A miniszterelnök szerint a legnagyobb politikai kihívás úgy elmondani a dolgokat, hogy abból később ne legyen baj. Ezért a politikai korrektség nyelvezetén belül úgy fogalmazott, hogy az ország tiszteletbeli konzuljainak nem volt könnyű dolguk az elmúlt három évben, amikor különvált a Magyarországról idehaza alkotott kép és az, amit a világ látott.
A kormányfő úgy vélte: Magyarország nem euroszkeptikus, egy ilyen politika élesen szemben állna az ország ezeréves történelmi hagyományával. Orbán Viktor inkább eurorealistaként jellemezte Magyarországot, amely – mint mondta – nem kíván csatlakozni azokhoz az államokhoz, amelyek szerint minden rendben van a kontinensen.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Magyarország nem hajlandó elhallgatni a kedvezőtlen tendenciákat, ám teljes mellszélességgel kiáll az európai értékek mellett – tette hozzá. Orbán Viktor biztosra vette, hogy Brüsszel újabb és újabb jogköröket fog magához vonni, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A miniszterelnök emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy több európai állam is – mint fogalmazott – erőteljes véleményt fogalmazott meg Brüsszelről, az uniós bürokráciáról. „Amikor mi eurorealista módon beszélünk, akkor sok ország hasonlóan foglalkozik ezzel a problémával” – tette hozzá.
Orbán Viktor úgy látja, az ország ismét a régió éllovasa lehet. Az idei gazdasági növekedés 0,5 százalék fölé mehet, jövőre pedig kétszázalékos bővülést tervez a kormány a költségvetésben. Magyarországnak a következő 15-20 évben nem az európai államokkal kell versenyeznie, hanem a jóval versenyképesebbnek bizonyuló feltörekvőkkel, Brazíliától Kínáig.
A kormányfő megerősítette azt a véleményét, amely szerint liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni a jövőben. Ezért szerinte az új magyar alaptörvény egy egyensúlyi alkotmány, mert egyensúlyt teremt az egyén és a közösség érdekei között.
Az új magyar közteher-viselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük – közölte Orbán Viktor, akit a holland résztvevő kérdezett a pénzügyi szektorról. Megismételte azt a kormányzati célkitűzést is, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát.
Ezért fontos az OTP megerősítése – dacára annak, hogy a tulajdonosi háttere nem teljesen magyar -, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja – tette hozzá. Utóbbi kapcsán közölte: a takarékpénztári rendszer részesedése a magyar pénzpiaci rendszerből “egy egyszerű átszervezéssel”, egy pénzügyi injekcióval felvihető ötről 15 százalékra.
Tíz év alatt 350 ezren mentek el vendégmunkásnak Magyarországról – közölte a miniszterelnök az új-zélandi résztvevő kérdésére. Ez a népességarányokat nézve Közép-Európában alacsonynak számít, nem egy sajátos magyar jelenségről van szó, szerinte például Ausztriából tavaly többen mentek el, mint Magyarországról.
Orbán Viktor szerint akik ma elmennek, azok vendégmunkások, azért távoznak, mert máshol könnyebben boldogulnak, többet keresnek. Közép-Európa-szerte egy elsősorban Németországba irányuló vendégmunkás-jelenség tapasztalható. Az alapvetően német központú “agyelszívás” szerinte “nem egy baleset”, hanem egy jól átgondolt stratégia következménye.
