Ismét bíróság elé állt társaival a vád szerint pályázati pénzek lenyúlására készülő Mengyi Roland. Ugyan azt már szerdán jelezte, hogy nem tesz vallomást, viszont úgy döntött, a kérdésekre válaszol. A tárgyalás 9-kor kezdődött, de a fideszes képviselő csak délben került sorra, vádlott társa, a pályázati tanácsadó -B. Szilvia ugyanis hosszasan ecsetelte, ő miért is ártatlan.
Kezdésként az ügyész meglepő módon kifogásolta, amennyiben Mengyi nem tesz vallomást, akkor hogyan válaszolhat kérdésekre. Ugyanis a ügyész szerint ez tulajdonképpen vallomás. A bíró és a vádlott nem osztotta ezt az álláspontot.
A nyomozati iratok szerint Mengyi azt kérte “jobb kezétől”, a pályázat írásával megbízott B. Szilviától, hogy a vállalkozói nyereség felét neki adják. A nő ezt vallotta korábban. Most a bíró szembesítette őket. B szilvia megerősítette ezt, de Mengyi szerint ez nem igaz. Ő csak azt kérte, hogy helyi vállalkozók részesedjenek a projektből.
Mint ismert, a vádlottak – szám szerint hét – 2015 tavaszán döntötték el, hogy elérik: szociális szövetkezeteknek európai uniós forrásból származó pályázatot írjanak ki, hogy aztán az elnyert összeget megszerezzék – maguknak. A vád szerint Mengyi részesedés fejében vállalta a közreműködést, emiatt többször egyeztettek. Voldemort az egyik találkozón közölte a többiekkel: 5 millió forintot kell fizetniük a döntéshozónak ahhoz, hogy hivatalos útra terelődjön a pályázat, míg további 5 millió forintot a kiírásáért. Az érintettek összegyűjtötték az első részletként kért pénzt, és az összeget eljuttatták Mengyi Roland barátjának. A vád szerint az elnyert pénzből csak annyit akartak a tényleges célra fordítani, ami ahhoz kell, hogy ne bukjanak le, azaz némi látszatmunkánál nem történt volna több. 500 milliót szereztek volna, de nem sikerült. A pályázatokat – a befogadási feltételek nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították.
Mengyi társairól eddig nem lehetett túl sokat tudni,de az első, szerdai tárgyalási napon mindegyikük szerepéről szó esett. Dióhéjban:
E. Zsoltnak és B. Tibornak – az első- és másodrendű vádlottnak – volt egy szociális szövetkezetből álló hálózata, és pályázni akartak a működtetésére.
K. Péter az ismerősük, egyben Mengyi barátja, ő volt a kapcsolattartójuk, és most harmadrendű vádlott.
F. Márta választotta ki azokat a szociális szövetkezeteket, amelyek részt vehettek a pályázaton. Ő a negyedik a vádlottak sorában.
Az ötödrendű vádlott B. Szilvia volt a pályázati tanácsadó, pályázatíró, segített az egész terv kidolgozásában.
Mengyi Roland vállalta magára – ahogy azt eddig is tudni lehetett – a közreműködő szerepét. Ez a hatodik “helyre” volt elég.
És végül a hetedrendű vádlott volt az, aki elkészítette mind a tíz szövetkezet teljesen megegyező költségvetését a pályázatra.
