Élet-Stílus

Dopping: félúton a delfinné válás felé

admin
admin

2008. 09. 24. 06:30

Az elmúlt években több olyan tanulmány is napvilágot látott, amelyek szerzői statisztikai elemző módszerekkel végzett kutatásokkal igyekeztek becslést adni az emberi szervezet fizikai teljesítőképességének korlátaira és a különböző sportágakban elérhető legjobb eredményekre vonatkozóan. Az egyik ilyen dolgozatot ez év februárjában a francia IRMES (Instituts de Recherche bioMedicale et d’Epidémiologie du Sport) sporttudományi kutatóintézetének munkatársai publikálták, akik az első újkori olimpia óta felállított többezernyi világrekord elemzésével próbáltak hosszú távú prognózist adni az eredmények jövőbeni alakulását illetően.



Rekordmaximalizálás a jövőben

A Jean-Francois Toussaint professzor által vezetett kutatócsoport az adatok feldolgozását követően arra a következtetésre jutott, hogy míg a sportolók a múlt század elején átlagosan csupán 75 százalékát vették igénybe fizikai teherbírásuknak, addig napjainkban ez az érték már a 99 százalékot ostromolja. A francia kutatók szerint az elkövetkezendő 20 évben az élsportolók az emberi teljesítőképesség 99,95 százalékát is elérik majd, ami azt jelenti, hogy a világcsúcsok nagy része már nem fog lényegesen javulni. Mi több, 2060-tól kezdve egyetlen sportágban sem ünnepelhetünk új rekordokat. Ahhoz, hogy ezt időnként mégis megtehessük, érzékenyebbé kell tennünk a sporteseményeken használt mérőműszereket, tehát pl. a 100 méteres síkfutásban az ezredmásodperceket, míg a súlyemelésben a grammokat is figyelembe kell venni az eredmények regisztrálásakor.


Rekordok az örökkévalóságnak? (MTI/EPA)

Rekordok az örökkévalóságnak? (MTI/EPA)

Az IRMES intézet munkatársai elsősorban az atlétikában, a kerékpározásban, az úszásban, a gyorskorcsolyázásban és a súlyemelésben felállított világrekordok közötti összefüggéseket vizsgálták. A felsorolt sportágakra jellemző, hogy a versenyzők az elmúlt évtizedekben – néhány kivételtől eltekintve – egyre ritkábban, és egyre kisebb mértékben javítottak a korábbi eredményeken. A francia kutatók a számítások alapján úgy vélik, hogy a sportolók először az atlétikai számokban érhetik el az emberi teljesítőképesség határát, ezt követően pedig valószínűleg a súlyemelők maximalizálhatják az eredményeket. A sort azok a sportágak zárják, amelyeknél a technológiai fejlődés érdemben befolyásolhatja a teljesítményeket, mint pl. a kerékpározásnál vagy az úszásnál. Ez utóbbinál egyébként februári tanulmányában Jean-Francois Toussaint professzor 100 méter férfi gyorson 47,35 másodpercben, 50 méter férfi gyorson pedig 21,5 másodpercben jelölte meg a legvégső határt, amelyet ember valaha elérhet a medencében.

Száguldás a vízben

Az úszósport idei eredményei azonban még a legmerészebb jóslatokat megfogalmazó szakembereket is meglepték. Csak összehasonlításképpen: a 2004-es athéni olimpia úszóversenyein összesen nyolc világcsúcs született, ezzel szemben Pekingben az aktuális világrekordot 25 alkalommal, míg az olimpiai rekordot 65 alkalommal döntötték meg. Mindez annak ellenére következett be, hogy az év eleje óta megrendezett versenyeken sorra dőltek meg a korábbi csúcsok. Minden idők legsikeresebb olimpiai versenyzője, Michael Phelps például egy kivételével minden aranyát világrekorddal szerezte meg. A 4×100 méteres férfi gyorsváltó olimpiai versenyében pedig már az elődöntőben megjavították az addigi rekordot, de az új csúcs sem volt sokáig érvényben, hiszen a döntőben öt csapat is jobbat úszott nála.


Olimpiai aranyhoz szükséges úszóeredmények

Olimpiai aranyhoz szükséges úszóeredmények

Mi van a háttérben?

A kiugró teljesítmények magyarázatára több elképzelés született. A legáltalánosabban elfogadott vélekedés szerint az úszóeredmények jelentős javulása mögött egyértelműen a Speedo által februárban piacra dobott LZR Racer úszódressz áll. A cáparuhának is becézett szerelést az ausztrál cég a NASA mérnökeivel együttműködve fejlesztette ki. A poliuretán alapanyagú dresszen nincsenek varrások, az egyes részeket hegesztéssel illesztették össze. A fűzőszerű ruha legfőbb előnye, hogy segíti az úszó ideális testtartását és vízfekvését, valamint az izmok és a bőr rezgéseit is csökkenti. Használatával a gyártó mérései és a versenyzői tapasztalatok alapján akár 2-5 százalékkal is javíthatók az időeredmények. Úgy tűnik, a számok alá is támasztják ezt az állítást: az olimpiát megelőző versenyeken összesen 51 világcsúcs született, ezek közül 47-et olyan versenyzők állítottak be, akik az új ruhát használták. Ehhez jön még az, hogy az olimpián megszerezhető 32 úszóaranyból 29-et szintén ebben a szerelésben nyertek meg. A fejlődés ütemét látva egyébként Jean-Francois Toussaint professzor már tavasszal módosítani volt kénytelen az alig néhány hónappal azelőtt közzétett állításait. A francia szakember az új ruha segítségével már lehetségesnek tartja, hogy a 100 gyors 46 másodperc, az 50 pedig 20,5 másodperc alatt is teljesíthető legyen a jövőben.



Sunyiság félhomályban

Sokan a fenti adatok ellenére is pofátlan hazugságnak tartják a cáparuhának becézett úszódresszre alapozott magyarázkodást, és tömeges doppingolást sejtenek a hirtelen feljavuló időeredmények hátterében. A lehetséges jelöltek között a növekedési hormont és az IGF-et emlegetik leggyakrabban (ez utóbbi használatával vádolták meg korábban Alain Bernard-t, a franciák Európa- és olimpiai bajnok úszóját). Az is felmerült, hogy egy eddig ismeretlen vegyületről vagy doppingolási eljárásról lehet szó. A feltevés megfogalmazói a 2003-ban kirobbant THG-botrányra emlékeztetnek, amikor csak egy névtelen bejelentés nyomán derült fény a korábban kimutathatatlan szer használatára.


Bernard egy év alatt több mint 10 kiló izmot szedett fel (MTI/EPA)

Bernard egy év alatt több mint 10 kiló izmot szedett fel (MTI/EPA)

Vannak olyanok is, akik párhuzamot vélnek felfedezni a kelet-német úszónőknek az 1976-os montreali olimpián nyújtott teljesítménye és az idén történtek között. 1976-ban szinte valamennyi női úszószámban keletnémet versenyzők győztek, akik az akkoriban kifejlesztett, testhez feszülős lycra úszóruhákkal magyarázták elképesztő eredményeiket. Történetük ismert: bár a lycra úszóruhák valóban hatékonynak bizonyultak, sikereiket sokkal inkább a nagymennyiségben beszedett férfihormonoknak köszönhették.

Egy magyar szakember véleménye

Turi György, a pekingi olimpián kiemelkedő teljesítménnyel három ezüstérmet szerző Cseh László edzője egyértelműen a cáparuhának tulajdonítja az úszósportban idén tapasztalt rekorddömpinget. Úgy véli, hogy az év elején megjelent dressz mára lényegében konstans tényezővé vált az eredmények alakulását illetően, és bár további fejlődést vár, annak üteme szerinte jelentősen le fog lassulni az elkövetkező időszakban. „Félúton járunk ebben a folyamatban, ezért mindenképpen érdemes megvárni, hogy jövőre is ilyen tempóban folytatódik-e az eredmények javulása. Addig nincs értelme hosszú távú következtetéseket levonni, vagy olyan jóslásokba bocsátkozni, amelyek az elméletileg lehetséges teljesítményhatárokat firtatják. Minden ilyen elmélet annyit ér, amennyit a későbbiekben be tudnak bizonyítani belőle” – nyilatkozta a magyar szakember, aki a cáparuha mellett a fejlődés másik okát a sporton belüli információáramlás felgyorsulásában látja. „Manapság már nincsenek titkok: az új edzéstervek hamar ismertté válnak, a különböző technikákról és edzői elképzelésekről is gyorsan terjednek az információk. Széchy Tamás korában egészen más volt a helyzet. Amit akkor ő tudott, amit akkor ő kigondolt, arról nem igazán szerezhetett tudomást a konkurencia, vagy legalábbis sokkal később, mint manapság.”

Turi György szerint rossz irányban kutakodik, aki kizárólag a doppingra fogja a sportteljesítmények fejlődését. „Nem csupán az úszásban vannak még kiaknázatlan tartalékok, hanem a többi teljesítménysportban is. A tudomány folyamatos fejlődésével, az emberi szervezet alaposabb megismerésével és az edzésmódszerek finomításával úgy is lehet javítani az eredményeken, hogy közben a sportoló egészsége nem kerül veszélybe. Ügyeskedők persze mindig is lesznek, hiszen elég nagy a kísértés.”


Nyolc arany, hét világcsúcs Phelps pekingi mérlege (MTI/EPA)

Nyolc arany, hét világcsúcs Phelps pekingi mérlege (MTI/EPA)

Alkat kérdése

Michael Phelps elképesztő teljesítményét elsősorban hihetetlen adottságaival és szorgalmával magyarázta a magyar tréner. „Nem szabad felesleges találgatásokba bocsátkozni Phelps olimpiai szereplését illetően. 100 évben egyszer van egy ilyen versenyző, és ez szerintem még belefér. Nagyszerűen használja ki testi adottságait, és nagy hangsúlyt fektet az edzésekre, illetve azoknak az úszáselemeknek a gyakorlására, amelyekben alkati okokból amúgy is erős. Sokat emlegetik kiváló fordulóit és hatékony víz alatti tempóját. Phelps egyszerűen olyan kondícióban van, hogy 350 méter megtétele után is képes sokáig tempózni a víz alatt, és ez nagy előny számára. Ennek ellenére nem behozhatatlan az időkülönbség, amellyel a versenyeit megnyerte. 200 pillangón például csak néhány tizeddel előzte meg Cseh Lacit.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.