Nick Johnson hangsúlyozta, mivel nem tudni pontosan, hogy a mûhold hol hatolt be a Föld légkörébe, azt sem tudni pontosan, hol csapódtak be a darabjai. Nem kizárt, hogy erre sohase derül fény – mondta Johnson.
Korábban a NASA azt mondta, hogy a mûhold szombat hajnalban Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át a Föld légkörén.
Johnson hangsúlyozta, hogy a becsapódás után 11 órával sem érkeztek jelentések szárazföldre lehulló mûholddarabokról, illetve arról, hogy bárki is talált volna ilyeneket.
Az Európai Ûrügynökség (ESA) szóvivõje a németországi Darmstadtban azt mondta, hogy a szervezet számítása szerint a mûhold közép-európai idõ szerint 6 óra 20 perckor csapódott be. A becsapódási területrõl csak annyit tudott akkor mondani a szóvivõ, hogy nem Európában van, hanem valószínûleg Észak-Amerikában. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a nyugat-kanadai Calgarytõl délre Okotoks város körül látták a lehulló törmelékeket.
A NASA twitter-oldalán egyébként már korábban megnyugtatták az amerikaiakat, hogy az Egyesül Államokat elkerülik a törmelékek, azt azonban megjegyezték, hogy Kanadában érdemes kémlelni az eget.
Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelõ mûhold már 2005 óta nem üzemelt. 1991 szeptemberében a Discovery ûrrepülõgép szállította a világûrbe és állította Föld körüli pályára. Az 10,7 méter hosszú, 4,5 méter széles és körülbelül 6 tonna tömegû amerikai tudományos mûhold legnagyobb “visszatérõ” darabja valószínûleg 136 kilogramm, az összes törmeléké pedig nagyjából 500 kilogramm tömegû. A többi eléghetett a légkörben.
