A vállalatok szerint gyakori a korrupció Magyarországon: a cégek 58 százaléka véli úgy, hogy sok a megvesztegetés, míg a kelet- és közép-európai régió vállalatainál mért átlag csak 51 százalék – állapította meg az Ernst and Young 12. Globális Visszaélési Felmérése.
Bíró Ferenc, az Ernst and Young igazgatója a Világgazdaság és a társaság által szervezett, a “Patrióta gazdaságpolitika – Korrupció nélkül is van üzlet” című keddi, budapesti fórumon elmondta: globálisan 39 százalék a mutató, a nyugat-európai átlag pedig 22 százalék.
A belső ellenőrzés a megoldás?
A felmérések szerint a vállalkozások éves árbevételének 5-7 százaléka folyik el ellenőrizetlen módon. A megvesztegetés ellen a legtöbb társaság – mintegy 90 százalék – a belső ellenőrzést használja. A magyarországi vállalatok a közép- és kelet-európai régió átlagánál (71 százalék) nagyobb arányban (78 százalék) gondolják úgy, hogy a hatóságok hajlandóak kivizsgálni a korrupciós ügyeket.
Úgy vélik azonban, hogy ezek a vizsgálatok kevéssé hatékonyak és csak kevés ügyben születik terhelő ítélet.
Nem a törvény a hibás
Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint az új közbeszerzési törvény jó, ugyanakkor nem korrupcióellenes törvény, de ha a jogszabályt helyesen alkalmazzák, az segíthet a megvesztegetések elleni fellépésben. Megítélése szerint Magyarország a korrupció elleni fellépésben nem rosszabb az európai átlagnál. Elmondta, hogy a Közbeszerzési Etikai Kódex összeállításán most dolgoznak, a dokumentumot széles körű társadalmi egyeztetésre kívánják bocsátani.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány korrupció-megelőzési programjára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a kormány az adófizetők pénzét költi, ezért fontos a takarékosság, köztük a megvesztegetés elleni fellépés, a korrupció megelőzése, szankcionálása. Úgy vélte, erre azért is szükség van, hogy helyreálljon az állami intézményekbe vetett bizalom.
Az önkormányzatok a korrupció melegágyai?
A helyhatóságok önmagukban is összetett feladatot ellátó szervezetek, amelyeknél tág lehetőség nyílik egyedi mérlegelésen alapuló döntésekre. Az pedig korrupciós kockázat, ha a döntések nem nyilvános szempontrendszer alapján születnek meg – jelentette ki kedden egy győri konferencián az Állami Számvevőszék elnöke.
Domokos László hozzátette: a hazai intézménynek 15 százaléka jogosult széles körben méltányossági jogot gyakorolni, miközben a tapasztalatok szerint az esetek háromötödében az érintettek számára nem világos, milyen szempontok alapján születik majd döntés az ügyükben.
Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese a tanácskozáson elmondta: a hazai sajtóban 2001 és 2009 között megjelent, korrupcióval kapcsolatos, 3.200-nál is több beszámoló elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a megvesztegetők négyötöde az üzleti szférából kerül ki, míg a másik oldalon kilencven százalék fölötti arányban vannak a kormányzati, önkormányzati szféra szereplői.
Minden megvehető
Az esetek több mint negyven százalékában az ellenőrzés vagy annak hátrányos következményei alól akar mentesülni a megvesztegető, míg az esetek ötödében közbeszerzés, hatodánál engedély, tanúsítvány kiadása a megvesztegetés tárgya; tízből kilenc esetben nem anyagi jellegű ellentételezést várnak, hanem közbenjárást, információt.
A 2001-es 25-ről 2009-re 60 százalékra ugrott azon esetek aránya, ahol nem egyszintű, hanem láncszerű korrupciós ügyletről volt szó.
