A legsikeresebb helyi telefonkoncessziós társaság, a MonorTel és a tőszomszédságában lévő Jász-Tel közeledése ma már több barátkozásnál. Hamarosan résztevékenységekben működnek együtt majd. Egyesek szerint azonban a jövőbeni fúzió sem elképzelhetetlen.
A felső vezetők a tárgyalások harmadik fordulójánál tartanak. A megbeszéléseken azt fontolgatják, hogy – elsősorban költségkímélés okán – mely területeken lehetne az eddiginél ésszerűbben közösen végezni a munkát. Pillanatnyilag ilyennek tűnik a könyvelés, az ügyfelek számára készített számlák kibocsátása, kiállítása, az ügyfélszolgálat és az ezekhez kötődő feladatok ellátása. Mindkét társaság külföldi tulajdonosai ismerik és odahaza nyilván alkalmazzák is a legkorszerűbb eszközöket, technikákat, s ezeket szívesen hozták Magyarországra. A monoriak előrejutottak a kábeltelevíziózásban is, és láthatóan aktívan kapcsolódnak gazdasági környezetükhöz. A MonorTel észak-amerikai tulajdonosai különösen ez utóbbit tartják nagyon fontosnak. Meggyőződésük ugyanis, hogy az egyelőre szűkös lakossági kereslet lassú növelése mellett bővülő piacot főként a gazdálkodók kínálhatnak. Jóllehet, a kelet-európai térségben évek óta Magyarországra jön a legtöbb működőtőke, a “mennyei mannát” ölbe tett kézzel mégsem várhatják. Az amerikaiak azt szeretnék, ha saját hazájukból minél több befektetőt vonzanának saját körzetükbe. Ezzel egyetértenek a Jász-Tel svájci és holland tulajdonosai is.
A távközlési regionális együttműködés alapját az eddigi fejlesztések jelentik. Közismert, hogy a MonorTel vette át legkorábban (1994. december 1-jén) a szolgáltatást a Matávtól, és indította meg fejlesztéseit. Ezt némileg hátráltatta, az OPIC 30 millió dolláros hitelének öt hónapos késedelme (Overseas Private Investment Corporation; ez az Egyesült Államok beruházásokat támogató kormányszerve). Eddig összesen 86-87 millió dollárt költöttek a térség távközlésének és kábeltelevíziózásának fejlesztésébe. Ez az összeg az év végére 90 millióra növekszik. A beruházás javával tehát készen vannak. Egészen pontosan ez év február 5-én búcsúztak el Nyáregyházán az utolsó kézikapcsolásos telefonközponttól, és adtak át a napjaink igényeinek, technikai színvonalának megfelelő digitális központot. A koncessziós körzetben lévő 43 településből kilencben – Nagykátán és Dabason például – még építkeznek, másutt azonban már kínálati piac van. Gyálon (és másutt is hasonló mértékben) már 68 százalékos az ellátottság, ha a lakások számát tekintjük. Mindent egybevetve jelenleg 45 ezer telefon és 10 ezer kábeltelevíziós előfizetője van a MonorTelnek és – legalább is a távközlésben – 14-16 ezer várakozót tartanak nyilván. (Ezek zöme újonnan jelentkező.) A MonorTel egyébként mostanában emelte a korábbi 16 ezerről 24 ezer forintra bekapcsolási díjait. Ismeretes, hogy a Matávnál ez a díj 30 ezer forint.
A MonorTelnél a kezdés idején 13 800 előfizetőt tartottak nyilván. A Jász-Tel – a helyi koncessziósok közül másodikként – tavaly március elsején indult, 3069 telefonállomással. Mára jóval 18 ezer fölé emelkedett a bekapcsolt vonalak száma, a kiépített kapacitás pedig 25 ezres, tehát már kínálati piac alakult ki a körzetben. A legkorszerűbb vezetékes technológia mellett bevezették a rugalmasan alkalmazható RAS-1000-as technikát. A jászsági rendszerben 3400 ilyen fix-telepítésű rádiós rendszerű telefonállomás működik. Valószínűleg az összességében 28-29 ezer vonalas hálózat gyors kiépítésének is köszönhető, hogy az igénybejelentéstől számított két hónapon belül telefonhoz lehet jutni a Jász-Telnél. A társasághoz tartozó területen már nincsenek telefonállomásra várakozók. Az utolsó kézikapcsolásos telefonközpontot február végén váltotta fel Jászapátin a digitális központ. A korábbi háromszázalékos átlagos ellátottság a többszörösére nőtt. Jellemző adat, hogy például Jászberényben ma már 72 százalékos az ellátottság szintje, amely megközelíti a fejlett államok zömében elért szintet.
Hogy a sikeres fejlesztés ellenére miért vannak nehézségei a befektetőknek? Az eredeti beruházásköltségek alaposan megemelkedtek. A Jász-Tel eddig összesen 40 millió dollárt költött el Magyarországon, ennek fele a hitel. Ráadásul amikor a növekvő kiadások miatt alaptőkét kellett emelni, ebben nem tudtak részt venni a magyar önkormányzati tulajdonosok, akik emiatt kénytelenek voltak kiszállni a vállalkozásból. A cég tavalyi 480 millió forintos nettó árbevétele mellett jelentős veszteséget produkált. Számításaik szerint egyedül a forint-leértékelés 300 milliós többletveszteséget jelentett 1995-ben. A jászsági tulajdonosok a fizetőképes kereslet romlásából – részint a forgalom csökkenéséből, részint pedig a bekapcsolás iránti érdeklődés lanyhulásából – arra következtetnek, hogy 10-12 év múlva lesz nullszaldós a vállalkozásuk. A legkisebb primer körzet befektetői eredetileg ennél rövidebb idővel számoltak, de úgy vélték: megéri. Ez volt ugyanis első közös munkájuk. A magyarországi beruházást referenciának tekintik. Mint ismeretes, a két cég tavaly kisebbségi részesedést szerzett a cseh távközlési vállalatban. A Jászságban szerzett tapasztalatok rendkívül hasznosak lesznek a jövőben – állítják a Jász-Tel vezetői.
Steinreich Péter külkapcsolati igazgató, MonorTel (balra), Henry C. Mazzoni vezérigazgató, MonorTel (középen) és Lakatos András ügyvezető, Jász-Tel
