Facade Infrared Testing
Belföld

Nem zöld az ingyen 20 millió

László Pál
László Pál

újságíró. 2016. 01. 20. 18:26

Alig van olyan lakás Budapesten, amit meg lehetne venni a háromgyerekeseknek járó CSOK kedvezménnyel, ha nem törlik el a lakás árára vonatkozó 30 milliós értékhatárt. Aki építene, annak pedig nem kell figyelnie a környezetvédelemre. Legalábbis nem jutalmazza a program azt, aki zöldben gondolkodik.

Gyorsan építtetne sok lakást a kormány a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK), amihez hozzászabták az építésügyi szabályozást is. Mostantól szinte alig kell papír ahhoz, hogy valaki felhúzzon egy új lakást. Eddig az építészek 1:100-as méretarányban engedélyezési terveket nyújtottak be a hatóságokhoz. Mostantól azonban a bejelentéshez a jogszabály kevésbé részletes, 1:200 léptékű terveket követel meg. Vagyis, még alaprajz sem kell a leendő otthonhoz. És a kivitelezés előtt mindössze 15 nappal kell ezt megmutatni bárkinek is. Sőt, a szomszédoknak egyáltalán nem kell. Vagyis előfordulhat, hogy csak akkor vesszük észre a szemben lévő házon a tetőtér-beépítést, ami mondjuk simán kitakarja a reggeli napot a konyhánkból, amikor már megjelentek a kőművesek a tetőn. Eddig ugyanis a szomszédnak legalább a véleményét, néha a beleegyezését is ki kellett kérni.

Az önkormányzat se szólhat bele

Mostantól – a megadott törvényi keretek között – figyelmen kívül lehet hagyni a helyi építési szabályzatot is. Ez azt is jelentheti, hogy az egyik sátortetős ház mellett most gond nélkül épülhet lapos tetős, még akkor is, ha a műemléki környezetbe egyáltalán nem illik az új építmény. Csak az a fontos, hogy 300 négyzetméternél ne legyen nagyobb.

Blueprint
Fotó: Thinkstock

Nincs, aki építsen

A 24.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint nagyjából 100 ezer család lehet első körben, akik szinte azonnal beléphetnének az építési piacra. Vagyis, ennyi családban már van, vagy a közeljövőben biztosan lesz három gyerek, van bejelentett munkája a szülőknek és hitelképesek az ingyen 10 millió feletti 10 milliós hitelhez. Volt olyan építésziroda, amely szerint már most látszik, hogy idén a kivitelezői kapacitások nagyon szűkösek lesznek. Vagyis, az évek óta haldokló építőipar egyáltalán nem volt felkészülve a gyors változásra.

Ezt szeretné az EU

Az ide vonatkozó EU-s irányelv szerint a cél a következő: 2018 után minden új középület, 2020 után az összes új ház legyen “nulla energiaigényű”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt az egyes tagállamokra bízták. A lehetséges definíciókkal és szükséges szabálymódosításokkal a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti terv foglalkozik. Várhatóan kormányzati támogatások, és különböző kedvezmények is segítik majd a terv megvalósulását, ami most még az előkészítés fázisában tart. Az érvényes energetikai rendeletben csak a költség-optimalizált szintről és annak kötelező betartásáról van szó.

De mi NEM

De ez a CSOK-ban épülő házakat nem érinti. Sőt! A rendelet átbogarászása után nem találtunk olyan részt, amely arra ösztönözné az építtetőket, hogy zöldebb, energia-hatékonyabb házakat, lakásokat húzzanak fel. Pedig ez jó alkalom lehetett volna arra, hogy az iménti szabályokhoz kicsit közelebb kerüljünk.

Szekér László DLA, építészmérnök, minősített passzívház tervező azt mondja, hogy most még nem kötelező a közel nulla energiás uniós szabályok betartása magánépítkezéseknél. 2020-tól azonban csak ilyen épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Mivel a legújabb szabályozás szerint nincs építési engedélyezés, csak bejelentés a 300 négyzetméter alatti új lakóépületeknél, és 10 év áll rendelkezésre a befejezésre, az így épülő lakásoknál előfordulhat, hogy 2026-ban is olyan házakat húznak fel, amelyek akkor már egyáltalán nem felelnek meg az energiahatékonysági előírásoknak.

Vagyis aki később kezdi, sokkal zöldebb lehet, mint a mostaniak.

Itt van egy kis joghézag, mivel 2020 után csak „közel nulla energiás” épületek valósulhatnak meg, azoknak meg kell felelnie majd az akkori szabályoknak is

– teszi hozzá Szekér László.

Kicsit zöldek vagyunk

Nemzetközi viszonylatban nem is állunk olyan rosszul passzívház ügyben. Igaz, az osztrákok, a németek vagy éppen a skandináv államok nagyon megelőztek minket, de simán lekörözzük a mediterrán országokat vagy éppen az Egyesült Államokat, ahol éppen csak elkezdődött a passzívházak kora – bár elég nagy lendülettel.

Pedig jelenleg nincs Magyarországon kifejezetten passzívházakra szóló támogatási rendszer. Vannak különböző energiahatékonysági vagy megújuló energiás támogatások, de Szekér László szerint az is sokat dobna a környezettudatos építési megoldásokon, ha az állam akár csak egy jelképesnek mondható 1 milliós összeggel jutalmazná az ilyen projekteket.

Az EMMI-ben lehet, hogy nem is dolgoznak

Kerestük az EMMI-t is. Azt szerettük volna megtudni, hogy mi az oka, hogy az energiahatékonysági megfontolás kikerült a koncepcióból, és hogy a jelenlegi helyzet szerint a lakóingatlanok energiahatékonysági szintjét a jövőben nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál? Két hetet vártunk, hiszen a „holnap délelőtt válaszol a minisztérium” válasz akármelyik holnapra is vonatkozhatott. Mostanra azonban rádöbbentünk, hogy az EMMI sajtóosztálya olyan hatékonysággal működik, hogy inkább nem várunk tovább.

Nem fognak örülni a közműszolgáltatók sem

De más baj is lehet a CSOK-os lakásokkal. Az új szabályozás értelmében a közműszolgáltatóknak nyolc napon belül kell „érdemi választ adni” arra, hogy el tudják-e látni a felépülő házat, lakást. Ha ez elmarad, „az engedélyt megadottnak kell tekinteni”. Ez akkor lesz igazán nehéz a szolgáltatóknak, ha például egy nagyobb telket kicsikre bontva, egy soképületes lakópark engedélyeiről kell dönteniük.

Szegényeknek semmi

Sokan vannak azonban eleve kizárva az állami milliókból akkor is, ha zölden építenének. Több olyan feltétel is van, ami nem kedvez a jellemzően bizonytalan hátterű családoknak. Az egyik ilyen, hogy az igénylőknek minimum 180 napos folyamatos társadalombiztosítással kell rendelkezniük, de ez lehet külföldi munkavállalás is. Ennél is szigorúbb a feltétel a három gyerekre, új lakáshoz igényelhető 10 millió forintnál: ebben az esetben legalább 2 éves társadalombiztosítás szükséges, házastársak esetén legalább az egyik félnél (amiben legfeljebb 15 napos megszakítás lehetséges). És ezen belül az utolsó 180 napban nem lehet regisztrált álláskereső az igénylő, és közfoglalkoztatott sem. A háromgyerekesek 10 milliós támogatásából kizárják azokat is, akik a KHR-listában szerepelnek tartozásaik miatt, illetve még nincs egy éve, hogy onnan lekerültek.

Nem kaphatják meg a támogatást azok sem, akik a Btk. meghatározott paragrafusaiba ütköző bűncselekményt követtek el (és a jogkövetkezmények elől még nem mentesültek), valamint azok sem, akik korábban jogosulatlanul igényeltek támogatást.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. május 17.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 17-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.