Élet-Stílus

WHO-cáfolat madárinfluenza ügyben

Elhatárolódott az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) attól a becsléstől, mely szerint a madárinfluenza-járványban 150 millióan halhatnak meg, helyette 2-7,4 millióra tette az áldozatok "ésszerűen" megjósolható számát.

A WHO David Nabarronak, a madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott ENSZ-koordinátornak a kijelentésétől határolódott el. Nabarro ugyanis kinevezésének csütörtöki bejelentése után több vezető médiaorgánummal közölte: arra számítanak, hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy újabb világméretű influenzajárvány, amelyet valószínűleg annak a vírusnak valamely mutánsa idéz majd elő, amely jelenleg az ázsiai madárinfluenza-járványt okozza.

A majdani járvány halálos áldozatainak száma 5 millió és 150 millió között lehet, a ragály visszaszorítását célzó intézkedések hatékonyságától függően – tette hozzá. Nabarro kijelentései nagy sajtóvisszhangot kaptak, mivel az általa közölt 150 milliós szám a háromszorosa az eddigi legpusztítóbb világméretű influenzajárványnak, az 1918-1919-es spanyolnáthának, amely egyes adatok szerint 50 millió ember halálát okozta.

Dick Thomson, a WHO influenzaügyekben illetékes szóvivője úgy vélekedett, hogy nyilvánvaló zavar uralkodik e kérdés körül, amelyet tisztázni szükséges. A WHO szerint minden előrejelzés találgatás csupán, s Nabarro szavai csak a tág határok között szóródó szakértői véleményeket tükrözték. A WHO régóta “mindössze” 2-7,4 millió közé teszi a világszerte várható halálos áldozatok számát, az egyesült államokbeli székhelyű Betegségmegelőző Központ (CDC) tanulmányára alapozva.

Az ENSZ kiterjedt vizsgálatokat folytat a járvány terjedési módjának felderítésére, figyelik a madárvonulások útvonalán megjelent fertőzési pontokat, illetve folyamatos felvilágosítással igyekeznek a politikusok figyelmét ráirányítani a veszélyre.

Az 1997 óta ismert, madarakat fertőző vírus azóta eljutott a világ számos pontjára, a kutatók szerint a vándorló madarak közvetítésével. A szakemberek azonban a terjedés leggyorsabb módját mégis a nemzetközi légi közlekedésben jelölik meg, hiszen egy esetleges fertőzés így mindössze néhány óra alatt képes kialakulásától több ezer kilométer távolságra is eljutni.

Európa aggódik és felkészül. Az uniós országok nagy többsége már megszigorította az állategészségügyi ellenőrzéseit és több helyen már az vírus oltóanyagát is előállították.

A vírusnak még nem alakult ki cseppfertőzéssel terjedő, emberről emberre terjedő változata, de az ENSZ-szakértő szerint ennek az alacsonyszintű egészségügyi szolgáltatásokkal rendelkező ázsiai országokban fokozottan nő az esélye.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik