Budapest, 2017. július 18.
Utas a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elektronikus bérletét használja Budapesten, a Deák téri metrómegállóban 2017. július 18-án. A napokban elindította a BKK az online jegy- és bérletvásárlási felületet, amelyre a vásárlóknak minden nap be kell majd lépniük. Először teljes árú és tanuló, félhavi és havi Budapest-bérletek, 24, 72 órás és hetijegy vásárlására lesz lehetőség.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Belföld

Verseny nélkül akart nagyot dobni az elfuserált e-bérlettel a BKK

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 07. 24. 11:20

Korábban a témában:

Hatalmas pénzeket költ korábbi tenderek alapján a T-Systems Magyarországnál a Budapesti Közlekedési Központ, annak azonban nincs nyoma a közbeszerzési nyilvántartásban, hogy az online bérletvásárlási rendszer kialakítására közbeszerzésen nyert volna megrendelést a Magyar Telekom leányvállalata.

Forrásaink szerint a BKK vezetése a vizes világbajnokságra akart nagyot domborítani, hogy némileg feledtesse a régóta akadozó nagyberuházásokat. Az online bérlet ötlete azonban későn kaphatott zöld jelzést, ezért meg kellett kerülni a beszerzési szabályokat, hogy gyorsított tempóban le tudják zavarni a megrendelés jogi formalitásait.

Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes korábban ugyan tagadta, hogy összefüggés lenne a vizes vb indulása és az e-bérletek láthatóan sürgős, minden ellenőrzést mellőző bevezetése között. Állítólag csak az őszi bérletvásárlási rohamra akart időben felkészülni a vállalat, a rövid határidő azonban a végtermék minőségén látszott meg a legjobban.

Úgy tudjuk, a T-Systems mindössze másfél-két hónap alatt dobta össze rendszert, amelyről aztán rögtön az indulás után kiderült, hogy rengeteg biztonsági hibát tartalmaz,

és közülük csak egy az a 18 éves, azóta bűncselekménnyel meggyanúsított hekker által megtalált rés, amely lehetővé tette, hogy akár 50 forintért hozzá lehet jutni a 10 ezer forintos bérlethez.

Dabóczi Kálmán BKK-vezér és a fejlesztő cég több vezetője egy múlt heti sajtótájékoztatón – ahol még teljes mellszélességgel védték a megbukott rendszert – azt állította, hogy a közlekedési vállalat havidíjas előfizetéses szolgáltatásként könyvelte le a beszerzést, és mintegy 22-25 millió forintot fizet havonta a T-Systems-nek.

Budapest, 2015. november 6.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója beszél az első hosszú CAF-villamos bemutatóján a Száva kocsiszínben, Budapesten, a IX. kerületi Üllői úton 2015. november 6-án. Várhatóan jövő tavasztól közlekednek majd Budapesten az 1-es villamos vonalán az 56 méteres CAF-szerelvények, amelyeknek a vezetését szimulátoron gyakorolják a villamosvezetők.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Dabóczi Kálmán
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ám a nagyjából negyedmilliárd forintos éves bevétellel járó üzlethez a cégnek nem kellett senkivel versenyeznie, és nyertes pályázatot sem kellett letennie az asztalra, mert a BKK nem hirdetett közbeszerzést, hanem egyszerűen utólag beleillesztette az online bérletrendszer fejlesztésére vonatkozó részt egy régebbi nagy összegű – a jegyautomatákról szóló – szerződésbe.

A BBK 2014-ben, majd 2015-ben is kiírt tendereket utcai jegykiadó automaták beszerzésére és üzemeltetésére. Mindkettőt a T-Systems nyerte. A két üzlettel összesen 8 milliárd forint bevételhez jutott a cég.

Bár tagadta, hogy a FINA vizes világbajnokság volt a fő motiváció az online bérletrendszer gyorsított beindítására, tény, hogy a BKK igyekezett bekapcsolódni a rendezvény körüli felhajtásba. Az e-bérletrendszer beindításával egyidőben jelentették be, hogy a vb ideje alatt a cég a MÁV-Starttal közös jegyeket hoz forgalomba, amelyek kedvezményes utazási lehetőséget biztosítanak a rendezvény helyszíneire. A BKK a kibocsátott új jegyeket a BKK Online Shop felületén árusítja. Mint ahogyan arra is a vizes vb-ig kellett várni, hogy a Belvárost közvetlen buszjárat kösse össze a Liszt Ferenc-repülőtérrel.

Információink szerint tehát ezt, az egyébként a papír alapú jegyet favorizáló megállapodást egészítették ki nemrégiben a nyomtatott papírbérletet kiküszöbölő rendszer kifejlesztésére vonatkozó módosítással. A módosítás szövegét azonban még nem hozták nyilvánosságra, ahogy a BKK és a T-Systems szerződést sem. A szerződést már a múlt héten kértük a közlekedési vállalattól, de nem kaptuk meg.

A közbeszerzési törvény alaposan körülhatárolja, milyen esetekben lehet a szerződést utólag módosítani, bővíteni. A törvény rendelkezései alapján minimum vitás, hogy egy jegyautomata-vásárlás esetén lehet-e egy teljesen más profilú beszerzést utólag beilleszteni a szerződésbe. Az ajánlatkérő emellett a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított 15 munkanapon belül köteles közzétenni a módosítás tartalmát összefoglaló hirdetményt.

A T-Systems egyébként az állami szektor nagy beszállítója. Az elmúlt hónapokban a BKK mellett a többi között a Belügyminisztérium, az Információs Hivatal, az ORFK, a Magyar Nemzeti Bank és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kötött megállapodást a céggel különféle informatikai beszerzésekre.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.