Élet-Stílus

Az internet segíti a tengeri kutatást

admin
admin

2008. 02. 01. 12:32

A mélytengeri áramlásról, hőmérsékletről és élővilágáról nyújthat online adatszolgáltatást az az új rendszer, amelyet kutatók az Európai kontinenst övező tengerek aljára terveznek. Amennyiben elkészül, ez lesz a világon a legnagyobb állandó tengeralatti mérőhálózat.

Míg jelenleg a mélytengeri kutatások többnyire hajókról leeresztett szondákkal vagy speciális kamerákkal történnek, a jövő a nagy területet lefedő online megfigyeléseké.

A European Sea Floor Observatory Network (ESONET – Európai Tengerfenék Megfigyelő Hálózat) nevű európai program keretében 12 víz alatti „kutatóbázis” folyamatosan szolgáltatna adatokat a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger mélyebb vizeiből.

A tengerfeneket behálózó internet kábeleken keresztül az állomásokról folyamatosan érkeznek majd adatok a felszín alatti tengeráramlásokról, a hőmérsékleti viszonyokról és képek a kamera látószögébe került élővilágról.

A program jelenleg még csak kidolgozás alatt áll. A brémai Tengeri Környezettudományi Központban (Zentrum für marine Umweltwissenschaften – Marum) a napokban gyűlt össze mintegy 80 kutató, hogy megbeszéljék az ütemtervet és a technikai részleteket.

A Move robot bevetésre készen (Forrás: Marum)

A Move robot bevetésre készen (Forrás: Marum)

Az új kutatási módszerre azért van szükség, mert a tengerfenék és az óceánfenék vizsgálata – a rossz megközelíthetőség és látási viszonyok miatt – térben és időben nagyon korlátozott, vagyis leginkább csak pontszerű és rövid időszakra vonatkozó mérések állnak rendelkezésre. A tengerfenéken zajló folyamatokat általában csak akkor fedezik fel a tudósok, amikor már befejeződtek. Amennyiben ez a program megvalósul, folyamatában lehetne vizsgálni az eseményeket, és adott esetben be lehetne avatkozni vagy további helyszíni méréseket lehetne végezni.

A mélyvízi baktériumokat is vizsgálnák

„A víz alatti kutatóközpont mérőműszerei – többek között a Brémában kifejlesztett víz alatti C-Move nevű robot – adatokat szolgáltathatnak a földrengés-előrejelzésekhez is” – reméli Christoph Waldmann, a Marum kutatója. A kutató a klímaváltozással kapcsolatos adatok bővítésére is lehetőséget lát az új módszer révén. Továbbá olyan mérőműszereket szintén „bevetnének”, amelyek képesek érzékelni és elemezni a vízben lévő baktériumokat.

A 12 víz alatti mérőállomást a tengerfenékre fektetett kábeleken keresztül látnák el árammal. A kutatók távolról irányíthatnák ezeket a központokat, például módosíthatnák a mintavétel gyakoriságát vagy a kamera állását.

A program egyik részvevőjének Benoît Pirenne, a vancouveri Victoria Egyetem munkatársának már vannak ilyen jellegű tapasztalatai, ugyanis három éve a NEPTUNE kutatócsoport tagja. A North-East Pacific Time Series Experiments (NEPTUNE) nevű projekt keretében 800 kilométer hosszú kábelt fektettek le Kanada nyugati partjai előtt az óceánfenéken. A kábel öt víz alatti mérőállomást kapcsol össze, amelyek összesen 120 műszerből állnak. A tervek szerint idén októberre fejezik be a hálózat kiépítését, és akkortól indul el az online megfigyelés és mérés. A 35 műszerből álló Venus teszthálózat – amelyet Vancouver és Vancouver-sziget között építettek ki – 2006 februárja óta szolgáltat online adatokat a területről. Egy hasonló, ámde nem online rendszer (Monterey Accelerated Research System – MARS) létezik Kalifornia partjai előtt is.

12 vízalatti helyszínen folyna a vizsgálat (Forrás:Marum,)

12 vízalatti helyszínen folyna a vizsgálat (Forrás:Marum,)

Az ESONET kiépítése jelentős kihívás elé állítja a műszaki szakembereket, mert az európai rendszer az amerikai társaihoz képest jóval nagyobb lesz, és a műszerek is mélyebbre kerülnek, így nagyobb nyomással kell megbirkózniuk. Míg a Venus és a MARS 300 és 900 méter mélyen vannak a tengerben, az ESONET műszerei helyenként akár négy kilométer mélyre is kerülhetnek. Ez nagyon megnehezíti a rendszer kiépítését és a későbbi adatátvitelt.

Waldmann szerint 2011-ben megkezdődhet az ESONET – legalább részleges – kiépítése. Csak eddig a fázisig a beruházás a becslések szerint 140-220 millió euróba kerül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.