Belföld

Sorra zárnak be a szociális boltok

Nem új ötlet a szociális bolthálózat terve, bár az eddigi kísérletek elbuktak. Az üzletek többsége bezárt, van, ami inkognitóban mûködik. A szakértõk szerint a vevõkörhöz kell alakítani a kínálatot.

„Jól teszi, az állam, ha létrehoz szociális bolthálózatokat, ám részleteket azonban még nem tudunk arról, hogy a kormány hogyan szeretné mindezt kivitelezni”. – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára az fn.hu-nak.

Több lehetõség is van a fõtitkár szerint. Az állam vagy maga építtet ilyen üzleteket, vagy meglévõ boltokat von be a projektbe. Csírái már vannak az efféle próbálkozásnak, hiszen Budapesten több helyen mûködnek hasonló rendszerû boltok, amelyek fõként a nagycsaládosokra és a nyugdíjasokra fektetik a hangsúlyt, kedvezményes jegyekkel.

Mint megírtuk, a stabilitási törvény és az otthonvédelmi terv között akart beszélni a miniszterelnök a szociális bolthálózatról is. A kormány ugyanis olyan szociális bolthálózat létrehozásáról döntött, ahol csak a rászorulók vásárolhatnának, speciális, egyszerûbb csomagolású, olcsóbb árucikkekbõl. A szociális bolthálózat létrehozása késõbbi intézkedés lesz – mondta a miniszterelnök szóvivõje.

A napirend elõtti felszólalása szövegében még szerepelt, hogy a legszegényebb családoknak nehéz beszerezni a mindennapi szükségleti cikkeket is. Végül ezt a részt Orbán Viktor kihúzta, derült ki az origo.hu fotójából. A honlap fotósa a miniszterelnöki beszéd leiratát is lefényképezte a karzatról.

Megfelelõ konstrukció

A segélyek elosztásában jelentõs tapasztalatot szerzett Magyar Vöröskeresztnél az fn.hu megkeresésére elmondták, megfelelõ konstrukcióval érdemes létrehozni ilyen boltokat. „Fontos, hogy ne legyen kirekesztõ, megbélyegzõ és elég nagy legyen a választék. A szükségletekhez igazodjon, de ezt a szükségletet ne egy harmadik személy állapítsa meg, hanem maga az érintett” – tették hozzá a segélyszervezetnél.

Önmagában a természetbeni juttatással az a gond, hogy nem igazítható a szükségletekhez – gyógyszert, szemüveget, füzetcsomagot és tornacipõt nem biztos, hogy ad. Figyelni kell arra, hogy a „fogyasztó szabad választása” elve valamilyen szinten érvényesüljön.

Ózd kipróbálta

A kilencvenes évek végén volt már ilyen kezdeményezés, és mûködött is jó néhány bolt. Ózdon például valóban szociálisan rászorulók mehettek oda vásárolni – önkormányzattal történõ egyeztetés alapján, de az önkormányzat adott bónokat is, amit élelmiszerre, tisztálkodási szerekre lehetett költeni (cigarettára, italra nem).

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Többen is indítottak ilyen boltokat, azonban hosszú távon nem tudták mûködtetni azokat. A Magosz mellett még szociális foglalkoztatók is mûködtetnek hasonló boltot. Az ilyen helyeken az árak alacsonyabbak. Bárki bemehet vásárolni, ugyanakkor az önkormányzat is támogatja õket, a segélyek egy részét náluk lehet levásárolni.

Egy mûködõ bolt

Nem kis fáradozásunkba telt, míg végre találtunk Budapesten még mûködõ szociális boltot. A VII. kerületi Thököly út sarkán üzemel Hajecz Anna boltja. Az üzlettulajdonos elmondta, régen õk is szociális boltnak hívták magukat, ám a környékbeli fiatalok „csóri boltnak” nevezték az üzletet, és nem voltak hajlandóak bemenni, így kénytelenek voltak levenni a logót és csak egy nem túl látványos helyen feltüntetni az emblémát.

Hajecz Anna jó ötletnek tartja a magyar gazdák által termelt zöldség, gyümölcs, tej, hús árusítását. Szerinte az eddigi szociális bolthálózatot a válság tette tönkre, és a gazdák is inkább a piacra vitték elsõsorban a szép portékáikat, nem nekik.
Az erzsébetvárosi szociális boltban egyébként a paradicsom 299 forint, a burgonya 95 forint, a sárgarépa 129 forint, a liszt 189 forint és a házi szörp 300 forintba kerül.

Szerettük volna megtudni a Magosz véleményét is az ügyrõl, mivel ügyvezetõjük, Jakab István a Fidesz képviselõcsoportjában ül, de a gazdák jelenleg nem kívántak nyilatkozni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik