Belföld
Budapest, 2017. május 1.
Botka László, Szeged polgármestere, az MSZP miniszterelnök-jelöltje beszédet mond pártja majálisán a Városligetben 2017. május 1-jén.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Botka László vs. Molnár Zsolt: fájdalmas árnyékbokszmeccs

24.hu
24.hu

2017. 07. 31. 15:39

Korábban a témában:

Kétséges, hogy van-e olyan választópolgár Magyarországon, aki nem tagja az MSZP-nek, de tudja, mit és miért üzenget egymásnak a nyilvánosságban Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Molnár Zsolt, a párt erős embere, a hírek szerint de facto budapesti elnöke.

Botka leárulózta Molnár Zsoltot, de mivel állítása mellé tényeket nem rendelt, így legfeljebb bennfentesek tudhatják, miről is van szó. Ha igaz a kollaborációt nem bizonyító sajtógyűjtés, akkor azért van bajban Botka, ha meg nem igaz, akkor azért.

A kollaborációs sejtetések alapján könnyedén megállapítható lenne, hogy ez a probléma rendszerszintű az MSZP-ben. Már csak azért is, mert beszélhetünk még Zuglóról, az óvoda-felújítási „túlárazós” projektről a XV. kerületben (így a Móricz Eszter-ügyről), az Együtt által feltárt nyíregyházi „együttműködésről”, a dunaújvárosi időközin felmelegített kvázi szocialista dohánykoncesszió-győzelmekről. A sor folytatható lenne.  Mindez azt mutatja, hogy Botka ambíciója pártja megtisztítására évek óta stabil – és évtizedekre visszatekintő – formális, de leginkább informális hálózatok felszakítását jelentené.

Budapest, 2017. február 15.
Molnár Zsolt országgyűlési képviselő érkezik az MSZP évadnyitó frakcióülésére, az Országgyűlés Irodaházában 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Fotó: MTI / Soós Lajos

Ehhez Botka Lászlónak jelenleg sem a hátországa, sem az integritása nincs meg a pártban.

Ráadásul ahogyan ezt az ügyet kezelni kívánja (a nyilvánosságban tények ismertetése nélkül üzen elsősorban Molnárnak és a belső ellenzéknek), azzal legfeljebb az MSZP integritását csökkenti, illetve a pártról folyó apokaliptikus beszédet erősíti. Ha igaz az, amit Botka sejtet, hogy „az árulók” akadályozzák a munkájában, akkor sem látszik a megoldás, mert Botka jelenlegi erejét látva kétséges, hogy ezt a rendszerszintű problémát kezelni tudná, mivel nem uralja jelenleg a pártot. (Vigyázó szemünket Gyurcsány Ferenc korábbi hasonló kezdeményezéseire vessük. Gyurcsány idején egységesebb volt a párt, de ő sem tudta megtörni a pártpénztárnokok uralmát.)

Ha nem lesz ténylegesen bizonyítható Botka állítása – Molnár Zsolt különösebb megerőltetés nélkül reagált Szeged polgármesterének tételmondataira, közölte azt is, hogy szerinte kívülről irányítják az MSZP-t –, akkor esélyes, hogy a kampány kezdetéig elhúzódó, még a politikát szorosan követők számára is nehezen értelmezhető árnyékbokszmeccs zajlik majd. Ez így az MSZP támogatottságának nem tesz jót, így ezzel a harccal Botka László közvetve magát is gyengítheti. (E helyütt szóltunk már több alkalommal Botka nem-kampányáról, eddigi sikertelenségének magyarázatairól, a 168 órás interjúban tett állításai valószínűleg ezeket kívánják megmagyarázni.)

Munkáját ráadásul Botka pontosan ott folytatja, ahol abbahagyta, pontosabban kezdte, a potenciális szövetségesek szimbolikus megsértésével: a kis pártok szerinte csak játszadoznak, ötletelgetnek,

sőt boldogok, hogy húszezer ember nézte a Facebook-oldalukon a sajtótájékoztatójukat, mások meg saját pártjukat sem tudják irányítani, pillanatnyi érdekeik szerint változtatják az álláspontjukat.

Érthetetlen, hogy Botka miért támadva és infantilizálva próbálja 2017 nyarának közepéig sikertelennek tekinthető stratégiájának megnyerni az 5 százalék alatti pártokat. Azokat, amelyeknek nem (csak) Botkával és programjával, hanem pártjával is gondjuk van. (Szigetvári Viktor továbbmegy: eleve az MSZP listájának megverését vizionálja tekintet nélkül Botkára). Nyilván a küszöb alatti és/vagy mérhetőségre gyúró pártok vezetői is láthatják, hogy Botkának pártja megtisztításához egyelőre nincs meg az ereje.

A Magyar Idők szerint – helyesebben az MSZP-ből a Fidesz Időknek eljuttatott szivárogtatások alapján – az MSZP-ben pártszavazás készülhet a szövetségi politikáról. Pártszavazás az MSZP-nek rövid távon még sok nyugalmat nem hozott, éppen 6 éve nyáron volt rá példa az akkor még platformszerűen működő Demokratikus Koalíciónak köszönhetően. A tét nem kisebb: akkor az Gyurcsány utolsó kísérlete volt a párt átvételére, jelen esetben a szövetségi politikáról dönthetnek az érintettek. Ebben Molnár és Botka pozíciója tisztázott, valószínűleg az MSZP-n belül két – nem tudni mekkora erejű – véleményt jelenítenek meg.

Debrecen, 2017. április 27.
Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje a párt utcafórumán a debreceni Kossuth téren 2017. április 27-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Kívülről nem lehet megmondani – valószínűleg bentről sem –, hogy ki nyerheti meg a stratégiai, MSZP-ért folytatott küzdelmet, ami most a Botka–Molnár-vitában mutatkozik meg.

Botka eddigi kampánya eredmény nélküli, szemben az állításával nem ott tart, ahol indulásakor tervezte.

Más kérdés, hogy talán nem is egy félév alapján kellene ezt megítélni. (Itt csak a Botka saját maga jelölte határidőinek a tükrében tettük ezt meg.)

Annyi biztos: vagy a pártmegtisztítás terén kell bizonyítékokkal eredményt produkálnia, vagy a szövetségi politikában kell javítania. Lehetetlen megmondani, melyik bizonyul nehezebbnek, és könnyen előfordulhat, hogy az írás címe ellenére Botka és Molnár végül együtt megy neki a 2018-as választásnak.

Egy biztos: az MSZP rosszabb állapotban van, mint négy éve.

Mesterházy Attila pártelnökként Horn Gyula óta nem látott szervezettséget hozott, uralta pártját és az MSZP 2014-es választásokkal kapcsolatos kérdései közül 2013 nyarára párat már lezárt. Az MSZP mostani vitáival 2017 nyarán leginkább kinyitja a vitákat, sőt újakat teremt.

Az MSZP-nek mentségére legyen mondva – ha ebben a mentségben bármi elismerendő van –, hogy a párt mellett csak a DK, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum, a Liberálisok, a Gémesi György- és a Bokros Lajos Baráti Társaságok küzdenek hasonló stratégiai és szervezeti kihívásokkal.

Ahogyan a pesti politikus fogalmaz: „hát így”.

Böcskei Balázs politikai elemző     

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Prága, 2017. október 20.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke egy szavazóhelyiségbe érkezik Prágában, a kétnapos képviselőházi választások első napján, 2017. október 20-án. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.