Belföld

“Ebben az országban semmi sem biztos, csak hogy tudunk örülni a magyar válogatott sikereinek”

Kovács Márta
Haszon Zsófia
Kovács Márta, Haszon Zsófia

2016. 06. 23. 17:12

Korábban a témában:

Palkovics László oktatási államtitkár csütörtökön egy interjúban arról beszélt:

  • 2018-ban érkezik az új alaptanterv
  • szeptembertől jön az összevont természettudományos tárgy, a science a szakközépiskolákban (illetve szeptembertől már szakgimnáziumokban)
  • rövidebb lesz a nyári szünet
  • és fokozatosan bevezetik a tabletek használatát az iskolákban.

Írtunk arról, hogy az új Nemzeti Alaptanterv 45 percesről 30 percesre rövidítené az elsős és második osztályos diákok tanóráit. Palkovics elmondta, hogy a csengetési rend nem változik, a tanórák hossza ugyanúgy 45 perc marad, a tananyag mennyiségét csökkentik úgy, hogy az beleférjen félórába. A maradék negyedórában pedig szabad kezet kapnának a tanárok.

Kedden pedig megjelent az Oktatási Hivatal közleménye, miszerint tíz éve nem írtak ilyen rossz felvételiket az általános iskolások. A nyolcosztályos középiskolába felvételizők tavaly még átlagosan 69,6 pontot értek el a maximális százból, idén viszont ennél több mint 12 ponttal gyengébb eredményt produkáltak. Tíz éve nem értek el ilyen kevés pontot a diákok. A négy- és hatosztályos középiskolák felvételije se hozott sokkal jobb eredményt, itt 2007 óta nem volt ilyen alacsony a megszerzett átlagpontszám. A négyosztályosba készülők százból átlagosan 47,6 pontot, a hatosztályosba jelentkezők pedig 54,1 pontot értek el.

Tóth László, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola matematikatanára a 24.hu-nak elmondta, vegyes érzései vannak a rosszul sikerült felvételi eredményekkel kapcsolatban. Az idei felvételit a 2010-eshez hasonlította, szerinte akkor volt a mostanihoz hasonlóan brutálisan nehéz a feladatsor. Részben támogatná, hogy nehezítsék a feladatsorokat, hiszen egyedül így lehetne differenciálni. Akkor viszont fel kellene készíteni a diákokat arra, hogy nehéz feladatok előtt állnak, hiszen jelenleg úgy állnak hozzá, hogy ha sok mindent nem tudnak megcsinálni, az számukra kudarc.

Magolás helyett gondolkodás

Hogy miért sikerültek ennyire rosszul a felvételik, arra Tóth László szerint nem könnyű válaszolni. Részben túlterheltek a diákok és rengeteg felesleges ismeretanyagot kell megtanulniuk az iskolapadban. Azt mondja, nála evidens, hogy használhatják az okostelefonokat, sőt, ő is szívesen mutat telefonos alkalmazásokat a diákjainak, ami megkíméli őket a felesleges lexikális ismeretek bemagolásától.

Amit egy gép is meg tud csinálni, az alól mentsük fel az embert

– mondja.

Mindenképp a gondolkodás fejlesztésére kellene koncentrálni, hangsúlyozza. Palkovics tervére, miszerint a jövőben fokozatosan vezetnék be a tabletek használatát az oktatásban, azt mondja, a következő generáció számára ez nem lehet kérdés, hiszen ezeknek az eszközöknek a használata rengeteg új lehetőséget rejt magában.

Palkovicsék nem tudják, hogy amikor eljutunk ide, az az oktatás olyan liberalizációját jelentheti, ami az ő bukásukhoz vezethet.

Szerinte ez azért is nagy lépés, mert így többet tud majd a gyerek, mint amit megszabnának neki a tankönyvekből. A rendszer kivitelezésével kapcsolatban viszont kissé szkeptikus, mivel korábban, az iskolákba elhelyezett interaktív tábláktól is az oktatás forradalmasítását várták, hiába.

Ebben az országban semmi sem biztos, csak hogy tudunk örülni a magyar válogatott sikereinek.

Tessék mondani, hol kell ezt bekapcsolni?

Tóth László úgy látja, a tanárok 80 százaléka még egy gyakorló iskolában sem tudja, mire jók az interaktív táblák, szerinte az ország még éretlen az ilyesfajta technológia használatára. Mint ahogy az iskolák sincsenek felkészülve arra, hogy rövidebbek legyenek a nyári szünetek. Ehelyett szerinte olyan iskolák kellenének, mint Ausztriában, ahol lehet tanítani július végéig.

Van realitása annak, hogy rövidebb legyen a nyári szünet. De ehhez meg kell teremteni a feltételeket

– teszi hozzá.

Fotó: Thinkstock

Szerinte a tanév utolsó hónapjában a gyerekek így is már csak formalitásból járnak be, nem azért, mert nincs mit tanítani, hanem mert nem lehet 30 fokban arra kényszeríteni a diákokat,  hogy dolgozzanak. Az első és második osztályban bevezetendő 30 perces órákról pedig azt gondolja, a pedagógusok eddig is tudták, hogy ennyit kell tanításra fordítaniuk, mivel a diákok abban a korban 30 perc után már nem tudnak figyelni.

A szakközépiskolákban bevezetendő összevont természettudományos tárgyakkal már 40 évvel ezelőtt foglalkozott a szakdolgozatában. A koncepciót jó ötletnek tartja, de a probléma sokkal komplexebb annál, mint amilyennek tűnik, így pontosan ki kellene dolgozni.

Ez, hogy “Science” néven tanítanának természettudományos tárgyakat, egy jól hangzó koncepció. Persze, sokkal jobban hangzik, mintha valamilyen szláv nyelven mondanánk.

Középiskolás felvételi = az első pofon

Az általános iskolások elkeserítő felvételi eredményeiről megkérdeztünk egy szülőt, akinek a lánya épp idén januárban írta meg az elmondása szerint kegyetlenül nehéz feladatsort. Ildikó azt mondta, lánya egy erős kéttannyelvű gimnáziumba jelentkezett, általános iskolában végig kitűnő tanuló volt. Ennek ellenére

iszonyú nehéz volt a matematika feladatsor, nagyon kevés pontot ért el, így sajnos nem is sikerült a felvételije

– mesélte az anya, aki nem tudja, a lányának mit kellett volna másképp csinálnia, hiszen nagyon sokat készült, megcsinálta az összes felvételi feladatsort a korábbi évekből. Csalódás volt számára az egész, nagyon szeretett volna abba a gimnáziumba járni, arról nem beszélve, hogy

a gyereknek nagyon rossz már fiatalon ilyen kudarcokat megélni.

Mendrey László pedagógus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a rosszul sikerült felvételikért az oktatási rendszer átgondolatlan átalakítása a felelős, és bár “meg lehet állítani ezt a folyamatot, de minél tovább húzzuk, annál nagyobb lesz a kár.”

Gyereket tanítunk és nem tananyagot

Szerinte a fő probléma a diákok és a pedagógusok túlterheltsége, azaz

  • a megemelt tananyag mennyiség,
  • a megemelt óraszámok és
  • a rengeteg értelmetlen adminisztráció.

Mendrey szerint csökkenteni kell a diákok és a pedagógusok terheit, át kell gondolni a tananyag mennyiségét:

Figyelembe kell venni, hogy gyereket tanítunk és nem tananyagot.

Ráadásul a jelenlegi rendszer arra sarkallja a pedagógusokat, hogy mindenképp beleverjék a tananyagot a gyerekek fejébe. Miközben

a gyerek minden évben más, minden órára más gyerek ül be

– mondja, utalva arra, hogy figyelni kell rá, milyen állapotban vannak a diákok. A mostani rendszer azonban csak rohanást és teljesítménykényszert eredményez.

Államtitkár bácsi megmondta, mostantól nem tanultok

A 30 perces órák bevezetéséről – bár állítása szerint szakmai szervezeteket nem kérdeztek meg róla – azt gondolja, maga az irány jó,

 végre kigyúlt a fény a fejükben, hogy valamit csinálni kell, de nem Palkovicsnak kellene megmondania, szerinte mi a tuti

– teszi hozzá Mendrey.

Kifejtette, hogy az általános iskola 1-2. osztályában tanító pedagógusoknál már eleve bevett szokás, hogy igazodnak a gyerekek igényeihez: ha látják rajtuk, hogy fáradnak, kimennek, labdáznak kicsit, aztán visszamennek és folytatják.

A pedagógus tudja, mikor kell megállnia. Nem lehet azt mondani 30 perc után, hogy hiába vagytok most teljesen toppon, az államtitkár bácsi azt mondta, hogy innentől kezdve most szünet van.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.