tervezett, körülbelül 200 millió dollár értékű horvát eurokötvény-kibocsátásnak. Végül Horvátország azt is reméli, hogy az év végére megkapja első önálló minősítését a nemzetközi hitelminősítő intézetektől.

Zágráb ugyan jelenleg elveti azt a feltételezést, hogy a horvát adósságtervet Belgrád jogilag megtorpedózhatja, ám Avramovics lemondatása után a Szerbiából és Montenegróból álló Kis-Jugoszlávia Nagy-Britanniában peres úton a kereskedelmi bankok és Szlovénia közötti adósságrendezési tervet korábban már megtámadta. Számolni kellett azzal, hogy hasonló, hosszú vitát kiváltó akciót indít a horvát terv ellen is. (Horvátország az adósság-átváltási ajánlatából határozottan kizárta az úgynevezett szerb “csatolt személyeket”, akik az összesen 4,4 milliárd dollár összegű NFA-adósság 15 százalékát tartják kézben.) Ezért némileg meglepő fordulatot jelentett, hogy Belgrád június 28-án megváltoztatta korábbi keményvonalas álláspontját. A Londoni Klubot ebben az ügyben képviselő Chase Manhattan szóvivője közölte, hogy megkezdték Belgráddal az adósságrendezési tárgyalásokat. Ognyanovics, tárca nélküli miniszter, aki jugoszláv részről a megbeszéléseket vezeti, úgy nyilatkozott, hogy Belgrád rendezni akarja viszonyát a nemzetközi pénzpiacokkal és ezzel párhuzamosan nagyszabású közmű-privatizációra is hajlandó. Belgrád az angol National Westminster bankot jelölte meg tanácsadójaként mind az adóssággal kapcsolatos tárgyalásokon, mind pedig privatizációs ügyekben. (Figyelemre méltó azonban, hogy a Szlovénia megállapodását megtámadó per egyelőre tovább folyik, noha az új fordulat nyomán egy, a horvát megállapodás elleni jogi fellépés esélye jelentősen csökkent.)

Kis-Jugoszlávia egyébként más vonatkozásban “pénzügyi háborút” visel az újonnan létrejött államokkal (Horvátországgal, Szlovéniával, Macedóniával és Bosznia-Hercegovinával) az egykori Jugoszlávia vagyonát illetően. Ennek része körülbelül 2 milliárd dollár értékű deviza és arany, amely jelenleg brit, svájci és amerikai számlákon van befagyasztva.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.