A népszámlálás végleges adatai szerint az országban élők száma 10 év alatt 260 687-tel lett kevesebb. (Összehasonlításként: Miskolcon mintegy 170 ezren laknak.)
Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős alelnöke szerint a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, még akkor is, ha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. A népszámlálás 2011 októberében volt, azóta a fiatalok kivándorlása megerősödött.)
A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagosan 191 fő, a legritkábban lakott pedig Somogy, itt 52 fő él egy négyzetkilométeren.
Az adatokból az is kiderült, hogy 2011-ben ezer férfira 1106 nő jutott (2001-ben még csak 1102).
Öregedő társadalom
Az ország elöregedése tovább folytatódik. Csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15–39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40–59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A 60 évesek és idősebbek
száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt. Magyarországon minden tizedik ember 70 éves vagy idősebb.
A 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent tíz év alatt. Jelentős különbségek vannak az ország területei között a termékenységben: Budapesten mindössze 113, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 175 gyermek jut száz nőre.
Jó hír, hogy az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent és 2011-re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. Nagyon alacsony azonban a KSH-adatok szerint a felsőfokú végzettségűek aránya: ez mindössze 17 százalék. 2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékpontos emelkedés 2001-hez képest.
315 ezer cigány
A népszámlálásnál nagy kérdés volt, hányan vallják be a nemzetiségi hovatartozásukat. Az adatokból kiderült, hogy a kampányok ellenére sem nyilatkoztak e kérdésben 1,4 millióan. Így is a korábbi népszámlálásokhoz képest a magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta – a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve – jelentős mértékben emelkedett. A legnépesebb hazai nemzetiség Magyarországon a cigányság. 2011. október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány (roma) nemzetiséghez tartozónak, mintegy másfélszer annyian, mint 2001-ben. (Viszont a kutatói becslések alapján nagyjából 800 ezer roma honfitársunk van.)
186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség. A bevándorolt nemzetiségi csoportok közül legnagyobb létszámú az orosz közösség 13,3, ezer fővel.
Katolikus ország
A válaszadók 53,5 százaléka (3,871 millió fő) vallotta magát katolikusnak, 15,9 százalék (1,15 millió fő) refromátusnak,3 százalék (214 ezer fő) evengélikusnak, 0,3 százalék (11 ezer fő) izraelitának. A magyarok 23 százaléka mondta, hogy nem tartozik egy felekezethez sem, 2 százalékuk ateista.
A családok száma 2011-ben 2 millió 713 ezer volt, a párkapcsolatokon belül egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, számuk megközelítette a 405 ezret. 2011-ben száz családra átlagosan 287 személy jutott, míg tíz évvel korábban 291. A családok 53 százalékában nincs gyerek, a negyedében egykék a gyerekek,16 százalékában kettő, 4,6 százalékában három gyerek van.
