Nem lesz hosszú a mai nap a Házban, mármint a medvepuszis rész, ugyanis az interpellációk holnapra csúsztak, Orbán is holnap jön be, az aranyozott falak között interpretálni vasárnapi kongresszusi beszédét. Cserébe kedden, ha minden igaz, erre az évre zár is a törvényhozás.
Az egyetlen izgalom a napirend előttiek etapja. Meg az, hogy maláj küldöttség érkezik az Országházba, s míg odabent a patkóban Kövér László köszönti távol-keleti kollégáját, Tan Sri Datuk Seri Panglima Pandikar Amin Haji Mulia urat, kint fejkendős maláj lányok, asszonyok fotózkodnak a piros folyosó herendije előtt.
A napirend előttiek sorát a tegnapi kongresszuson igazán ütős beszédet produkáló, a Fidesz morális állapotát kritizáló, az orbáni szónoklatot meg sem hallgató Lázár János nyitja. Itt most békésebb a téma: a 2007 és 2013 közötti uniós források, kilencezer-negyvenegymilliárd forintnyi összeg felhasználása. A főminiszter jelent a Háznak: közel a teljes összeget lehívta/lehívja hazánk.
Érintve a megéri/nem éri meg kérdést Lázár elárulja, a jelzett időszakban 2500 milliárdot fizettünk a közös kasszába, plusz ugye a csatlakozással lemondtunk vámokról. A summát nem nevezi meg. Inkább a nyereségoldalt lajstromozza: lett itt vasútfejlesztés, kerékpárút, lettek új utak, felújítódtak régiek, lettek új munkahelyek, huszonhétezer kisvállalkozás kapott támogatást, megújult ötszázhuszonegy iskola és húsz egyetem, megújultak kórházak, kezelve szennyvíz, árvíz. S mindez egész jó morálarányban: a hetvenháromezer nyertes pályázat mindössze két százalékban talált hibát az uniós adminisztráció.
Az összes frakció reagálhat Lázárra. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szójátékot célozva eutanáziát emleget az uniós források kapcsán, azt emelve ki, hogy Magyarország elveszítette önállóságát. „Nemhogy felzárkózni nem tudtunk a Nyugathoz, hanem ott tartunk, hogy a szakadék mélyül.”
A szoci Gőgös Zoltán szerint „nem illik idegen tollakkal ékeskedni”, értsd, igazából a ciklus első három évének, a balos kormányoknak köszönhető a siker, Orbánék „még azt sem hajtották végre, amit mi elterveztünk”. A kereszténydemokrata szónok szerint megváltoztatták volna a keretrendszert is, de arra sajnos nem volt lehetőség. A zöld Schmuck Erzsébet azon pörög, hogy „ezek a pénzek nem jól lettek felhasználva, a lopás folytatódott, csak a zseb változott, előre megbundázott közbeszerzésen lopják a pénzt”. A fideszes Manninger Jenő szerint pedig „igenis nagy sikerről beszélhetünk”.
Gőgös Zoltán: Semmi probléma
A második napirend előtti Gőgös Zoltáné, amin ő maga lepődik meg leginkább. „Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim… – nevét hallva ezzel emelkedik székéről. – Nem tudtam, hogy második leszek, de ez semmi problémát nem okoz.” „Ennek örülök” – így a pikírt Kövér László.
Az eszmélő Gőgös a tegnap bejelentett lakásáfa-mérséklés kapcsán az élelmiszeráfa csökkentését is követeli, ami tőle necces vágy, tudva, hogy a rég elholt Gyurcsány-kormány, ami ugye még MSZP-s formáció volt, a 2006-os választás előtt csökkentette az általános forgalmi adót, aztán, hogy győzött, visszaemelte. A Gőgösnek válaszoló Rogán el is nyomja a csikket Gőgös arcán, legalábbis képletesen.
Szél: Így leszünk unokák nélküli ország
Megszokott napirend előtti a lehetmásos Szél Bernadett témája: „Nem ünnepeltetheti magát a kormány, amely képtelen itthon tartani a fiatalokat.” Szél szerint a Fidesz politikája – mely „dolgozói szegénységet” hoz, s azt, hogy „a munkaadónak mindenhez van joga, a munkavállalónak semmihez” – odavezet, hogy „unokák nélküli ország leszünk”. A válaszoló Cseresnyés Péter államtitkár szerint „statisztikai adatok bizonyítják a magyar kormány gazdaságpolitikai és foglakoztatás-politikai hatékonyságát”.
Hollik: Nem kell a polkorrekt
A kerdem Hollik István Brüsszel és az európai balliberális elit egész pályás letámadásán lamentál, melynek alanya a kvótavétózó Magyarország. Hollik felmondja testvérpártja tegnapi kongresszusának vezérgondolatát: nemzetek Európája kontra Európai Egyesült Államok, őrültség a polkorrekt beszéd, satöbbi. Hollik keresztény Európát, keresztény Magyarországot akar. Rogán nyugtatja koalíciós társát, látható sikerrel: Magyarország eltökélt a kötelező betelepítési kvóta ellen.
Dúró, Habony és a paraj
A jobbikos Dúró Dóra arra büszke, hogy a harmincöt alatti magyarok körében pártja übereli a Fideszt. Mindezt annak tudja be, hogy Orbánék csupán „habonyi életpályamodellt” kínálna a fiataloknak, amiből kizárólag masszív elvándorlás lehet. Igaz közhelyet hangoztatva Dúró azt nyomja, hogy versenyképes oktatás, több állami felsőoktatási hely kell, s legyen ingyenes az első nyelvvizsga.
Az már annyira gagyi, ahogy a Dúrónak válaszoló Rétvári államtitkár (nyilván központ kommunikációs utasítást követve) kágébélázva reagál.
A képviselők óbégatnak, Kövér nem bírja a hangzavart. Javasolja a teremben amúgy bent nem tartózkodó LMP-s és jobbikos frakcióvezetőnek, Schiffer Andrásnak s Vona Gábornak, nyújtsanak be házszabály-módosítást arról, hadd kiabáljon, aki csak akar, ehhez “csupán négyötödös többséget” kell szervezni a törvényhozásban az ideához.
Az irónia olaj a parajra, különösen Novák képviselő rikolt nagyokat, mire Kövér fölveti a jobbikosoknak, „győzzék meg Novák Elődöt, hogy nem a kocsmában van a jobbikos haverjai között”.
Kósa: A német is külföldön dolgozik, na
A Fidesz frakcióvezetőjének is jut napirend előtti. Kósa a tegnap elfogadott kongresszusi nyilatkozatot hozva fel odáig jut, hogy az ellenzékiek képtelenek megkülönböztetni az unióban munkát vállaló magyarokat a migránsoktól. Kósa szerint nyilvánvaló, hogy nem az itthoni kilátástalanság miatt dezertálnak fiataljaink. Állítását azzal igyekszik billegősen igazolni, hogy az unióban egymillió német dolgozik hazáján kívül, s hát belátható, hogy ők nem az éhezés elől oldalaznak ki germánföldről.
Kósának Rogán válaszol, nem is lesz belőle tüzes vita. A miniszter brit adatra hivatkozva közli: míg a magyar ellenzék háromszázezer Londonban dolgozó magyarról beszél, valójában csupán bő nyolcvanezer honfitársunk él a komplett királyságban. De még ennek is súlyos ára van, „Magyarország sokat szenvedett ezért”, hiszen a rendszerváltással ide beengedett európai cégek piacot, munkahelyeket zabáltak fel.
Hát ennyi a napirend előttiek sora, eztán olyan körömrágós témák következtek/következnek, mint „A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről való döntés házszabályi rendelkezésektől való eltérésről”.
Ugye, hogy kezdik várni a holnapi Orbánt?
