45758308 - young parents and their daughter stand beside cardboard boxes outside their home. concept photo illustrating divorce, homelessness, eviction, unemployment, financial, marriage or family issues.
Belföld

Eltévedt apák bolyonganak a jog útvesztőiben a gyereküket keresve

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 10. 26. 07:00

Miközben 90 százalékban az anyáknál helyezik el a gyerekeket a válások során, sok férfi állt össze egy szervezetbe azért küzdve, hogy legyenek az apák is egyenrangúként kezelve a láthatáskor. Szerintük a váltott elhelyezés lenne a legjobb megoldás, na meg a válópereken egy független ügyvéd, aki a gyerek érdekeit képviselné. Már külön ügyvédi iroda is foglalkozik az apák ügyeivel, miközben egy nőjogi aktivista szerint bajos lehet, hogy ez az ügy eltereli a figyelmet a nőket ért erőszakról.
Korábban a témában:

Tíz évvel ezelőtt különváltunk a feleségemtől, azt mondta, nincs már rám szükség

– kezdte a vele készített interjú elején Endre, akivel azért ültünk le beszélgetni, hogy az ő történetén keresztül mutassuk be, a válások és párkapcsolati erőszak egésze nem fekete-fehér, olykor a férfi is lehet szenvedő fél. Endrének nem ez az igazi neve, álnéven vállalta a történetét, ami fokozatosan durvult el. A másik felet, bár szerettük volna, nem tudtuk megkérdezni (hiába kértünk, a kontaktot biztosító Apák az Igazságért Egyesület szerint nem volt mód a volt feleséghez elérhetőséget adniuk, így egyedül a férfi elmondása alapján tudjuk bemutatni a velük történteket), de Endre így emlékszik vissza a kezdetekre:

Mint kiderült, a feleségem nem családot, mindössze gyereket szeretett volna, és ehhez megfelelő donort és vele anyagi biztonságot keresett. Viszonylag rövid ismeretség után kötöttük össze a sorsunkat, ami részéről egy családi támogatás mellett előre eltervezett átverés volt. Már a terhesség ideje alatt elkezdték a provokációt, a leendő anya rendszeresen visszaélt helyzetével és vitát gerjesztve nem fékezte indulatait sem. Több esetben okozott nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket is, miközben azt híresztelte, hogy én bántalmazom. Mit gondol, kinek hittek? Az Egyesületben szinte naponta találkozunk hasonló esetekkel.

Amikor megfogant a gyerek, akkor voltak utoljára együtt szexuálisan. Endre állítása szerint akadtak provokációk a neje családja részéről, apósa zsarolta őt, hogy könnyen “hétvégi apává” válhat, mire Endre közölte, sosem fog lemondani a gyerekről. Ezután a veréssel fenyegetések, a rendőrök kihívása, a bántalmazással és pedofíliával való megvádolás is bevett eszközzé vált, míg végül nagy csinnadrattával kitették a szűrét az utcára. Miközben az átlag feletti tartásdíjat azonnal követelni kezdte az anya.

Endre hiába kezdeményezett párbeszédet, egyszer csak jött a levél a bíróságról, hogy kezdődik a bontóper (köznéven válóper). Egyezségek ugyan születtek az évek alatt, de Endre szerint a feleség ezeket nem tartotta be, emiatt ő egyre kevesebbet látta a gyereküket.

A gyámhivatal közben csak ült a dolgon, a 30 napos határidőn túl se hoztak döntést a több tucat elmaradt kapcsolattartás végrehajtásáról.

Két év, számos panasz és több gyámhivatal kijelölése után viszont igen, ahol a kapcsolatkorlátozó szülőt elmarasztalták. Azóta több bírságot is kiszabtak Endre feleségére, ezért a férfi kéthetente hétvégén már találkozhat a gyerekével, de a felesége – a férfi állítása szerint – a jogerős bírságok után is kétszer elmulasztotta ezt az alkalmat.

Az apa szerint az egyetlen bűne, hogy nem törődik bele abba, hogy bankautomatának nézzék, miközben nem engedik gyermekével a havi négy napot sem békében együtt tölteni.

Ráadásul a jogszabályok szerint a mulasztások miatt indulhat büntetőeljárás, de ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a másik fél pótolja a láthatás mulasztásait, akkor megszüntetik azt. Addig meg eltelhet több év is.

Endre – és saját bevallása szerint a gyermek is – egyre kilátástalanabbnak látja a helyzetüket, miközben azt mondja, az anya elidegeníti tőle a gyereket.

Ha bemegyek az iskolába, a gyerek első reakciója, hogy elfut előlem, úgy tesz, mintha nem ismerne.

Ezért a férfi fotókkal illusztrálva a gyámhivatalnak is bemutatta, hogyan ragaszkodott hozzá régen a gyerek, és milyen rideg most a viszonyuk. Endre azt tanácsolja sorstársainak, hogy mindig mindent rögzítsenek, pl. diktafonnal. Kérdésünkre, hogy ez nem visszaélés-e a másik fél személyiségi jogaival, úgy válaszolt, hogy a joggyakorlat szerint ha ez bizonyítéka lehet a gyerekkel való kapcsolattartás akadályoztatásának, fenyegetésnek, zsarolásnak, akkor ennek nagyobb a súlya, mint a hangfelvételhez való jognak.

Apák az Igazságért

Endre a Facebook-csoportjukon keresztül ismerkedett meg az Apák az Igazságért Egyesülettel (Ai). A közösségi oldalon egy nagyobb csoport jött létre, jogi problémákat, eseteket oldottak meg együtt, tanácsokat adtak egymásnak, mára pedig a Facebookon több mint ötezren lájkolják az Ai-t.

2014-ben alakult meg az Ai, aminek fő profilja a küzdelem azért, hogy az apákat a válások, gyerekelhelyezési eljárások, gyámsági viták során ne kezeljék másodrendű szülőként. Az egyesület vallja, a gyerekek egészséges lelki fejlődéséhez mindkét szülőnek jelen kell lennie az életében, ezért ők voltaképp a gyerekek kétszülős jogait védik a váltott elhelyezés melletti kampányukkal.

A szervezet szerint az őket megkeresők 58 százaléka a gyermekekkel való kapcsolattartás nehézségei, akadályoztatásai miatt fordult hozzájuk. Hozzáteszik, az általános vélemények ellenére csak a negyedik leggyakoribb panasz a tartásdíjjal kapcsolatos.

A megkérdezettek 19 százaléka öt évnél régebb óta “bolyong a jogszolgáltatás útvesztőiben.”

Szaniszló Csaba elnök a 24.hu-nak egyik legnagyobb sikerükként említette azt az esetet, amikor egy apuka egy kilenc hónapos gyereknél elérte a váltott elhelyezést úgy, hogy előtte négy hónapig nem láthatta őt. Komoly eredménynek tartják Az eltörölt apák című argentin dokumentumfilm lefordítását is (ld. lent), valamint saját applikációt is kifejlesztettek Ai Chat néven (iOS, Android), ahol a szervezet tanácsadóival lehet beszélgetni úgy, hogy csak az adminok látják a diskurzust.

Szaniszló szerint a bírók személyétől függ nem egy esetben az apák sorsa. A rendőrök sokszor azt sem tudják, mi a teendő kapcsolatkorlátozáskor, azaz amikor az anya nem engedi az apának látni a gyereket. (A rendőrséget ért kritikákról az ORFK-t is megkérdeztük, ők a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényre hivatkoztak, miszerint a rendőrök óvják az emberi méltóságot és jogokat, a törvénynek megfelelően, részrehajlás nélkül intézkednek, nem diszkriminálnak, elfogulatlanok “korra, nemre, állampolgárságra, etnikai hovatartozásra, vallási és politikai meggyőződésre, társadalmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül.”)

Hivatalból nagyon kevés a feljelentés, ezért az Ai tagjai olykor a Független Rendészeti Panasztestülethez fordulnak. Volt már, hogy ezután kapott rendőr fegyelmit.

Balhé az UNICEF-fel

A szervezetnél idén tavasszal kiverte a biztosítékot az UNICEF kampányfilmje is, és nyílt levélben tiltakoztak ellene. A gyermekvédelmi világszervezet magyar bizottsága három  rövid videót készített, amiből kettő (pl. az itt beágyazott) kifejezetten kimondja, hogy apa az, aki bántani szokta a fiát/lányát. Gyerekfilmek előtt, mozikban is levetítették az apákat démonizáló videókat. A bal- és jobboldali sajtó egyaránt felháborodott, petíció indult ellene, az Ai pedig nyílt levelet írt az UNICEF-nek. Ebben többek között azt írják:

 

“Sérelmesnek találjuk, hogy a film mondanivalója szerint bármelyik apa valamikor szexuális zaklatóvá válhat. Egy kiegyensúlyozott, harmóniában felnövő gyermekben ez meg sem fordul, így a film megnézése komoly szorongást okozhat benne. (…) A szülői egyenjogúság jegyében készült-e olyan film, mely anyuka által elkövetett bántalmazásról szól? Netalán mikor hosszú időn keresztül akadályozza gyermekét, hogy külön élő édesapjával találkozzon és ezáltal elidegenítse tőle? Mert igen, ez is gyermekbántalmazás – lelkileg… és súlyos.

 

Az Ai elnöke állítja, ők nem szegregálnak nemek szerint, több nőt is segítenek, sőt, nagyszülők is fordulnak hozzájuk, a tagok legalább 10 százaléka nő. Szaniszló szerint sokszor a végtelennek tűnő pereket minél több díj miatt hajszoló ügyvédek, ügyvédi irodák is sarasak, hogy nincs megegyezés a felek közt. A szakértőkre is panaszkodik, akiknek a szakvéleménye nem mindig objektív, a gyerekeket pedig sokszor nem gyermekszakos pszichológus vizsgálja.

Megoldási javaslatuk is van amellett, hogy a végén legyen váltott elhelyezés. Több európai országban pl. működik az elhelyezési perben az eseti gyám szerepe, aki a szülőktől független ügyvéd, az állam fizeti, és egyedül a gyerek érdekeit nézi az eljárás során. Magyarországon is adott a jogintézmény, de nem élnek vele a hatóságok.

A váltott elhelyezéssel kapcsolatban a legtöbb kritika arról szól, hogy miért kell ide-oda rángatni a gyerekeket, hogy hiányzik az állandóság az életéből. Szaniszló szerint magyar viszonylatban nincs szó nagy távolságokról a szülők között, az egyik fél pedig közelebb költözhet a másikhoz a gyerek érdekében. Számos felmérés igazolja, hogy kiegyensúlyozottabb felnőtt lesz a váltottan elhelyezett gyerekekből, az egyszülős neveléshez képest. Általában az apák erőltetnék ezt, az anyák inkább kizárólagos jogokat kérnek. Az elnök szerint

az apák tisztában vannak azzal, hogy a gyereknek kell az anya is, hiszen nem tudják helyettesíteni az anyákat. Nagyon sok anya akar jó apa lenni, de még egyiknek se jött össze.

Minden idők Ptk.-ja

Tóth Mihály, egy férfiakat képviselő válóperes jogsegély szolgálat vezetője kérdésünkre elmondta: a válási (szakmai nevén bontási) keresetek 70-80 százalékát nők adják be, az esetek 90 százalékában pedig nőknél helyezik el a gyerekeket. A polgári törvénykönyv (ptk.) szerinte pozitívan és kiegyensúlyozottabban áll a kérdéshez, mint a gyakorlat.

Ez minden idők legjobb Ptk.-ja ilyen szempontból.

A jó gyakorlat az lenne, ha a gyereket megosztva láthatná mindkét, egyenrangú fél – folytatja.

Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a nők jogai ebben a kérdésben elsődlegesek, még a pelenkázóknál is női piktogram található. A nők az égvilágon minden eszközzel harcolnak a gyerekért.

Ügygondnok és váltott elhelyezés – korlátozottan

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) a gyermek jogi képviselőiről. Az Emmi szerint a törvények biztosítják a kiskorúak eseti képviseletét. Persze, ez csak akkor működik, ha a bíróság a kiskorú meghallgatásáról dönt, indokolt esetben pedig ügygondnokot rendelhet ki mellé. A bíróság akár a felek és képviselőik távollétében is meghallgathatják a kiskorút (tehát olyan jogintézményt nem alkalmaznak a válasz szerint, ami a gyermekek érdekképviseletét az egész eljárás során képviselné).

 

A váltott elhelyezésre is van az új Ptk. szerint lehetőség: együttes szülői kérelem esetén közös felügyelet alá kerülhet a gyerek. Így a bíróság dönthet a váltott elhelyezés mellett is. Ha nincs megállapodás, akkor a bíróság meghatározhatja, melyik szülő gyakorolja a felügyeletet, ekkor nem dönt közös felügyeletről. Magyarul, a rendszer nem képes kiküszöbölni a válások többségében előforduló vitákat, és csak a ritka közös megegyezés esetén teszi lehetővé a váltott elhelyezést.

Tóth sokéves munkája során úgy tapasztalta, vannak nők, akik szeretnék a férfit gazdaságilag is sakkban tartani a váláskor és az után. Hogy ezt elérjék, sokszor a durvább eszközöktől sem ijednek meg. Tud a praxisából olyan esetről, ahol az anya tudatos stratégiát választott az apa leépítésére a gyereke életéből: rendszeresen felöltöztette, felkészítette a gyerekeit, hogy jön értük az apjuk és elviszi őket. Az apával azonban semmi nem volt megbeszélve, így nem is ment,

a gyerekek pedig megszokták, hogy nem lehet az apjukra számítani és mindig csalódást okoz nekik.

Tóth-hoz és irodájához azok a férfiak fordulnak általában, akiket meglepetésként ér az, ha a nő kezdeményezi a válást a semmiből, hirtelen, és emiatt a férfi azt sem tudja, mit tegyen (bár hozzátette, ők semmi esetre sem a nők ellen dolgoznak). Tóth és munkatársai a tárgyalótermen kívüli megoldásokat kezdeményezik, szerinte ugyanis már az sokkal gyorsabb eljárást eredményez, ha a bíróságoknak csak a közös megegyezést kell kivizsgálni, és így a gyerekek fejlődése sem siklik ki a hosszadalmas, évekig tartó eljárás miatt.

Tóth szerint mindenesetre “a válás egy érzelmekkel teli folyamat”, a baj akkor keletkezik, ha a racionális törvényeket összekeverik az irracionális érzelmekkel. Ez történhet, ha az egyik fél bevonja a bántalmazást is, ami könnyen büntetőeljárássá fajulhat. Sokszor tapasztalta ügyvédként, hogy a negyedik-ötödik tárgyalásig szó sincs erőszakos apáról, aztán ez hirtelen megjelenik a feleség érvei közt.

Mit mond az ellenpólus?

Félreértés ne essék, a párkapcsolati erőszak, megalázás arányai erőteljesen a férfi támadók és női áldozatok irányába tolódnak el, a bíróságok ennek ellenére egyre többször ítélik az apáknak a gyereket

– foglalta össze két legfőbb észrevételét a helyzetről a (bántalmazott) nőket segítő Patent Egyesülettől Spronz Júlia a 24.hu-nak. Szerinte a férfiak áldozatként való beállítása a nők elleni erőszak “elsemlegesítése”. A férfiaknak ugyanis többlethatalmuk van, patriarchális társadalomban élünk, a bántalmazást pedig abszolút nem veszik komolyan – mondja.

Eközben az apáktól a bíróságok alig vonják meg a kapcsolattartás jogát, ha pedig az apa nem láthatja a gyereket, az anyát veszik elő először. Azt Spronz is elismerte, hogy 90 százalékban nőknek szokták ítélni a gyereket az elhelyezések során, de ebben benne van, hogy sokszor születik megegyezés a felek között. Ha valóban a bíróság dönt megegyezés hiányában, akkor Spronz szerint 50-50 százalék az esély, hogy az anyánál vagy apánál helyezik el a gyereket.

Az biztos, hogy a Patent addig nem tud semmiféle reformot támogatni – ideértve a váltott elhelyezést -, amíg a bíróságok nem ismerik fel a bántalmazást, és van esélye egy bántalmazó szülőnek arra, hogy nála helyezzék el a gyereket, vagy csak huzamosabb ideig nála legyen.

A kulcs Spronz szerint is az, hogy mi a legjobb a gyereknek, ők sem arra akarnak utalni, hogy egy becsületes, a családját nem bántó apa ne kaphatná meg a felügyelet jogát. Csakhogy a bíróságok sok esetben nem veszik figyelembe, hogy a lelki vagy gazdasági abúzus is a bántalmazás egy fajtája. Tehát az első lépés, hogy saját protokolljuk legyen a hatóságoknak a bántalmazás felismerésére és kezelésére, na meg kiképezzék, kitanítsák a munkatársakat minderre. Aztán lehet váltott elhelyezésről beszélni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.