Gazdaság

Beszerzők, építők, közvetítők

admin
admin

1996. 07. 10. 00:00

A MÁV Rt. anyaggazdálkodási szakszolgálata – tehát az a részleg, amelyik nem a speciális vasúti anyagok beszerzésével foglalkozik -, idén 12 milliárd forintnyi árut és terméket szerez be, s ennek több mint háromnegyedét a közbeszerzési eljárásnak megfelelő formában pályáztatják. Ebből 6 milliárd forintért üzemanyagot vásárolnak.

A cégnél már három éve gyakorlat a versenytárgyalásos beszerzés. Biriné Nádasi Ilona osztályvezető-helyettesnek az a tapasztalata, hogy az ajánlattevőknél már önmagában a versenyhelyzet számottevő árengedményekre ösztönöz. A munka-, forma- és védőruházati beszerzésénél – évente 650-700 millió forintot költenek erre – idén például sikerült a korábbi minőséget és mennyiséget megrendelniük a tavalyi árakon. Ez önmagában 50-60 millió forintos megtakarítást eredményezett.

A Magyar Posta Rt. Anyag- és Értékcikkhivatalánál már lezárták az idei utolsó tendert is. Pápai Béla igazgató tájékozatása szerint az 1996-os beszerzésekre kiírt 16 darab pályázaton összesen 850-900 millió forint értékű termék beszerzésére kértek árajánlatot és szerződéseikben 126 millió forintos megtakarítást értek el. Vannak olyan beszállítók, amelyeknél a tavalyi árhoz képest abszolút értékben árcsökkenést értek el. Pápai Béla ezt a nagy árejtést egyszeri alkalomnak tudja be, a jövőben ilyen megtakarítási aránnyal már nem számol.

Saját belső tendereztetési szabályzatuk alapján 20 fős stáb intézi a vállalat speciális termékeinek beszerzését, köztük 20 ezer főre az egyenruhák varratását. Ez utóbbi esetében érvényesítették a magyar beszállítókra vonatkozó 10 százalékos árpreferenciát.

A hivatalhoz tartozó beszerzések esetében a beszállítók fele lecserélődött, s a régiek közül is javarészt azok maradtak bent, akik jószerével egyedül vannak a saját területükön – az új eljárási gyakorlat révén azonban ők is alaposabban megmérettettek. A hivatalnál saját számítógépes értékelő-szoftvert is alkalmaznak, ezzel is tovább szűkítve a döntésben rejlő szubjektív elemek körét.

Pápai Béla szerint a kis- és középvállalkozói kör ma még nincs felkészülve arra, hogy a törvény elvárásainak megfelelő ajánlatot tegyen. Nekik például gondot okoz a tucatnyi igazolás beszerzése. Tapasztalatai szerint nem ártana, ha a törvénybe egy – annak szellemét továbbra is tükröző -, ám egyszerűsített eljárás is bekerülne.

– Az építőipartól nem idegen a versenyszellem, a nyolcvanas évektől már hozzászoktunk a versenytárgyalásos pályázatokhoz – hangsúlyozza Kreszán Albert, a Középületépítő Rt. vezérigazgatója, aki mint az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke egyben a nagy ajánlattevők egyik képviselője a Közbeszerzések Tanácsában. Az építőipari beruházások kivitelezésére 95 százalékban nyílt pályázatot írnak ki, így viszonylag kevés a meghívásos, tárgyalásos eljárás. Az építőiparban kifejezetten érvényesül a hazai ajánlattevők maximum 10 százalékos árpreferenciája, kivéve azoknál a tendereknél, amelyeknél a finanszírozó valamely nagy nemzetközi pénzintézet. A határátkelőhelyek bővítésére például a VPOP-nek nemzetközi tendert kellett kiírnia. Az ÉVOSZ idén már nem kezdeményezi a törvény módosítását, jövőre azonban szeretnék elérni, hogy ajánlásaik (Figyelő 1996/7.) beépüljenek a törvény szövegébe. Ezek között szerepel többek között az is, hogy az előminősítés értékhatára kötelezően essen egybe a tervpályázat értékhatárával, valamint hogy hangolják össze a közbeszerzési törvényt az 1987-es versenytárgyalásról szóló törvénnyel.

Az érdekvédelmi szervezet javasolta, hogy az 500 millió forint beruházási értéket meghaladó építkezéseknél az ajánlatok elbírálásába vonják be képviselőit. Ezt az országos hatáskörű szervek örömmel elfogadták, és az ÉVOSZ képviselői bekerültek a sztráda-építési pályázatok bírálóbizottságába is. Amióta pedig a KTM rendeletben szabályozta a pályázati kiírások tartalmi kellékeit, s azt, hogy mit is kell tartalmaznia egy ajánlati dokumentációnak, nem lehet már félreértés abból sem, hogy valójában milyen mélységig kell elmenni egy-egy ajánlat kidolgozásában.

A közbeszerzési biztosok egy precedens-értékű döntést is hoztak a közelmúltban, amikor kizártak az építési beruházásra irányuló pályázatból egy olyan ajánlattevő tervezőt, aki a pályázati kiíráshoz a tervdokumentációt készítette. Egyben azt is javasolják, hogy az a tervező se pályázhasson, aki az engedélyezési tervet készítette. Kreszán Albert – tekintettel arra, hogy gyakorta problémát okoz a pályázatokhoz szükséges igazolások, formai kellékek beszerzése – azt is szorgalmazza, hogy ezeket pótlólag, szerződéskötés előtt is be lehessen csatolni. Ezzel csökkenne annak a veszélye, hogy ajánlattevőket pusztán formai okokra hivatkozva zárjanak ki egy-egy pályázatból. Nem követne tehát el jogsértést az ajánlatkérő, ha ezen dokumentumok utólagos csatolását elfogadja.

Az egészségügyi beszerzések specialistája – a forgalmazott tömegcikkek 40-50 százalékát beszerző – Euromedic Kft. arra szakosodott, hogy kórházak és klinikák vezetőinek válláról vegye le a beszerzés nyűgét. Immár 40 intézménnyel állnak szerződéses kapcsolatban. A fele részben az OTP Bank Rt., fele részben izraeli pénzügyi befektetők tulajdonában álló cég azt vállalja, hogy – főként egyszerhasználatos, nagy tömegű eszközökből – összesíti ezeknek az egészségügyi intézményeknek a beszerzési igényeit, és így bonyolítja le helyettük és a nevükben a pályáztatás kemény munkáját. Minthogy a törvénynek mind a mai napig nincs (törvényi felhatalmazás híján nem is lesz) végrehajtási utasítása, ami például értelmezné az áru és az árucsoport közötti különbséget, a cég – orvosszakértők bevonásával – maga dolgozta ki saját csoportosítási rendszerét. E kis kötetnyi árucikk mellé tendermegrendelőt mellékelnek, amelybe a kórház nem csak a beszerzendő eszközöket írhatja be, de a szállítási ütemezéssel kapcsolatos elvárásait is. Ezt a kórházak képviselőivel folytatott egyhetes konzultáció követi, majd összeállítják a részletes, immár az intézmények egyetértésével sztenderdizált pályázati felhívásokat. Az ajánlatok elbírálását nem a Euromedic Kft., hanem a megbízó intézmények képviselői végzik.

A döntés után a szerződéskötéstől az ütemezett szállításon át az esetleges reklamációkig mindent a közvetítő végez. Az összesített nagyobb rendelési mennyiséggel elérték, hogy a havi finanszírozásban részesülő kórházak 45 napos fizetési határidőt kapjanak. Stein János vezérigazgató szerint a kórházak döntő többsége fegyelmezetten fizet, néha azonban cégének is be kell szállnia a finanszírozásba. Jelenleg szolgáltatásaik bővítésén munkálkodnak, ezért immár nem pusztán egészségügyi anyagok beszerzését, hanem például mosodai, élelmezési szolgáltatások megszervezését is vállalják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.