Élet-Stílus

Csata a fű alatt

admin
admin

2005. 03. 18. 15:50

Szoftvert másolni tilos! Egy példányban is! Saját célra is! Ezt ma már a legtöbben tudják. A szoftverszabadalomnak még sincs akkora tisztelete, mint egyéb alkotások szerzői jogának. A csata mindekörül főleg a háttérben zajlik.

A szoftverszabadalmak (pontosabban: a számítógépen megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának) ügye az elmúlt egy évben gyakran szerepelt az EU-s híradásokban és a technológiai hírekben is, azonban több más szabályozási kérdéshez hasonlóan ebben a vitában sem sikerült felkelteni az állampolgárok széles körének érdeklődését, sem elmélyíteni az átlagember témával kapcsolatos ismereteit.
Jelenlegi cikkünk célja röviden és közérthetően bemutatni a kérdés jogi hátterét, a kialakult joggyakorlatot, valamint az európai döntési folyamatot.

Szerzői jog vs szabadalom

A szerzői jog a szellemi alkotások közül az egyedi, eredeti irodalmi, művészeti és tudományos alkotások védelmére szolgál – az EU-ban érvényes szabályozás szerint jelenleg ennek hatálya alá tartoznak a szoftverek, az adatbázisok vagy a multimédiás alkotások is. A szerzői jogi védelem a mű létrehozásával automatikusan keletkezik. Bárki is az alkotó, nem szükséges hivatalos engedélyt beszereznie. Vagyoni jogok is kapcsolódnak a szerzői joghoz, például az elkészült alkotás nyilvánosságra hozatalának és felhasználásának joga az alkotót illeti meg. A mű felhasználásáért (ami lehet lemásolás, átdolgozás, terjesztés, vagy a nyilvánossághoz közvetítés is) a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos díjat kell fizetni, ugyanakkor magáncélra (ha jövedelemszerzésről nincsen szó) bárki készíthet például egy zeneműről másolatot. A szoftverek és adatbázisok ez alól kivételek, egy példányban, magáncélra sem szabad lemásolni őket.


A szabadalmi jog az iparjogvédelem része, a műszaki alkotások törvényi védelmét biztosítja. E jogviszony keletkezéséhez önmagában nem elegendő a találmány megalkotása, arra is szükség van, hogy a feltaláló a találmányára vonatkozó szabadalmi igényét (országonként) bejelentse, és az ezt követő szabadalmi eljárás eredményeként a szabadalmi oltalmat megkapja.

Szabadalmazható minden
● új (a technika állásához nem tartozó)
● feltalálói tevékenységen alapuló (tehát szakember számára sem nyilvánvaló)
● iparilag alkalmazható (műszaki jellegű)
találmány. A találmányokat nyilvánosságra hozzák és szabadon megismerhetők, ugyanakkor üzleti célú hasznosításuk vagy a hasznosítás másnak történő engedélyezése a szabadalom birtokosának kizárólagos joga a bejelentés napjától számított húsz évig. A találmány engedély nélküli hasznosítója bitorlást követ el, amiért a bíróság kártérítésre kötelezheti.


A szoftverek tehát az európai jog szerint a szerzői jog hatálya alá tartoznak. Ez a védelem ingyenes, hosszabb távra és alanyi jogon jár a szoftverek szerzőinek, ugyanakkor kevésbé alkalmas az üzleti érdekek védelmére, hiszen csak a szabadalom biztosítja a találmány mögötti ötlet időleges monopóliumát (tehát az innovációra ösztönző profitot).








Az oltalom többlete
Közérthető példa: tegyük fel, hogy a kérdéses alkotás egy szövegszerkesztő program. Ha ez a program szerzői jogi védelem alatt áll, bárki írhat hasonló alkalmazást, feltéve hogy nem használja fel az eredeti program kódját. Szabadalmi oltalom esetén ugyanakkor annak lejártáig senki sem írhat másik szövegszerkesztő programot, kivéve ha ezért jogdíjat fizet a szabadalom birtokosának.


Az európai történet

Az 1973-ban elfogadott Európai Szabadalmi Egyezmény egyértelműen kimondja, hogy eljárás és számítógépi program önmagában nem minősülhet találmánynak. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) fellebbviteli tanácsának és a nemzeti bíróságoknak a döntései által alakított joggyakorlat azonban egyre inkább a szoftverek szabadalmazhatóságának irányába „fejlődik”. Iparági megfigyelők szerint az EPO már több mint 30 ezer ilyen szabadalmat jegyzett be.

Az Európai Bizottság erre hivatkozva nyújtotta be előterjesztését 2002. február 20-án a számítógépes találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelv megalkotásához. Az EB szerint a javaslat csak a jelenlegi gyakorlatot szentesítené, segítene az európai gyakorlat egységesítésében és egyértelművé tenné, mi szabadalmazható és mi nem. A szabadalmi oltalom ugyanakkor fontos eszköz az innováció ösztönzésében, így nélkülözhetetlen az EU versenyképességet javító célkitűzésének eléréséhez, egyúttal segíti a kis- és középvállalatok fejlődését, a belső piac védelmét is. A direktívát olyan jelentős cégek támogatják, mint az IBM, a Microsoft, az Apple, a Sony, az SAP, az Intel, a Nokia, a Philips, a Siemens, sőt az Audi.

Civil szervezetek azonnal kampányt indítottak a szabályozás lazításának megakadályozása érdekében, szerintük ugyanis a javaslat további teret nyitna a szoftverek nemkívánt szabadalmazhatósága előtt. Az ellenzők között kis- és középvállalatok szervezetei (köztük a magyar IVSZ), a nyílt forráskód hívei és független szoftverfejlesztők egyaránt találhatók, akik jelentős támogatásra leltek az EP-képviselők körében is.
A bonyolult EU-s döntéshozatali folyamat során az Európai Parlament első olvasatban jelentősen módosította az indítvány szövegét, közelítve azt az ellenzők követeléséhez. A Tanács elvetette az EP módosításait, ugyanakkor a hivatalos fordítás késlekedése miatt hónapokig halogatták a javaslat elfogadását.


Közben azonban új helyzet állt elő: november elsejétől érvénybe léptek az új szavazási szabályok, illetve időközben a lengyel kormány is visszavonta támogatását, így az ellenzők szerint a javaslat támogatói elveszítették az elfogadáshoz szükséges minősített többséget. Ezért követelték, hogy a Versenyképességi Tanács újra szavazzon a kérdésben, ellenkező esetben súlyosan vétene a demokratikus normák ellen. Ráadásul 2004-ben a témáért hivatalból felelős Versenyképességi Tanács kifutott az időből, és sokáig úgy tűnt, hogy a Mezőgazdasági és Halászati miniszterek fogadják majd el a direktívát (végül egy lengyel képviselő kérte a kérdés napirendről való eltávolítását). Idén januárban 61 EP-képviselő kezdeményezte a teljes folyamat újrakezdését. A korábbi érvek mellett ezt az időközben lezajlott EP-választásokkal indokolták, hiszen ez új szavazati arányokat eredményezett a Parlamentben.


Rossz precedens?

Az EB azonban nem vonta vissza javaslatát az EP-képviselők kérésére, sőt sürgette a Tanácsot a dosszié jóváhagyására. Az ET végül március 7-én, vita nélkül hagyta jóvá a megállapodást, visszaküldve a dossziét második olvasatra (egy következő körre) a Parlamentbe. A Tanács luxemburgi elnöksége szerint ugyanis rossz precedenst teremtett volna, ha a (több mint fél évvel korábbi)politikai megegyezés után újranyitnák a vitát. Az egyes országok ugyan formálisan is kifogást emelhettek volna a folyamat ellen, de ezt nem tették meg, hivatalosan egyetlen tagállam sem változtatta meg korábbi álláspontját és így a „hallgatás beleegyezés” elvet alkalmazták.


Az EP jogosítványai viszont a második olvasat vitájában gyengék. A tanácsi verzió szövegének módosításához minősített többségre van szükség, ráadásul már csak olyan módosításokat kezdeményezhetnek, amelyekkel az első olvasatban is megpróbálkoztak.

Épp ezért könnyen elképzelhető, hogy az EP-ben az egész javaslat megbukik, kölönösen, mivel gyakorlatilag minden frakció problémásnak tartja jelenlegi formájában a javaslatot. A konfliktus lezárását jelentheti ugyanakkor, hogy a Bizottság ígérete szerint elfogadja a Parlament ítéletét, azaz ha leszavazzák a javaslatot, újra kezdik az egész folyamatot.

Akkor talán sikerül elfogadhatóbb kompromisszumot kialakítani a versengő érdekek között. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.