Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásához – Csépe Valéria szerint – azért kell száz ember, mert ők végzik el a jogszabályt megelőző, kutató-fejlesztő munkát. Két-három szakember elég lenne, ha csak egy új jogszabály kellene. A miniszteri biztos ugyanakkor a Népszavának azt mondja, bár sokan ezt hiszik magukról, az oktatás egészéhez senki sem ért, pedig a rendszer megújításához annak egészét kell érteni. Jelenleg a hazai és a nemzetközi helyzetet elemzik.
Kell kockázatelemzés, egy bevezetési módra, majd követésre, fenntarthatóságra tett javaslat, mindez négy évre elosztva. Ha ezt a sok mindent végiggondoljuk, világossá válik, hogy nagyon sok szakértőt és gyakorló szakembert magába foglal a projekt, akik természetesen nem egyszerre fognak dolgozni az új NAT elkészítését megelőző munkálatokban.
A miniszteri biztos cáfolja, hogy titkos lenne a szakértők névsora, azt mondja, semmi sem titkos, csak még a munka bevezető szakaszában tartanak. Szerinte az új alaptantervben még semmi sem végleges, az év elején készített összefoglaló iránymutatást ugyan valóban nem a nyilvánosságnak szánták, de a munka a későbbiekben már teljesen transzparens lesz;
a weblapon, ami még ugyancsak fejlesztés alatt áll, mindent nyomon lehet majd követni. Az, hogy itt valami „titkos munka” folyik, kellemetlen, visszaütő állítás. Most szeptemberben indult a projekt, semmi sem titkos, csak a munka adott szakaszában még nem nyilvános. Ez két különböző dolog.
A cél egy rendszerszemléletű tartalom – amiből majd tartalomszabályozás lehet –, hogy az jól megvalósítható, korszerű és egységes legyen – teszi hozzá.
Egy jó alaptantervben ott vannak a célok, a tartalmak, a kompetenciák – azoknak a sokfélesége, illetve hogy az egyes évfolyamok végén mi az, amit elvárunk a gyerekektől, és hogy mindezt hogyan kell megvalósítani.
Egy nagyon erős kultúraváltást él át a világ, ebben benne van az is, hogy az úgynevezett Gutenberg-galaxisról áttértünk a Neumann-univerzumra. A mi iskoláink ezt nem annyira vették észre, így a tudásátadás is elavult.
Nemcsak új tananyagok, új tanítási módszerek szükségesek, hanem a pedagógusképzést is meg kell újítani.
Ez nem lesz egyszerű, hiszen tanáraink mára belefáradtak a reformokba. Persze mindezt nem a NAT-tal lehet megoldani, a NAT nem mindenható. A tanárképzés fejlesztésében is össze kellene hozni egy olyan csapatot, amely ezt végiggondolja.
A jelenlegi NAT bevezetésekor a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amit akkor vezetett, figyelmeztetett, de hiába, pedig ők jelezték, hogy az nem korszerű, több idő kellene az olvasás-szövegértés megalapozására, fejlesztésre, felzárkóztatásra. A miniszteri biztos szerint rengeteg mérés is jelzi, hogy gond van.
Lehet azt mondani, hogy nekünk, magyaroknak nem jó a PISA, de a trendeket mégis jelzi. Ha azokhoz az országokhoz képest, amelyekkel hasonló helyzetből indultunk, ma rosszabbul teljesítenek a gyerekeink, jól kivehető, hogy valami nincs rendben.
A NAT újragondolását nemzetközi szakértők, tanácsadók is segítik. Noha a szövegszerű javaslat csak 2018 tavaszán kerül szakmai konferenciák elé, már most sokan elégedetlenek, ami nehézzé teszi, de nem lehetetleníti el a munkát.
Tudni kell, hogy nem lehet mindenben szakmai egyetértés, nem borulhat mindenki egymás nyakába, bár jó lenne. De abban meg kellene egyeznünk, hogy mindenki a maga szintjén tevékenykedjen.
(…) Most újból olyan kivételes történelmi pillanat van, hogy ezzel, s ilyen átfogóan lehet foglalkozni. Jó lenne már túllendülni a tavasz óta kritizált, januárban összeállított, előkészítésnek szánt dokumentumon. Szeptemberre felállt egy teljesen új csapat. Semmi nem lesz titkos, de a jelen szakaszban még nem lehet nyilvános, mert csak visszavetné a munkánkat. Mi jövőt szeretnénk építeni. Nem kellene már most ennek kudarcát jósolni.
Csépe Valéria azt mondja, a kormány nem adta le megrendelésként, hogy az új NAT fő feladatként írja elő a jó magyarok, jó keresztények nevelését. A keresztény szellemiségnek szerinte azokban az iskolákban kell megjelennie, amelyek az egyházhoz tartoznak, de mivel Magyarország történelmileg a keresztény-zsidó kultúrához tartozik, örömmel venné, ha az uniós országokhoz hasonlóan, a világvallásokról tanulnának a gyerekek.
Sokkal toleránsabbak lennének, ha értenék, hogy más vallások, más kultúrák milyenek. Ehhez hozzátartozik az etikus magatartás, a morális fejlődés elősegítése is. Ezeket különböző tantárgyakba is be lehet építeni, sőt, valójában minden területen meg tudna jelenni.
A professzor asszony tartható céldátumnak nevezi az új NAT bevezetésére 2019 szeptemberét, de úgy látja, ez nemcsak szakmai, hanem etikai kérdés is, ráadásul komolyan befolyásolja a munkájukat, hogy nyolc vagy kilenc évfolyamos képzés lesz-e. Szerinte túl sok tényezőn egyszerre nem lenne szabad változtatni.
A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie. Látni kellene, hogy az intézmények be tudnak-e fogadni ennyi osztályt, van-e elég pedagógus, megfelelő feltételrendszer, s mindez ütközne-e a magyar oktatás hagyományaival. Ha minderre tudjuk a választ, akkor még mindig meg kell nézni, hogy a jelenlegi rendszerben meglévő potenciált, tehát az iskolán belüli és kívüli tanulás minden lehetőségét teljesen kihasználtuk-e. A finanszírozást és az infrastruktúrát is végig kell elemezni.
Egy ilyen horderejű lépéshez a döntéshozónak széleskörű elemzésre kellene támaszkodnia – teszi hozzá.
