Élet-Stílus

Megfejtették a menorcai kultikus kövek titkát

admin
admin

2004. 04. 06. 10:40

A csillagászokat régóta foglalkoztatják a Mallorca kistestvérén, Menorca szigetén látható, Stonehenge-re emlékeztető, T-alakban egymásra rakott kultikus kövek, a taulák. Egy brit tudós alighanem megfejtette a különleges menorcai alakzatok titkát.

A bronzkorban, illetve az újkőkorban, annak is a vége felé számos olyan építmény keletkezett, amelyek eredeti rendeltetését máig vitatják a kutatók. Az angliai Stonehenge-től kezdve az egyiptomi piramisokig (amelyek már a történelmi ókorban épültek) számos „létesítmény” akad, amelyeknek a megtervezésekor valószínűleg a csillagászati szempontok is szerepet játszottak. Sőt, még a középkori, kora középkori katolikus templomok tájolása is erre vezethető vissza sokszor.

Tájolás a napkeltéhez

Persze a korabeli emberek nem feltétlenül a tudomány fejlettsége miatt tájolták épületeiket a Naphoz vagy valamilyen csillagképhez, általában vallásos jellegű hiedelmeket fűztek az efféle cselekedeteikhez. Így például a sírokat gyakran a napkelte irányába állították, azt jelképezve, hogy a halottak egyszer feltámadnak – állítja Michael Hoskin, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki pályafutása során kétezer ősi sírhelyet és temetkezési emléket vizsgált meg.

Alighanem Ehnaton fáraó is ezért létesített magának a Naphoz tájolt sírhelyet Egyiptomban. Aton napisten kultusza olyan erőteljes volt idejében, hogy sokan az egyistenhit megjelenését, de legalábbis a kezdeti „csíráit” is erre az egyiptomi időszakra vezetik vissza.

Menorcai titkok


Naveta

Ám nemcsak Egyiptomban maradtak fenn a Naphoz tájolt építmények. Michael Hoskin szerint Menorcán, a Földközi-tengeri Baleár-szigetek második legnagyobb tagján is olyan monumentális emlékek találhatók, amelyek részben a napkultuszra utalnak – ezek a jól ismert naveták, a temetkezési helyek.

A naveták csónakformájú épületek, amelyek a bronzkorból származnak, s bennük emberi csontok bukkantak elő, vagyis minden bizonnyal sírként szolgálhattak, méghozzá a Napkeltéhez tájolva.

A navetáknál is érdekesebbek talán a T-alakban egymásra helyezett kőtömbök, a taulák. Taulákból Menorcán mintegy harminc található. A katalán nyelven asztalnak nevezett alakzatok szintén bronzkori eredetűek, Krisztus előtt 1000 körül készülhettek.

Nem ismerték fel a jelentőségüket

Korábban ezek jelentőségét nem ismerték fel a tudósok, bár a jól ismert menorcai nevezetességek közé tartoznak már régóta. Michael Hoskin azonban most új elmélettel állt elő, ami megmagyarázhatja a furcsa „T-betűket”. Szerinte a harminc taula egy kultikus hely volt, méghozzá a gyógyulni vágyók számára, illetve olyan istenségnek szolgálhattak áldozati helyül, amely a gyógyításhoz kapcsolódott. Ezt több lelet is alátámasztja.

A tauláknál talált leletek közül előkerült egy egyiptomi szobrocska, amelynek felirata a New Scientist nevű tudományos lap szerint így szól: „Én vagyok Imhotep, a gyógyítás istene”. Imhotep eredetileg egy élő személy volt, orvosként és főpapként tevékenykedett még az egyiptomi Óbirodalom idején, de a későbbi időszakokban már mitikussá vált az alakja, és istenként tisztelték. (Imhotep építész is volt, ő építette az első lépcsős piramist Dzsószer fáraó számára Szakkarában. Egy kisebb szobra a budapesti Szépművészeti Múzeumban is látható.)

A kentaurok „szerepe”


Taula

Menorcán előkerültek bronzból készült lópaták is, és más bronzszobrok egyaránt. Ezek a patkók Hoskin szerint arra utalhatnak, hogy a szigetlakók ismertek vagy szintén tiszteltek olyan félig emberi, félig lóalakú teremtményeket, mint a görögök által „feltalált” kentaurok. A „görög” kentaur, Kheirón tanította meg Aszklépioszt az orvoslás tudományára, az antik mitológia szerint.

A kentaurral való kapcsolatot azonban nem néhány szobor vagy pata bizonyítja a leginkább, hanem maguknak a tauláknak az elhelyezkedése, amelyet egy csillagkép indokolt. Ezek a T-alakú furcsa építmények ugyanis egy kivételével mindannyian dél felé néznek, nagyjából a Kentaur csillagkép irányába.

Ma már ez a csillagkép így, teljes egészében nem látható a szigetről, háromezer évvel ezelőtt viszont a Föld precessziójának (a forgási tengely körüli „imbolygásának”) köszönhetően, a menorcaiak a Kentaur teljességét is láthatták, akárcsak a görögök a Földközi-tenger túlsó végében.

Menorca más, mint a többi





Aszklépiosz és Kheirón, a kentaur
A görög mitológia szerint Korónisz, a lapithák királyának leánya Apollón szeretője volt, noha egy Iszkhüsz nevű ifjúba volt szerelmes. Korónisz azonban enyhén szólva is csalfa módon „összefeküdt” Iszkhüsszel, pedig akkor már Apollóntól volt terhes. Amikor Apollón elpanaszolta nővérének, Artemisznek a rajta esett sérelmet, az istennő bosszúból egy tegeznyi nyílvesszőt lőtt Koróniszra, akinek szelleme leszállt a Tartaroszba. Testét halotti máglyára rakták, s már a tüzet is meggyújtották, mikor Apollón – aki közben megsajnálta Koróniszt – jelt adott Hermésznek, mire az a lángok fényénél kivágta Korónisz méhéből a gyermeket; aki még mindig élt. Az így megmenekített fiúcskát Apollón elnevezte Aszklépiosznak, és elvitte Kheirón, a kentaur barlangjába, ahol az megtanulta az orvoslás és a vadászat tudományát. Kheirón egyébként Kronosz, a Zeusz „előtti” görög főisten „törvénytelen” fia. Kronosz egy ménló képében menekült el Philyré mellől, amikor felesége rajtakapta, hogy megcsalta. Philyré elmenekült és utóbb megszülte a lótestű félistent, Kheirónt, a kentaurt.

Mindez Hoskint egy új elmélet felállítására ösztökélte. Szerinte a taulák a görögök által is ismert Kentaur, vagy ahhoz hasonló félisten, isten tiszteletére készültek. Tájolásuk nem volt pontos, de ez a menorcaiakat nem zavarta, ők gyógyulni akartak ezen a helyen, nem pedig csillagászati megfigyeléseket végezni. Hoskin elmélete újdonságnak számít ebből a szempontból, hiszen korábban azt feltételezték az archeoasztronómusok, hogy a pontos tájolás igen lényeges volt a kőkorszakban.

Hoskin felfedezését azonban nemcsak a menorcai leleteknek köszönheti. A brit tudóst a nem túl messzire lévő Mallorcával való összehasonlítás döbbentette rá a taulák magyarázatára. Mallorcáról ugyanis elvileg látható volt a Kentaur csillagkép, ott mégsem állítottak ilyen alakzatokat a mitológiai teremtmény, illetve a csillagkép tiszteletére. A magyarázat azonban egyszerű: Mallorcán sok hegy, illetve domb található, a lakosság pedig főleg a völgyekben él. Így ők nem láthatták (rendszeresen és jól) a csillagképet, míg a síkvidéki menorcaiak nap mint nap megcsodálhatták az égbolton a „kentaurokat”.

Tiszteltek-e egyáltalán az ősi menorcaiak valamilyen istent? – ez talán soha sem derül ki. A space.com nevű internetes csillagászati újság ugyanis emlékeztet arra, hogy írásos nyomokat a menorcaiak nem hagytak maguk után. Ugyanakkor a tauláknál és a sírhelyeknél emberi és állati csontokat találtak, s ez utóbbiak alighanem áldozatként szolgáltak, bizonyítva valamilyen vallásos kultusz létezését.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.