Élet-Stílus

Évek óta eltart az osztrák állam, és ehhez gyakorlatilag semmit nem kell csinálnom

Dévai László
Dévai László

ÚJSÁGÍRÓ. 2017. 01. 29. 15:34

Balázs egy vidéki nagyvárosban született, ahol egészen 19 éves koráig élt és tanult. Az édesanyja egyedülálló szülőként próbálta nevelni, ám a család körülményei évről évre csak romlottak. Hitelből hitelbe ugráltak, sokszor már az albérletet sem tudták kölcsönök nélkül kifizetni. A fiatal srác édesanyja időközben összeismerkedett egy magyar származású osztrák férfival, aki felajánlotta a nőnek, hogy költözzenek ki hozzá Bécsbe.

Balázsék így gyakorlatilag új életet kezdhettek Ausztriában.

A mindössze 19 éves fiú úgy döntött, hogy kezd valamit az életével és munkát vállal az osztrák fővárosban. A helyzetet nehezítette, hogy Balázs egy szót sem beszélt németül, de szerencsére az angolját elég magas szintre fejlesztette az évek során. Így került a fiatal magyar srác egy reptéri McDonald’s-hoz, ahol a vendégekkel és a főnökeivel nagyrészt angolul kellett kommunikálni.

Balázs akkor még nem sejtette, hogy

az alig 10 hónapos munka hosszú éveken keresztül el fogja őt tartani, de nem úgy, ahogy azt elsőre gondolta.

Interjú a gazdasági bevándorlóval, aki tényleg elveszi az adófizetők pénzét.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Pontosan mikor költöztetek ki Ausztriába?

2011-ben mentünk ki anyám élettársához, mivel itthon nem voltak túl jók a körülmények. Egyedül próbált meg eltartani, sok problémánk volt akkoriban.

Hogy kerültél a reptérre?

Elkezdtem Bécsben munkát keresni, hogy én is kezdjek végre valamit magammal, mivel azonban csak angolul tudtam, nem sok dolog jöhetett szóba. Szerencsére rátaláltam a McDonald’s ajánlatára, azonnal fel is vettek, és már azon kaptam magam, hogy egy egész kosárcsapatnak próbálok meg elkészíteni húsz Big Mac-et. Ott dolgoztam 10 hónapot, nem lett volna rossz,

nagyon vonzó volt a kezdő, nagyjából 1000 eurós fizetés is, de sajnos csak 10 hónapig bírtam.

Miért hagytad ott?

Igazából szörnyű volt a munkakör, hatalmas volt a hajtás, ráadásul a kollégák sem voltak túl jófejek, sok volt a rendelés, kevés volt az ember, folyamatos túlórák, így egy idő után úgy döntöttem, hogy inkább bármi mást csinálnék, mint ezt. Haza is akartam költözni, mert az akkori barátnőm Budapesten lakott, és úgy voltam vele, hogy mit csináljak kint Bécsben, ha se munkám, se semmim nincsen.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

És hazajöttél?

Igen, Pesten éltem nagyjából fél évet, de sajnos az sem igazán jött be, mert nem úgy alakultak a dolgaim, sem a magánéletben, sem a munkát illetően, ahogy szerettem volna. Anyámnak az élettársa ekkor keresett meg, hogy van egy lehetőség, egy munkanélküli program, amelyben ha részt veszek

továbbképeznek, megtanítanak németül, sőt, még valamennyi juttatást is kapok, így végül visszamentem Bécsbe.

Közrejátszott ebben valamit a korábbi reptéri munkád?

Szerencsém volt, mert 24 éves kor alatt csak fél év munkaviszony a feltétele annak, hogy bekerülhessek ebbe a programba, az pedig nekem a 10 hónappal bőven megvolt.

A juttatásokról mit lehet tudni, mennyit kaptál egy hónapra?

A programban résztvevők a legutolsó fizetésük nagyjából 60 százalékát kapták meg munkanélküli segélyként, ami az én esetemben olyan 600-700 euró, vagyis nagyjából 180 ezer forint körül mozgott. Ehhez nem kellett mást csinálnom, mint bejárni a kurzusokra, ahol németül tanítottak minket.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Volt valamilyen követelmény, aminek meg kellett felelned?

Miután megkaptuk a segélyt, az osztrák állam rögtön be is íratott minket egy nyelvi kurzusra, így az elején elég gyorsan mentek a dolgok. Végigjártam a 3-4 hónapos tanfolyamot, amelynek a végén teszteket kellett írnunk. Ezután nagyjából alap szinten tudtunk beszélni németül.  A következő kurzus viszont nem indult azonnal, azt mondták, hogy várjak, értesíteni fognak, hogy pontosan mikor kell jelentkeznem.

Több mint fél évig ülhettem otthon úgy, hogy semmit nem kellett csinálnom, de ugyanúgy kaptam a havi juttatásokat az államtól.

Fél év után indult a következő 3-4 hónapos kurzus, amelyet az elsőhöz hasonlóan teljesítettem, majd ismét jött egy kicsivel több mint fél éves szünet, amikor szintén nem kellett semmit csinálnom. Közben kint éltem Bécsben, azt is meg tudtam engedni magamnak, hogy saját albérletbe költözzek.

Mi az a szint, ami után már tényleg el kell kezdeni dolgozni?

A harmadik nyelvi kurzus után már vagy el kell menni munkát keresni, vagy részt kell venni valamilyen, az állam által előírt képzésen. A legtöbben persze inkább a képzést választják, de a harmadik szint után viszonylag sokan megpróbálnak elhelyezkedni.

Milyen volt a csoportod összetétele?

Elég vegyes. Amikor elkezdtem kint a tanfolyamot, rengeteg kelet-európai volt, sok szerb, román, lengyel munkás, de az utóbbi időben inkább a menekültek jöttek, a nagy részük szír, arab vagy pakisztáni.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Azon gondolkodtál már, hogy te is bevándorló vagy?

Igazából ezzel még soha nem találtak meg így, kint sem tapasztaltam semmi ellenszenvet, bár

amikor egy osztrák megtudja, hogy már évek óta segélyből élek, akkor kicsit fura szemmel néz rám.

A magyarok inkább csak hitetlenkednek, hogy ezt így meg lehet csinálni és ilyen viszonylag jól élek belőle.

Most pontosan hol tartasz, mennyi van még hátra?

Én már végeztem a harmadik kurzussal is, ami egy erős középszintet jelent. El tudok menni ügyet intézni, állásinterjúra, bankba, postára, ha kell, nagyjából itt tartok. Ezenkívül elvégeztem egy munkakereső kurzust is, amin segítettek, hogyan kell motivációs levelet írni, állásra jelentkezni, stb.

Jelenleg is kapod a juttatásokat, hogy már gyakorlatilag mindent elvégeztél, amit lehetett?

Igen, mert az állam egészen a munkába állásig fizeti a segélyt, ami azt jelenti, hogy egészen addig kapom, ameddig nem találok magamnak munkát.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

És ezért továbbra sem kell semmit tenned?

Már nem egészen így megy, mert a munkakereső képzés után minden héten be kell jelentenem, hogy az adott időszakban hova, milyen céghez, milyen munkára jelentkeztem, de igazából ez sem egy nagy dolog, mert a kutya sem ellenőrzi, hogy valós cégek, valós pozícióira adtam-e be az életrajzomat, vagy pedig csak kitaláltam az egészet.

Szerinted meddig lehet ezt csinálni?

Most úgy látom, hogy akármeddig. Van egy szerb srác, aki hasonló helyzetben van, mint én, csak ő bevallottan, direkt azért nem teljesíti a harmadik nyelvi kurzust, mert sokkal jobban él így, mintha dolgozna, legalábbis sokkal kevesebbet kell tennie a fix keresetért. Ha jól tudom, ő már felhozta a családját is Bécsbe.

És te meddig fogod ezt csinálni, nem zavar, hogy gyakorlatilag egy államon élősködsz?

Igazából úgy vagyok vele, hogy miért zavarna? A hazai körülmények és lehetőségek annyira siralmasak, hogy hülye lenne, aki nem tenne meg mindent a boldogulásáért. Egyébként nagyjából szeptemberig fogom még ezt az életmódot folytatni, utána szeretnék elkezdeni Bécsben egy sulit, ami mellett értelemszerűen nem folytatható ez az egész játék.

Az interjúalany személyazonossága védelmének érdekében a nevét megváltoztattuk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.