Businesswoman receive letter envelope at office desk.
Belföld

A korrupció miatt zuhanórepülésben az ország, mi pedig csak nézünk, és nem teszünk semmit

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 01. 25. 13:43

Korábban a témában:

Az átláthatóság hiánya bizalmatlanságot és bizonytalanságérzetet eredményez – mondta Kathrina Ramberg, a Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese a Transparency International Magyarország sajtótájékoztatóján. Az esemény apropója a 2016-os Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) adatainak ismertetése volt, a kedden megjelent jelentésből pedig kiderült, hogy

a magyarországi korrupció úgy nő, mintha nem lenne holnap.

Fotó: Neményi Márton

A Korrupció Érzékelési Index a legismertebb és legszélesebb körben használt mutató a korrupció szintjének érzékeltetésére. 176 országot rangsorol, a gazdaság, a társadalom és az intézményrendszer korrupciós fertőzöttsége alapján méri a közszektor korrupcióját. A CPI 0-tól 100-ig osztályozza az országokat, 0 jelenti a nagyfokú fertőzöttséget, 100 pedig az egyáltalán nem korrupt rendszert, ami természetesen nincs a 176 ország között.

Az élmezőnyben nem volt nagy mozgás az elmúlt években, itt sorakoznak azok a jól működő demokráciák, ahol jól működik a gazdaság, érvényesülnek az emberi jogok, jólét jellemző és szabad a sajtó. Az első helyen 90 ponttal holtversenyben Dánia és Új-Zéland végzett. A mezőny végén kullognak ezzel szemben azok az országok, ahol diktatúra vagy anarchia működik, szegénység jellemző és nincs felelős állami vezető. Az utolsó helyen 10 ponttal Szomália végzett.

Magyarország a középmezőnyben végzett, az ország 48 pontja az 57. helyre volt elég. 

A 2015-ös évhez képest hét helyet esett vissza Magyarország, 2002 óta először szerzett 50 pontnál kevesebbet – ismertette a jelentést Dr. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója.

Így a régióból Szlovákiával és Horvátországgal kerültünk egy szintre, viszont amíg a mi pozíciónk folyamatosan romlik, Románia egyre inkább jön fel. Ha csak az EU-s országokat nézzük, még rosszabb a helyzet, ugyanis az unióban mindössze három korruptabb ország van Magyarországnál: Olaszország, Bulgária és Görögország.

Fotó: Neményi Márton

Nem csak a listán kerülünk egyre hátrébb, az elmúlt 15 évben az ország versenyképessége is zuhanórepülésben van. A versenyképességben 2001-ben még 28., idén már csak 69. helyen állunk. Ennek oka az intézmények részrehajlása, átláthatatlansága és alacsony hatásfoka.

Magyarországon rendszerszerű és több esetben legalizált a korrupció, a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik

– hangsúlyozta Martin.

A korrupció hazánkban már a rendszer jellemzőjévé és felülről vezéreltté vált, közpénzszivattyúk terelik magánzsebekbe az állami pénzeket.

A szabályt erősítő kivétel például az utcai korrupció visszaszorulása – a rendőrségi visszaélések terén ugyanis visszaszorulás tapasztalható. A hálapénzre ugyanez nem mondató el, Martin elmondása szerint kis túlzással össze is dőlne az egészségügyi rendszer, ha a hálapénz megszűnne.

A korrupció hatására Magyarországon bennfentes államkapitalizmus alakult ki, azaz megfigyelhető a kormányközeli oligarchák mesés gazdagodása, példának Martin Mészáros Lőrinc nevét említi. Emiatt a fejlődés is megakad, egy ördögi kör alakul ki, hiszen

  • a korrupció bizonytalan üzleti környezetet teremt,
  • ami miatt romlik az ország versenyképessége,
  • ez egyenlőtlen jövedelem-eloszlást okoz,
  • utóbbi pedig újra korrupcióhoz vezet.

Ligeti Miklós, a Transparency International Hungary jogi vezetője elmondta, a korrupció gyanújával induló eljárások mindössze fele, harmada jut el a bíróságra. Vannak viszont olyan esetek, amik biztosan nem köszönnek vissza a bűnügyi statisztikában. Ilyen például az MNB-sztori, aminek keretében 267 milliárd forint vesztette el közpénzjellegét, ez érzékeltetésképpen Magyarország GDP-jének közel egy százaléka.

Fotó: Neményi Márton

Hasonló mondható el a letelepedési kötvényekről, amiknek köszönhetően ismeretlen hátterű közvetítőcégek 130 milliárd forinttal lettek gazdagabbak.

A magyar adófizetők csak a kamatfizetések miatt 700 millió forintot buktak a letelepedési kötvény programon 2013 júniusa óta

– áll a jelentésben.

A sort a Tao-támogatások zárják, amik keretében Felcsút eddig 10 milliárd forinthoz jutott, mindezt úgy, hogy egy átlagos focicsapat körülbelül négymillió forit Tao.-pénzt tud szerezni. Hogy kik járnak jól, itt sem nyilvános, a támogatók kiléte és a támogatások cégenkénti összege adótitoknak minősül.

Martin József végül elmondta, a CPI-jelentés kapcsán érdemi párbeszéd a kormányzati szervekkel még sosem alakult ki. Hozzáteszi, a magyar társadalom tisztában van azzal, hogy súlyos probléma a korrupció, de a túlnyomó többség szerint hazánkban ez az élet velejárója. Ha valaki korrupciót észlel, csak az esetek 20 százalékában jelenti, ez ugyanaz a szint, mint ami Oroszországban érvényes.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.