Belföld
Budapest, 2015. augusztus 27.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az új Solaris-Skoda trolibuszok sajtóbemutatóján a BKV X. kerületi  Zách utcai trolibuszgarázsában 2015. augusztus 27-én. Napokon belül megkezdődik a 36 új trolibusz tesztüzeme Budapesten, amelyek „önjáróak”, akár négy kilométert is meg tudnak tenni behúzott áramszedővel. Az alacsonypadlós járművek közül a csuklós trolikon 104, a szóló járműveken 64 ember utazhat egyszerre.
MTI Fotó: Marjai János

Dagad a BKK-botrány: Dabóczi fővárosi beleegyezés nélkül dönthetett

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 07. 28. 15:10

Korábban a témában:

Tarlós István főpolgármester vizsgálatot rendelt el a BKK és a T-Systems közötti üzletkötés ügyében. Azt viszont előre rögzítette: esze ágában sincs kezdeményezni a BKK-vezér, Dabóczi Kálmán felmentését az e-bérletrendszer körüli botrányok miatt. Azt mondta:

Nem fogom bizonyos körök nyomásának hatására meneszteni őt, az a gyengeség jele lenne részemről.

A vezetői bizalom ellenére az online jegyrendszer megvásárlására vonatkozó – az utóbbi napokban előkerült – dokumentumok és az előzmények arra engednek következtetni, hogy Dabóczi Kálmán döntései éppúgy hozzájárulhattak ahhoz, hogy a BKV járművein július 13-án 16 óra 15 perckor egy biztonsági szempontból gyenge szoftvert helyeztek üzembe, mint a Tarlós által kizárólagos felelősnek kikiáltott fejlesztő cég, a T-Systems Magyarország ténykedése.

Regisztrált a BKK e-jegy rendszerében? Hozzáférhettek az adataihoz!
Több mint háromezer ember adatai kerültek a birtokunkba: nevek, e-mail címek, személyiigazolvány-számok. Elsőre úgy tűnik, a BKK új online jegyértékesítési rendszeréből szerezhették meg őket. Szakemberek szerint ha valósak az adatok, akkor több súlyos biztonsági hibát is elkövettek a fejlesztők.

Fedezet nem volt, az unióval fizettették

A helyzet megértéséhez érdemes néhány évet visszaugrani az időben: 2013-ban az akkor még Vitézy Dávid vezetése alatt álló BKK-nál döntötték el, hogy egy modern jegykiadóautomata-rendszert építenek ki, ami nagyban javíthatja az utazóközönség komfortérzetét a fővárosi tömegközlekedési eszközökön. A hivatalos papírokban csak TVM-nek (Ticket Vendig Machine) nevezett automatákra azonban a milliárdos tartozásokat görgető cégnél nem volt forrás.

A megoldás az lett, hogy a főváros uniós pénzt, csaknem 6 milliárd forintos, a közlekedési operatív programból finanszírozott támogatást vett fel, és – megosztva – ebből finanszírozta a beruházást.

Ennek fényében érthetővé válik, hogy a főpolgármester csütörtökön miért állította azt, hogy nem a BKK volt a finanszírozója a projektnek, hiszen a fedezet az általa vezetett fővárosi önkormányzat zsebében volt.

A BKK-nak mindent jóvá kellett hagyatni a fővárossal

A főváros és a BKK a TVM-projekt megvalósítására egy általánosabb címmel ellátott Fejlesztési megállapodást kötött egymással. Miután ez megtörtént, a közlekedési központ 2014-ben és 2015-ben két részletben közbeszerzést írt ki a TVM-ek beszerzésére és üzembe állítására.

Mindkét tenderen a T-Systems Magyarország győzött, így az elmúlt években egy összesen 8 milliárdos üzlet kötötte a BKK-hoz.

A jegyautomaták beszerzésében azonban a BKK továbbra is csak „bonyolító” tényező maradt.

A fejlesztési megállapodásnak köszönhetően a Fővárosi Közgyűlés az elmúlt négy évben is rajta tartotta a kezét az ügyön, ebben az időszakban összesen hatszor módosították az alapdokumentumot: ötször a közgyűlés, legutoljára május 23-án a fővárosi önkormányzat tulajdonosi gazdasági bizottsága.

Ennek fényében elég furcsa, hogy Tarlós főpolgármester semmit sem tudott a TVM-ekre kiírt többéves közbeszerzésbe utólag beleillesztett – éves szinten negyedmilliárdos pluszköltséggel járó – online jegyértékesítő szoftverről, hiszen korábban az ügyek eldöntéséhez a fővárosi önkormányzat engedélye kellett.

A 24.hu által összegyűjtött dokumentumok szerint máskor 100 ezer forintos tétel miatt, sőt helyszínváltoztatáshoz is Tarlósék engedélyét kellett kérni. Mi több, alig néhány nappal a bérletrendszer hirtelen megvásárlása előtt tíz darab, a tervezetteken felüli jegyautomata beszerzéséről és hálózatba illesztéséről is a főváros döntött.

Csak szándék volt, de az hirtelen valósággá lett

Az évek alatt keletkezett, egymásra épülő dokumentumok áttekintése után viszonylag pontosan rekonstruálható az is, hogy a T-Systems szoftvere hogyan került a BKK-hoz. Ezt a projektszerződéshez kapcsolódó módosítások részletesen elmesélik. Az automaták ügyében kialakult gyümölcsöző együttműködésre alapozva 2016 karácsonyán egy külön megállapodás is létre jött a két cég között. Ez volt az úgynevezett Műszaki Fejlesztési Szándéknyilatkozat, amelyben a BKK támogatásáról biztosította a T-Systems Magyarországot, hogy a jegyeladással kapcsolatban nyugodtan kezdjen további fejlesztésekbe. A BKK ugyanakkor kikötötte, hogy a szándéknyilatkozat nem egy jogi kötelezettséggel járó megrendelés. Ha az informatikai cég előáll valamivel, és az megfelel az elvárásoknak, akkor kötnek majd egy hivatalos megrendelésről szóló megállapodást, és akkor teremtik majd meg a fejlesztés megvásárlásához a fedezetet.

Ez alapján biztosra vehető, hogy az online bérlet szoftverének kifejlesztéséhez a T-Systems saját maga állt neki, és a vizes világbajnokság előtt toppant be vele a BKK-hoz.

A jelek szerint azonban ekkor Dabóczi BKK-vezér nem fordult Tarlósékhoz, hanem a fővárosi önkormányzat felhatalmazása, fedezet és biztosítási audit nélkül ugrott bele az üzletbe.

Ő is éppen a vizes világbajnokság miatt tartotta jó ötletnek, hogy egy ilyen fejlesztéssel domborítson a vállalat. A megkötött szerződés kifejezetten a világbajnoksággal indokolja a beszerzés szükségességét. A BKK 13 ezer résztvevőt és az eseményre százezres nagyságrendben érkező turistaáradatot várt, és ezért azt gondolta:

a fővárosi közösségi közlekedés közlekedésszervezője köteles arról gondoskodni, hogy ezek a döntően külföldi személyek a FINA Világbajnokság időtartama alatt a közösségi közlekedés szolgáltatásait úgy tudják használni, hogy a Díjtermékeket a lehető legszélesebb körben, a nemzetközileg megszokott és bevett értékesítési csatornák mindegyikén meg tudják vásárolni.

A nemzetközi kényelmi sztenderdek nem jöttek be, helyette a magyar és a külföldi jegyvásárlók adatai kerültek veszélybe.

Teljes egészében átvették, fizetni kell

Baj van a főpolgármester pénzügyi érvelésével is, amelyben azzal igyekezett csökkenteni az ügy súlyát, hogy egyelőre nincs anyagi veszteség, mert senki sem fizetett még a T-Systemsnek. Ez azonban csak idő kérdése, hiszen Dabóczi Kálmán a szoftver üzembe helyezésének napján szabályszerűen aláírta az immár jogi kötelezettséget jelentő szerződést, a T-Systems pedig leszállította a szoftvert és a jegyek ellenőrzésére szolgáló eszközöket.

A probléma az volt, hogy Dabóczi az aláírt papírok tanúsága szerint nem kért független auditot a rendszer működőképességéről és biztonságáról, hanem megelégedett a szállító állításaival.

Megkérdeztük a BKK-t, miért nem fordult Dabóczi Kálmán, illetve a BKK az e-jegy rendszerről szóló szerződés aláírása előtt a Fővárosi Közgyűléshez jóváhagyásért, miközben korábban több módosítás alkalmával is megtette ezt, továbbá azt is, kért-e, és ha nem, miért nem, független auditot az e-jegyrendszerről a működésbe lépése előtt a BKK. Kérdéseinkre a cég azt válaszolta: „A BKK online értékesítési rendszerének bevezetése alatt kialakult helyzet tisztázására Tarlós István főpolgármester átfogó vizsgálatot rendelt el. A témával kapcsolatban a vizsgálat lezárásáig nem tudunk információt adni.”

A történetben az is furcsa, hogy az immár bűnbánó T-Systems bejelentette, hogy „saját költségen” új szoftvert fejleszt. Ha ugyanis elismerik, hogy nem tudták időre (július 13.) leszállítani a működőképes terméket, akkor a rájuk is jogi kötelezettségeket rovó aláírt szerződés szerint kötbért kell fizetniük. A szerződés szerint, amennyiben a T-Systems késik a teljesítéssel, akkor naponta 50 ezer forint kötbért köteles fizetni a BKK számára, ha nem sikerül a rendszert augusztus 10-ig elindítani, akkor további 5 millió forint megfizetését követően a BKK elállhat a szerződéstől.

Külön érdekesség, hogy a szerződés a Lázár János vezette Miniszterelnökséget is belekeveri az ügybe: „A Megrendelő fenntartja magának a jogot arra, hogy a módosítást utólagos szabályossági vizsgálatra megküldje a Miniszterelnökség Közbeszerzés-felügyeleti Főosztálya részére. Erre az utólagos szabályossági vizsgálatra azért lehet szükség, mert a Fő Projektszerződés részét képező Vállalkozási Szerződés finanszírozására a Megrendelő Európai Uniós támogatási forrást vett igénybe.”

A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, hogy a botrány után kértek-e tőlük szabályossági vizsgálatot, de a tárca szerint csak akkor lenne szerepe, ha a nyertes cég kiválasztása körül vita alakulna ki.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.