Belföld

“Nekünk nem babusgatni kell a gyereket, hanem meg kell tudnunk, hogy mi történt”

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 04. 21. 12:38

Valóban bántották a gyerekeket a családban, volt szexuális abúzus vagy csak a válófélben lévő szülők bosszúszomjasak? Nem egy olyan történetről számolt be a sajtó az elmúlt hetekben, amikor megbírságolták az édesanyát, mert nem akarta hagyni, hogy gyermekét tizedszerre hallgassa meg egy ötödik pszichológus szakértő. És itt van az utóbbi idők egyik legnagyobb közfelháborodását kiváltó büntetőügye, a szigetszentmiklósi eset, ahol szintén a szakértők kompetenciáját kérdőjelezték meg. Véleményt mondani nagyon nehéz, bármelyik ügyről legyen is szó. Egy dolog azonban biztos: valami nincs rendben. Interjú dr. Szabó Judittal, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőbírójával.
Korábban a témában:

Mi a bírósági protokoll egy gyerek családon belüli szexuális abúzusa miatti büntetőeljárásban? Hogyan, miként hallgatják ki a kiskorút?  

Kifejezett protokoll nem létezik. A büntetőeljárási törvény egyes szakaszai rendelkeznek arról, hogy miként kell kiskorú esetén eljárni. Kiskorú alatt a 18 év alatti gyerekeket értem, tehát az alábbi szabályok nemcsak a három-négy, hanem a 16 évesekre is vonatkoznak.

A törvénynek két olyan szakasza van, ami ebben a témában fontos. Az egyik, hogy minél kevésbé traumatizáljuk a gyereket, vagyis lehetőség szerint csak egyszer hallgassuk ki. A másik, hogy mindezt kizárólag a nyomozási bíró tegye meg egy gyerekbarát szobában, messze a tárgyalóteremtől.

Ennek ellenére mégsem egyszer vagy kétszer hallgatják meg a gyerekeket, legalábbis nem ez a jellemző.

A gyakorlatban nagyon sokszor már a rendőrség kihallgatja a gyereket, hiába nem lesz az szabályszerű később (mivel a nyomozási bírónak kell ezt megtennie). Ez nem feltétlenül jó így véleményem szerint, bár tudom, hogy a nyomozóhatóság erről mást gondol. Ők azért hallgatják meg a kiskorút, hogy kiderüljön, látta-e esetleg más szemtanú is az esetet. Ha igen, akkor a büntetőeljárási törvény értelmében nem kell többet kihallgatni a kiskorú áldozatot, vallomása ugyanis más bizonyítékokkal pótolható. Tehát a gyerek védelmében teszik ezt, még ha elsőre ellentmondásnak hangzik is.

Fotó: Berecz Valter

Ez még mindig csak kettő. A gyakorlatban ennél jóval többről panaszkodnak a szülők.

A nyomozás általában úgy zajlik, hogy először próbálnak tanúkat kihallgatni, tárgyi bizonyítékokat felkutatni és utána hallgatják meg a gyanúsítottat. Majd a vallomást megpróbálják ellenőrizni ilyen-olyan módon. Itt azonban már bonyolódik a helyzet, kezdődnek az eltérések, ha ugyanis előbb hallgatják meg a gyereket, akkor jellemzően a gyanúsított vallomása szöges ellentétben lesz majd a gyerekével.

Ilyenkor nincs más lehetőség, mint újra meghallgatni, a büntetőjogunk ugyanis úgy szól, hogy a valóság bizonyítására kell törekednünk. Ez pedig nemcsak a bíróságra vonatkozik, hanem a nyomozóhatóságra és az ügyészségre is. A rendőrségnek azért kell mindent pontosan tudnia az ügyről, hogy eldönthesse, vádemelési javaslatot tesz vagy sem, az ügyészségnek ugyanezt kell megítélnie, nevezetesen, hogy mennyire megalapozottak a bizonyítékok. A bíróságon ezzel szemben minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy az illető bűnös-e.

Időközben változnak a bizonyítékok, újabb tanúkat hallgatnak meg, esetleg az orvosszakértői vélemény ellentétben áll a korábban elhangzottakkal, ezeket nekünk mind mérlegelnünk kell, az ellentmondásokat feloldani.  Jogászok, pszichológusok is arról számolnak be, hogy a bíróság sokszor kimondatlanul úgy áll hozzá az ilyen ügyekhez, hogy a gyerek biztosan nem mond igazat.

A bíróságokról biztos el lehet mondani rossz dolgokat is, de ami minket hajt, az a valóság bizonyítása. A félreértés ott lehet, hogy a gyermek vallomását ugyanolyan fenntartással kezeljük, mint minden más bizonyítékot.

A magyar bíró a törvény értelmében nem fogadhat el mindent kétség nélkül, végig kell járni az eljárás során, hogy mi igaz és mi nem. Egyébként ki is kérem magamnak ezt a feltételezést, úgy gondolom, más szakágak művelői nem mindig értik, hogy mi van a háttérben.

A leggyakrabban megfogalmazott problémák pszichológusok, jogászok és civil szervezetek szerint

• A bíróság kimondva, kimondatlanul eleve úgy áll az ilyen ügyekhez, hogy a gyerek hazudik.
• Túl sokszor kell elmondania, hogy mi történt vele, és ez már önmagában egyfajta bántalmazásként értelmezhető. Ráadásul minél többször hallgatják meg a gyereket, legyen az a rendőrség, a nyomozási bíró vagy a pszichológus szakértő, annál kisebb eséllyel várható tőle használható tanúvallomás. Ha ugyanis a gyerek az évekig tartó pereskedés alatt segítséget kap, akkor nincsenek a felszínen azok az élmények, amik egy szakértő szemében életszerűvé teszik az ő vallomását. Minél többet teszik fel neki ugyanazokat a kérdéseket, annál sablonossá válik a történet.
• Az érzelmi és szexuális bántalmazás nehezen bizonyítható, ezért az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereket speciálisan kellene képezni.
• Az ilyen jellegű ügyekben, szinte 100 százalékban a szakértői vélemények döntik el, hogy egy gyanúsítottat elítélnek vagy felmentenek. Ám az, hogy milyen szakértőt rendelnek ki, az lutri, így gyakran nem is az a kérdés, hogy adott erőszak megtörtént-e, hanem az, hogyan tudja bebizonyítani a gyerek. Sok pszichológus szakértő kompetenciája erősen megkérdőjelezhető, és az idő is túl rövid, hogy egy traumatizált gyerek megnyíljon, és kiderüljön az igazság. A szexuális abúzus tünetei ráadásul 70 százalékban átfedésben állnak az érzelmi abúzus és a fizikai abúzus tüneteivel, vagyis sok esetben egyáltalán nem könnyű kibogozni, hogy pontosan mi történt.

Az eljárás szempontjából mi a különbség a nyomozási bíró kihallgatása és a gyermek pszichológus szakértővel történő beszélgetése között?

A kihallgatás célja. A nyomozási bíró szándéka nem ugyanaz, mint a pszichológusé, nem azt kell felderítenie, hogy szavahihető-e a gyerek, az ő feladata kikérdezni az elkövetés körülményeiről, lehetőleg kép- és hangfelvétel kíséretében. Nálunk itt, a Budapest Környéki Törvényszéken ez alapvető.  Nézze, próbálok úgy fogalmazni, hogy ne tűnjek érzéketlennek: nekünk nem babusgatni kell a gyereket, hanem meg kell tudunk,, hogy mi történt.

Bármilyen a saját, személyes értékítéletem az ügyről, engem bíróként egy mondat kell, hogy motiváljon: a bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.Az ilyen jellegű ügyekben a pszichológus szakértő/szakértők véleménye perdöntő lehet?

Nagyon fontos megérteni, hogy a büntetőeljárás során nincs előre meghatározott súlya vagy kötőereje az egyes bizonyítékoknak. A bíró mindent összességében mérlegel, zárt logikai láncolatot kell alkotnia a bizonyítékoknak, amiben egy elem a tanúvallomás, egy a vádlott vallomása, egy a pszichológus gyermekre vonatkozó szakvéleménye és egy a vádlottra vonatkozó szakvélemény.

Nagyon borzasztóak ezek a bűncselekmények, és néha elmerengek azon, hogy a bírónak is szüksége lenne pszichológusra, de nem indulhatunk ki abból, hogy azért mert ez elszaporodott, vagy azért mert ez egyszer már előfordult ebben a faluban, a következőt is biztosan elkövette valaki. 

Minden egyes büntetőügy egyedi és minden esetben a vádlott ártatlanságát vizsgálni kell, ez a bíró feladata. És ami az egyik ügyben perdöntő bizonyíték, az nem biztos, hogy a másikban is az. A bíró nem véletlenül ül középen.

Fotó: Berecz Valter

Kritikaként fogalmazzák meg az ilyen ügyekben jártas jogászok és pszichológusok, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozóknak nincs igazán kompetenciájuk az áldozattá vált gyerekkel szemben. Hogy fordulhat ez elő?

Én nem jelenteném ki ezt ilyen határozottan. A bíróknak 2012 óta szervez képzéseket az Országos Bírósági Hivatal. Létezik e Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoport, aminek kifejezetten az a feladata, hogy képzési tematikát állítson össze e csoportra nézve, de az OBH szem előtt tartja minden sérülékeny csoportra az úgynevezett tematikus érzékenyítő képzést. Idén például a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban van kifejezett képzés. Plusz azt azért tudni kell, hogy azok a bírók, akik ilyen ügyekkel foglalkoznak, bizonyos tapasztalatokat megszereznek az idők során. Illetve azt gondolom, hogy az OBH magától hangsúlyt fektet arra, hogy ezeket az ügyeket tapasztalt, képzett bírók vigyék. Nyilván vannak hangok, akik szerint az ilyen jellegű nyomozási bírói feladatokat speciálisan kiképzett személyeknek kellene végezni, és tény az is, hogy jelenleg az egyetemeken sincs semmifajta speciális képzés.

Mi a helyzet a pszichológus szakértőkkel, őket tréningezik ilyen témában?

Tudomásom szerint nem, de úgy vélem szükséges volna. Jelenleg szinte kizárólag a tárgyaló bíró tapasztalata és lelkiismerete dönti el, hogy kit kér fel szakértőnek – de ez már eleve problémás lehet, mert gyakran “hozott anyagból” dolgozunk. Jó volna, ha lenne visszacsatolás a szakértők munkájáról.

Nem titok, van olyan szakértő, akivel én például nem szívesen dolgozom együtt, mert nagyon sokszor kétségessé vált a szakvéleménye, többször előfordult, hogy ki kellett zárnom azt. A másik oldalról pedig van olyan, akivel szeretek együtt dolgozni, mert amit leír, az a bizonyítékokkal harmonizál, normális a véleményének a külalakja, értelmesen fel tud lépni a tárgyaláson stb. Ez így nem jó rendszer, hasonlóan például a kirendelt védő rendszeréhez, amin szintén változtatni kellene.

Milyen lenne a jó rendszer? 

Ahogy mondtam a visszacsatolás, hogy a szakértelemről objektíven meg lehessen győződni például egy pszichológus esetében. Mindenesetre a szakértői területeket most újra gondolják minisztériumi szinten, ahogy én tudom, kreditrendszer és képzések lesznek számukra. Vagyis elindultunk egy úton, ami talán a téma megítélhetősége tekintetében javulást hozhat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. május 27.
A bajnok Budapest Honvéd játékosai a magasba dobják az olasz Marco Rossi vezetõedzõt az OTP Bank Liga utolsó, 33. fordulójában játszott Honvéd - Videoton FC labdarugó-mérkõzés végén a kispesti Bozsik József Stadionban 2017. május 27-én. A Honvéd 1-0-ra gyõzött, ezzel megszerezte története 14. bajnoki címét.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.