Szimpla elhamarkodott képviselői kijelentés, vagy már Orbán Viktor álláspontja, hogy választójogot kapnának a határon túl élő magyarok? Egyelőre nem tudni.
Úgy tűnik, a kormánypárt sem egységes a kérdésben. Bár Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este úgy fogalmazott, hogy „vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti”, a szintén fideszes Balsai István a FigyelőNetnek már úgy nyilatkozott: „Gulyás képviselő úr véleményével túlterjeszkedett alelnöki posztján.”
Orbán Viktor Csentén (Szlovénia) (Fotó: MTI)
Azért a bizottságot szintén alelnöklő Balsai szavaiból is kitűnt, hogy a terv nem ördögtől való. Arra a kérdésünkre, hogyan egyeztetnék össze az ötletet a jelenleg hatályos magyar választójogi rendszerrel, Balsai azt mondta: „Majd megoldjuk.” Szerinte Európa több országában is működik a modell, és az sem jelenthet problémát, hogy olyanok dönthetnek belügyekről, akik nem itt adóznak. Megjegyezte, hogy a „nyugdíjasok és egy igen jelentős kisebbség” ma sem adózik, mégis van szavazati joga.
Az ötletgazda, Gulyás Gergely sem tudott részletekkel szolgálni lapunk kérdésére, szerinte most csak megnyitották a vitát. Saját véleménye az, hogy meghatározott mandátumszámhoz kellene kötni a határon túliak szavazatát – ez 6-8 képviselőt jelentene az Országgyűlésben -, továbbá tisztán listássá alakítaná át a magyar választási rendszert. Aláhúzta, hogy ők csak az alkotmányból tennének át bizonyos korlátozásokat a választójogi törvénybe, ahol akár újra ki lehetne kötni, hogy csak az itt élők szavazhassanak a magyar parlament tagjaira.
Akkor minek alkotmány?
Gulyás utolsó megjegyzésére reagálva Lövétei István alkotmányjogász visszakérdezett, hogy „mi szükség van az alkotmányra, ha minden érdemi szabályt kiveszünk belőle”. Szerinte kifejezetten problémás lenne, ha a külföldi magyarok is beleszólnának a magyar kormányzati rendszer kialakításába. Ugyanakkor Lövétei is fontosnak tartja, hogy a határon túl élők is megfelelő képviseletet kapjanak Magyarországon.
Az alkotmányjogász figyelmeztetett, hogy Európában valóban van ország, ahol külföldről is szavazhatnak, de ezt nem nevezhetjük működő modellnek, mert sem a példaként említett Franciaország, sem más ország „nem engedné, hogy a határain túlról beleszóljanak a kormányzat kialakításába”.
Lövétei szerint sok múlik az mostanáig ismeretlen részleteken, és azon, hogy mi ezzel az egésszel a Fidesz célja. Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, aki szerint a cél egyértelmű: „Hogy a nemzet egységét minél jobban ki lehessen fejezni.”
Akinek más a célja
Elég a 2006-os választási kampányig visszamenni, hogy találjunk olyan fideszes politikust, akinek más lenne a célja a határon túliakkal. A 2006. március 19-i Fidesz-kongresszuson Mikola István beszélt a kérdésről: „Mert ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk, az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának – 20 évre minden eldőlne ebben az országban.”
Kíváncsiak lettünk volna Mikola István véleményére is, de a politikus egész nap tárgyal, így egy csütörtöki visszahívásban reménykedünk.
Bejöhet-e?
Megkérdeztük viszont Juhász Attilát, a Political Capital igazgatóhelyettesét, hogy bebetonozhatja-e magát a Fidesz, ha a határon túlra is kiterjeszti a szavazók körét.
Juhász szerinte a kutatásokból és a határon túli magyarok politikai szerveződéséből is látható, hogy hiba lenne egy tömbként felfogni őket. “A határon túli magyarok nyilvánvalóan éppúgy megosztottak politikailag, mint a magyarországi állampolgárok.”
„Erősen kérdéses az is, hogy milyen arányban érdeklődnek a magyarországi politika iránt, elsősorban ugyanis értelemszerűen annak az országnak a politikája fontos a számukra, amelyben élnek” – figyelmeztet a politológus.
Juhász kiemelte, hogy a Fidesz rendre olyan határon túli magyar szervezeteket támogat (MKP, MPP), amelyek erőteljesen etnikai alapú politikai érdekérvényesítést képviselnek. “A határon túli magyarok jelentős része viszont más felfogású pártokat támogat – véli Juhász -, ez mutatkozik meg Szlovákiában a Híd-Most vagy Romániában az RMDSZ támogatottságában. Annyi mindenképp leszűrhető, hogy a Fidesz eddig elég sikertelen abban, hogy saját koncepcióját erőltesse rá a határon túli magyarokra.”
a jobbik 26 mandátumot adna
A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek. Szávay István országgyűlési képviselő elmondta: elképzelésük szerint 26 mandátum sorsáról határozhatnának a külföldön élő magyar állampolgárok úgy, hogy – lakóhelyüktől függetlenül – a pártok országos listáira adják le szavazatukat, majd azokat a töredékszavazatokkal együtt összesítik. Vagyis a határon túl élő magyarok egyetlen választókerületet alkotnának. (MTI)
