Röszke, 2015. szeptember 15.
Katonák és rendőrök három elfogott illegális bevándorlót őriznek a biztonsági határzár mellett a szerb-magyar határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én. Szeptember 15-én hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Belföld

Gyűlnek a bizonyítékok a menekültverő rendőrök ellen

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 03. 08. 16:30

Civilek szerint a határon rendőrök verik a menedékkérőket. Beszéltünk a Belgrádban, a menekültek között járt svéd újságíróval is, akinek már az is bizarr, hogy megbízható, semleges nemzetközi szervezeteket démonizálnak Orbánék. Konkrét bizonyítékokat nehéz szerezni, az Amnesty International szerint az erőszak az elmúlt hónapokban harapózott el.
Korábban a témában:

Soros György. Mindig Soros György. Ezúttal is az amerikai milliárdos mozgatja a szálakat. Valami ilyesmit közölt a magyar kormány azután, hogy a svéd Aftonbladet és a brit Independent is cikkben foglalkozott azzal, amit nemzetközi szervezetek hosszú hónapok óta állítanak. Azaz hogy a fáradt és a kormányzati gyűlöletkampány által felheccelt, határvédő rendőri erők több menekültet és bevándorlót bántalmaztak a szerb határszakaszon.

Az ENSZ tavalyi jelentése után most a háborús zónákban tevékenykedő Orvosok Határok Nélkül szervezet is beleállt az ügybe, megkapva a magyar kormány által már rutinszerűen osztott Soros-billogot. A Belügyminisztérium annyit azért hozzátett ehhez, hogy ha egy menekült bántalmazásról tesz említést, az ügye egyből megy az ügyészségre.

Azt írták, nyolc ilyen eset volt, ebből hatnál nem bizonyította senki, hogy bárki kezet emelt volna a migránsokra. Az tény, hogy maradt két eset, ahol ezek szerint igen.

A részletekről megkérdeztük az ügyészséget is, ha válaszolnak, meg fogjuk írni.

A BM érve volt még, hogy a Frontex, az EU határellenőrző szerve is küldött egy többnemzetiségű, tisztekből álló különítményt a határra, ők pedig nem tapasztaltak rendőri brutalitást. A rendőrkutyák harapásairól szóló állításokat azzal söpörték le, hogy szájkosár van az ebeken. Kiemelték még azt is, hogy az Aftonbladet elismerte, nem tudják ellenőrizni a menekültek beszámolóinak valóságtartalmát.

A kormánynak van hangja, a menekülteknek nincs

Megkerestük mindezért Staffan Lindberget, a cikk svéd szerzőjét, aki maga járt Belgrádban és beszélt a bántalmazott menekültekkel, és a minisztérium közleménye név szerint is megemlítette. (Érdekesség, hogy a stockholmi magyar nagykövetség puhítva adta ki a belügyi közleményt Lindberg szerint, a többi között az ő ostorozását is kihagyták a szövegből, amire a nagykövet nem adott magyarázatot. Lindberg azóta véleménycikkben védte meg újságírói módszereit, forrásait, valamint megemlítette, hogy sötét kor jár a magyar nyilvánosságra.)

Lindberg elmondta, lehet kritizálni a jogvédőket, de náluk Svédországban ez azért furcsa, mert úgy vannak elkönyvelve mint semleges szervezetek, amelyek nem politizálnak. Számukra az Amnesty International, a Human Rights Watch vagy épp az Orvosok Határok Nélkül olyan csoportok, amelyek épp ezért hitelesnek számítanak.

Az újságíró örült, hogy a magyar kormány reagált az elhangzott vádakra, de meglepte a válasz tartalma. Mindenesetre ismét elismerte, hogy a menekültek rendőrök általi megverését nem tudják kétségkívül bizonyítani.

A sértettek beszámolóira és az orvosok által elmondottakra kell hagyatkozniuk. Ők mondták, hogy sok sérülést gumibot és kutyaharapás okozott, tehát nem valószínű, hogy migránsok egymás közti verekedésének következményei.Érdekes az is, mennyire más a skandináv sajtó felfogása a saját szerepéről: miközben a magyar kormány szerint már azért is elfogultak, mert bemutatják a menekültek és bevándorlók panaszait, Lindberg szerint alap, hogy helyt adnak az ő történeteiknek, hangot adnak nekik, miközben persze a másik – sokkal erősebb – felet is megszólaltatják.

Hogy miért nem lehetséges a rendőri bántalmazások bizonyítása újságírói eszközökkel?

Lindberg elmesélte, hogy anno voltak éjszaka járőrözni az ásotthalmi polgárőrökkel, és maguk tapasztalták, a tanyasi éjsötétben mennyire nem látni semmit. Hogyan lehetne akkor észlelni, ha valahol a bozótosban egy rendőr tarkón vág egy, a tranzitzóna felé épp visszakísérendő “illegális migránst”?

Bizonyíték kell? Hát itt van néhány

Beszéltünk az Amnesty International jogvédő szervezet hazai emberi jogi szakértőjével, Demeter Áronnal is, aki hasonlóan nyilatkozott Lindberghez: vannak fotók és beszámolók ugyan a határról visszatérő menekültek sérüléseiről, hányattatásairól, de konkrét bizonyítékot arra nem tudtak szerezni, hogy a magyar rendőrök ütlegelnék őket.

Az Amnesty azt szeretné csupán, ha kivizsgálnák ezeket az eseteket.

Demeter szerint ilyen esetből több száz lehet, csak tavaly nyáron körülbelül százat küldött az ENSZ a magyar kormánynak (pedig az ENSZ-et nem Soros György irányítja). A kormány hétfői válasza pedig az volt, hogy nyolc esetben indult vizsgálat, és hatban nem találtak visszaélésre utaló jeleket.

Demeter mondott egy párhuzamot is: szerinte olyan a helyzet, mint a bántalmazott nők esetében. Nem várható el tőlük, hogy felvételeket készítsenek aközben, amikor épp veri őket a férjük.

Megkértük az Amnestyt, ha már a kormány folyton bizonyítékokat követel, küldjenek párat. Elsőként kaptunk egy videót, amin arról számolnak be menekültek és egy segítő civil, hogyan verik a magyar rendőrök őket. A furcsaság, hogy az egyik megszólaló szerint az utóbbi hónapokban vált gyakorivá a rendőri erőszak, sőt azt látják, hogy mintha rendszerszinten, szervezetten menne a verés. A videóban egy orvosi látlelet is szerepel.

A Human Rights Watch is kibukott azon, hogy a magyar kormány azzal söpri le a nemzetközi szervezetek (köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának) kritikáit, hogy azok hazugságok. Holott szerintük a terepen napi szinten tapasztalni a rendőrök által megvert emberek látványát és történeteit.

A linkekre kattintva az Orvosok Határok Nélkül egyik szervezetének fotói láthatók a rendőri bántalmazásokról, óvatosan kattintson, némelyik kép felkavaró lehet: fotó1, fotó2, fotó3, fotó4.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.