Az ilyen ügyek felderítési aránya nem túl nagy, igaz, a bűnbandák egyre kevésbé értékesítik egyben az autókat, sokkal inkább darabokban, alkatrészenként keresnek rájuk vevőt. Piaci információk szerint ez nem is olyan nehéz, főleg autószervizek környékéről érkeznek a megrendelések. Egy autót 200–500 ezer forint közötti összegért kötnek el, az alkatrészeken pedig „pult alól” 10 vagy akár 100 ezer forintos nagyságrendben spórolhatnak a végfelhasználók. Becslések szerint a mintegy 20 milliárdos magyarországi autóalkatrész-piac tizedét teszi ki a feketekereskedelem – az államot így évente mintegy félmilliárd forint veszteség éri csak a forgalmiadó-bevételek kiesése miatt.
“Népszerű típusok”
A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy vannak közismerten kedvelt gépkocsitípusok. Az összesített körözési lista élén két éve a Volkswagen állt, melyet az Opel és a Suzuki követ – valószínűleg ez a hármas szerepel a 2005-ös élbolyban is. Ha kizárólag magyar tulajdonú gépjárműveket vizsgálunk, módosul a rangsor: a legtöbb körözést Suzukira adták ki, a második ugyancsak az Opel, a Volkswagen pedig a harmadik.
A gépkocsik nagyobb részét alkatrészként értékesítik, egyre nehezebb ugyanis külföldre csempészni a járművet. Ha mégis, a szomszédos déli országok helyett ma Ukrajnán keresztül viszik az ki autókat, de divatos az Ausztrián keresztül Szerbiába, illetve Olaszországon keresztül az észak-afrikai országokba történő szállítás is. Megnőtt a lízinghez kapcsolódó csalások száma: az autót külföldre viszik, majd eladják, és csak ezután jelentik be a lopást. A gyártók is megpróbálják visszaszorítani a lopásokat, ezért a drágább alkatrészeket azonosító jellel látják el, hogy megnehezítsék az értékesítést.
A lap több forrásból származó értesülése szerint éves szinten 1,5-2 milliárd körüli forgalmat bonyolíthatnak le illegálisan az eltulajdonított személyautókból kiszerelt alkatrészekkel – hivatalos adat erről a területről nincs, csak a legális piaci szereplők értékelésére lehet hagyatkozni. Az illegális forgalom nagyjából tíz százaléka a magyarországi újalkatrész-piaci forgalomnak, ami szintén becsült adat. Kiindulási alapul véve a számokat, elmondható, hogy a költségvetés évente közel félmilliárd forint forgalmi adót bukik el csak az illegális autóalkatrészek miatt.
Tortúrával jár a kárrendezés
Nincs könnyű helyzetben az, akinek ellopták az autóját. Arra kevés az esély, hogy visszakapja eredeti kocsiját, de hónapok telhetnek el addig is, amíg a biztosító fizet. A lopást a rendőrség mellett a biztosítónak is be kell jelenteni, ahol a feljelentés mellett minden olyan okiratot be kell mutatni, ami segíti a jármű azonosítását. Szükségünk van a törzskönyvre, a lízingszerződésre vagy bármely más, az autó finanszírozásával kapcsolatos szerződésre, de le kell adnunk az autó kulcsait, valamint a riasztót aktiváló gombot is. Fiatalabb autó esetén – a kárérték megállapításához – szükség van annak szervizkönyvére, idősebb gépjármű esetén az utóbbi időben történt javításról, felújításról szóló számlát is csatolni kell.
A feljelentés után a rendőrségnek 30 napja van a nyomozásra, de ez meghosszabbítható – a nyomozás felfüggesztése nélkül a biztosító viszont nem fizet. Amennyiben a rendőrség ezen időszak alatt nem találja meg a tetteseket, felfüggeszti a nyomozást. A felfüggesztő határozat alapján érvényesíthető a kárigény a biztosítónál, amelyet hat napon belül kifizetnek. A biztosítók a gyanús esetekben magánnyomozókat fogadnak az ügy kivizsgálására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
